Többlet nyereségadó: Irgalmatlan társadalmi egyensúlyhiány
F Szinte minden nap újabb társadalmi nehézségekre szólítanak fel a kormányfrakciók soraiból vagy az üzleti lobbistáktól: újabb indokolatlan követelések betegség vagy gondozás esetén, kevesebb forrás a szülőknek, lakhatási támogatás csökkentése. A szövetségi kormány nem zárkózik el semmilyen megszorítástól, a „szociális reformok” félrevezető szóhasználattal.
Ugyanakkor semmit sem tesz annak a sok millió háztartásnak a támogatásáért, akik már nem tudják, hogyan birkózzanak meg az emelkedő árakkal, adókkal és bérleti díjakkal. Az egyetlen dolog, amihez az Unió és az SPD nem nyúl: a magas vagyon és a válsággal kapcsolatos megaprofit. A fekete-vörös kormány társadalmi egyensúlytalansága könyörtelen.
Aktuális példa: a többletnyereség adója. Az olajtársaságok az iráni háború eredményeként hatalmas nyereségre tesznek szert a válságból. A megemelkedett árak csúsztatásában felpörgetik az ante-ot, és a válságot arra használják fel, hogy a megszokott szintet meghaladó mértékben gazdagodjanak. A Greenpeace tanulmányának legfrissebb adatai szerint az olajtársaságok csak Németországban márciusban, áprilisban és májusban további 2,4 milliárd eurós válságnyereséget értek el, ebből májusban, az üzemanyag-kedvezmény első hónapjában 702 millió eurót. A kéthavi üzemanyag-kedvezményre 1,6 milliárd eurót költ az állam – míg a Bafög-reform 1 milliárd euróját kérdőjelezi meg.
Az olajtársaságok óriási profitja előre látható volt. A szociáldemokraták, a Zöldek és a Baloldali Párt joggal szorgalmazza hónapok óta többletadó bevezetését, hogy a válságból származó hozamokat lecsökkentsék – és ezáltal az árakat is kordában tartsák. Lars Klingbeil, az SPD pénzügyminisztere azonban megfékezte az erről szóló vitát azzal, hogy európai szintre emelte.
Bejelentette, hogy ott akar „harcolni” érte. De eltekintve attól, hogy az eurócsoport ülésén megemlítették a többletnyereség-adót, minisztériuma nem tud erre vonatkozó kezdeményezést megnevezni. Az SPD elnöke valóban szándékában áll a többletadóból pénzt gyűjteni olyan intézkedésekre, amelyek enyhíthetik a polgárok terheit? Nyilván nem. Valószínűleg csak színlelte, és zseniális lépésnek tartotta, hogy elterelje a nyomást saját bajtársairól anélkül, hogy bajba kerülne az Unióval.
Ha az SPD nem akar hamarosan országosan 10 százalék alá süllyedni, és esetleg ki is dobni a szász-anhalti tartományi parlamentből, akkor a lehető leggyorsabban változtatnia kell politikáján. Ennek bástyává kell válnia az Unió szociális megszorítási tervei ellen. A jobb szociálpolitikára lenne elég pénz, az államnak csak a válsághasznosítóktól és a szupergazdagoktól kell megszereznie.
