PokerStop

Liputan6.com, Berlin – Beeple amerikai digitális művész provokatív művészeti installációja került a nyilvánosság középpontjába, miután négylábú robotokat mutatott be híres technológiai alakok arcával egy németországi művészeti galériában.

A Neue Nationalgalerie-ben megrendezett „Regular Animals” című kiállítás mesterséges intelligencián (AI) alapuló robotkutyákat mutatott be hiperrealisztikus szilíciumfejekkel, amelyek olyan figurákra emlékeztettek, mint Elon Musk, Mark Zuckerberg és Andy Warhol pop art művész.

Ebben az installációban a robotok képesek a környező környezet képeit olyan vizuális stílusban nyomtatni, amely tükrözi az általuk képviselt karakterek karakterét. A mű a technológiai milliárdosok és algoritmusok túlméretezett befolyásának kritikájaként készült a közvélemény alakításában.

Beeple kijelentette, hogy a múltban a társadalom perspektíváját nagymértékben befolyásolták a művészek és a műalkotások. De most szerinte ezt a szerepet egyre inkább átveszik a technológiai platform tulajdonosok.

„Most a világképünket néhány ember által irányított algoritmusok alakítják” – mondta az idézet szerint New York Postcsütörtök (2026.04.30.).

Hozzátette: ez a hatalom nagyon nagy, mert a változtatások azonnal végrehajthatók anélkül, hogy olyan formális politikai folyamatokon mennének keresztül, mint a parlamenti törvényhozás vagy nemzetközi fórumok.

Beeple a technológiai figurák bemutatása mellett saját arcát is belehelyezte az egyik robotba, ami a kortárs művészet világában elfoglalt pozícióját tükrözi.

Korábban, a 2025-ös Art Basel rendezvényen Beeple különc akciójával is felkeltette a közvélemény figyelmét azzal, hogy hitelesített fotó formájában megosztott egy művet, amelyet „100 százalékban organikus kutyakakinak” nevezett.

A „Regular Animals” kiállítás hangsúlyozza Beeple jellegzetes megközelítését, amely a technológiát, a szatírát és a társadalomkritikát ötvözi műveiben, miközben vitát vált ki a technológia nagy szerepéről a modern életben.

Péntek este a Palm Beaches Club nonprofit szervezet fórumán mondott beszédében Trump az iráni vezetésről azt mondta: „Valójában a vezetőik is elmentek. És ez a mi problémánk része. Nem tudjuk, ki a fenével van dolgunk. Valaki felhív, és azt mondja: „Mohamed vagyok, így és úgy.” És azt mondom: Vezető vagy? Vezetőt keresünk. Ez az egyetlen ország a világon, ahol senki sem akar vezető lenni. Tudod, azt mondják: „Akar valaki elnök lenni?” És nincsenek önkéntesek.

De megoldjuk. Azt hiszem, nagyszerű munkát végzünk ott… Tudja, a Hormuzi-szorost fegyverként használták sok-sok éve. „Azt mondták, hogy bezárják, ezért bezárták, aztán bezártam nekik, ami nevetséges.”

„Szeretnek egy kis üzletet, de nem kapnak” – mondta Trump.
De a dolgok a végén rendbe jönnek, mert a végén minden sikerül, tudod.”

Forrás: RT

dpa/taz | Szombat reggel 9 óra körül Timmy púpos bálna elhagyta az uszályt. A magánkezdeményezésért felelős csapat információi és a News5 élő közvetítés képei szerint az Északi-tengerbe engedték azt a púpos bálnát, amelyet Poel szigetén, egy sekély balti-tengeri öbölből mentettek ki. A bálna reggel 9 körül már nem volt az uszályban – mondta a Német Sajtóügynökségnek Jens Schwarck, a magánkezdeményezés egyik tagja, aki jelen volt a szállítás során. A konvoj reggel Skagerakban volt, körülbelül 70 kilométerre Skagentől.

A News5 drónfelvételein időnként egy bálnát lehetett látni a vízben úszni – nem lehetett biztosan megmondani, hogy valóban az állat volt-e, akit szabadon engedtek. Még mindig nem világos, hogy vannak-e adóadatok, mondta Schwarck. Arról sem volt információ, hogy az állat milyen állapotban volt, és pontosan hogyan úszott, illetve hogyan manőverezték le a fedélzetről.

A német Balti-tenger partjain többször is megrekedt púpos bálnát szállító uszály pénteken egynapos utazás után majdnem elérte az Északi-tengert – de Dánia legészakibb pontjától mintegy 20 kilométerre megfordult. Ezen a ponton Skagen város közelében a Kattegat és a Skagerrak összefolyik, ezért az Északi-tenger bejárataként is emlegetik.

Wal órákig nem hagyta el az uszályt

Órák óta magas hullámok voltak ennek az átmenetnek a területén. Nyugodtabb vízben – kicsit visszafelé a Balti-tengeren – délután eltávolították az uszály hátuljáról a védőhálót. A kezdeményező csapat szerint az uszály vízszintje kezdetben nem változott. A most nyitott kijárat ellenére a bálna hosszú órák óta nem hagyta el az uszályt.

A bálna szabadon bocsátása előtt állítólag egy GPS-adót telepítettek a bálna jövőbeli helyének azonosítására. Kezdetben nem volt világos, hogy ez sikerült-e, és az adó szolgáltatott adatokat.

A négy-hat éves bálnát március elején látták először a Balti-tengeren. A szállítást megelőző körülbelül 60 napban az idő körülbelül kétharmadát sekély vizű zónákban töltötte. Kedden egy bárkába manőverezték Poel szigeténél, amelyet aztán egy vontatóhajóhoz kapcsoltak, és elindultak az Északi-tenger felé.

Tud búvárkodni és normálisan enni?

A bálnát még szabadon engedése után sem tekintik megmentettnek. A hosszú fekvés után kérdéses, hogy a bálna tud-e még normálisan úszni és merülni – magyarázta Fabian Ritter bálnakutató, tengerbiológus. A táplálékfelvétel kérdése a szájában található tápegységek miatt is felmerül. Minden jel szerint a bálna minden, csak nem alkalmas.

A Whale and Dolphin Conservation (WDC) állatvédő szervezet hangsúlyozta: „Csak akkor beszélhetünk megmentésről, ha a bálna visszatért az Atlanti-óceán északi részébe, és ott hosszú távon túléli; a bőre teljesen helyreállt; újra önállóan keres táplálékot és hízik; és folytatja természetes viselkedését.”

A feladó adatai nem nyilvánosak

Többek között a WDC és a Nemzetközi Bálnavadászati ​​Bizottság (IWC) becslései szerint a bálnának kevés esélye van a hosszú távú túlélésre. Működő jeladó nélkül azonban fennáll annak a veszélye, hogy a legyengült állat észrevétlen marad, és a szabadon bocsátás után napokon vagy heteken belül meghal.

A nagyközönség egyébként sem követheti majd az útját: a bálna tartózkodási helyéről szóló információkat csak a magánkezdeményezés csapattagjai és a Mecklenburg-Elő-Pomeránia Környezetvédelmi Minisztériuma kaphatnák elérhetővé – mondta a kezdeményezés ügyvédje, Constanze von der Meden.

Mi van, ha a bálna újra megszáll Dániában?

Ezzel összefüggésben a dán környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy elvben nem mentik meg a rekedt tengeri emlősöket. A partraszállás „természetesen előforduló jelenség”, és a bálnákat általában „nem szabad megmenteni vagy megzavarni emberi beavatkozással”.

A hosszú távú sikeres mentést valószínűleg az határozhatja meg, hogy a bálnát az elkövetkező néhány évben északi táplálkozási helyén, déli párzási területein vagy akár a kettő között, vándorlásai során észlelik, és fényképes igazolvány segítségével egyértelműen azonosítják – közölte a WDC. „Ez egyértelmű jele lenne annak, hogy a természetes viselkedését követi.”

Március elején észlelték először

A körülbelül tizenkét méter hosszú bálnát március 3-án látták Wismar (Mecklenburg-Pomeránia) kikötőjében. A segítők eltávolítják róla a halászháló darabjait. Március 23-án fedezték fel nyugatabbra a Timmendorfer Strand (Schleswig-Holstein) melletti homokparton.

Március 27-én éjjel a bálna eltűnt a tengerpartról, de március 28-án visszaúszott a sekély vízbe: a Walfisch-szigettől délre fekvő Wismar-öböl homokpadjára. Március 29-én a bálna rövid ideig folytatta a vízszint emelkedését, de néhány méterrel távolabb a bálna a Wismar-öbölben maradt.

A szakértők megpróbálták elúszni. Március 30-án az állat ismét útnak indult – de csak azért, hogy március 31-én ismét meglátogassa a sekély vizű zónát, ezúttal Kirchsee-ben, a Wismar-öböl egy részén, Poel szigeténél. Szakvélemény szerint a legyengült állatot most békén kell hagyni.

Backhaus környezetvédelmi miniszter tűrte az akciót

Április közepén Till Backhaus, Mecklenburg-Elő-Pomeránia környezetvédelmi minisztere meglepő módon bejelentette, hogy a magánkezdeményezés közlekedési koncepcióját megtűrik. A projektet a lovassportból ismert Karin Walter-Mommert vállalkozó és a Mediamarkt alapítója, Walter Gunz finanszírozza. Ők szervezték meg a végső mentési akciót – a bálna kiszabadításáig.

Egy kábítószer-kereskedő kénye-kedve szerint, egy milliomos kénye-kedve szerint. Amikor Ázsia leggazdagabb emberének fia megtudta, hogy gyakorolni fognak 80 víziló eutanáziája – azok leszármazottai Pablo Escobar– felajánlotta a segítségét. Megmentette őket: ő gondoskodik azokról a példányokról, amelyek Valós környezeti problémát jelentettek Kolumbiában.

Négy víziló, három nőstény és egy hím. Ez volt az eredet. Pablo Escobar az 1980-as években illegálisan hozta be őket Afrikából saját állatkertjébe, és 40 évvel később gátlástalanul szaporodnak a Magdalena folyóban. Jelenleg körülbelül 200-an vannak szabadlábon, súlyos károkat okozva..

2030-ban legalább 500 lehet. Különféle megoldásokat fontolgattak, például sterilizálást, de sem ez, sem más, erre alkalmas országokba való küldés nem járt sikerrel. Kolumbia végre valamennyiük számára engedélyezte az eutanáziát. „Ezen akció nélkül lehetetlen ellenőrizni a lakosságot” – mondta Irene Vélez, Kolumbia környezetvédelmi minisztere.

Anant Ambani, Ázsia leggazdagabb emberének fiamegmenthetné őket. A nemzetközi vendégekkel 600 millió dolláros esküvőjéről és még Rihanna magánkoncertjéről is híres Ambani a Vantara, a makroállat-rezervátum megalkotója, ahol 80 vízilóról akar gondoskodni egy életen át.

Luxus mentőöv egy kábítószer-örökség számára, amelyet sem a golyóknak, sem a másolatok közötti átkelésnek nem sikerült megállítani.

*Kövesse a laSextát a Google-on. Minden hír és a legjobb tartalom itt.

Ő Leó pápa XIV – kérdezte szándékában hálózat mert May népszerűsíti a „konkrét gesztusokat: figyelemfelkeltő kampányok, élelmiszerbankok és a józan életmód és felelős” „a továbbra is szenvedő testvérek millióinak éhség miközben annyi jószág veszett kárba az asztalainkon.”

Az „Imádkozzunk a pápával” kezdeményezés május havi imájában Leo

A videóban XIV. Leó azért imádkozik, hogy az emberiség képes legyen „az önző fogyasztás logikáját a szolidaritás kultúrájává alakítani”.

„Senkit se zárjanak ki a közös asztaltól, és Lelked tanítson meg bennünket, hogy a kenyeret ne fogyasztás tárgyának tekintsük, hanem a közösség és a gondoskodás jelének” – zárja a pápa.

A május hónapra választott téma az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfrissebb adataira kíván összpontosítani, amelyek a növekvő sürgősségről festenek. A Világélelmezési Program jelentése szerint 2026-ban 318 millió ember szembesül éhezési válsággal vagy még súlyosabb helyzettel.

Ugyanez a jelentés arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti konfliktus további 45 millió embert taszíthat súlyos éhezésbe az év közepe előtt. 2025-ben ráadásul két egyidejű éhínséget is megerősítettek Gáza és Szudán egyes részein.

Ehhez járul, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Élelmiszerhulladék Index jelentése szerint a világ több mint 1 milliárd tonna élelmiszert pazarol el.

Ezenkívül az élelmiszervesztés és -pazarlás komoly éghajlati probléma, amely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százalékát teszi ki.

Az EFE információival

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, kognitív tesztet végzett, amelynek eredménye szerint mentálisan kompetens, ellentétben elődeivel, Barack Obamával és Joe Bidennel. Erről a NewsBreak számol be.

A kiadvány szerint 2026. május 1-jén, a floridai The Villages nyugdíjas közösségben, valamint a Truth Social közösségi oldalon tartott gyűlésen Trump számos hangos kijelentést tett mentális egészségéről, és kötelező vizsgálatot javasolt a jelöltek számára.

„Három kognitív tesztet végeztem. Mindegyiket sikeresen teljesítettem. Én vagyok az egyetlen elnök, aki kognitív tesztet végzett. Nem hiszem, hogy Obama sikeresen teljesíthetné. Nem C-vel került be a Harvardra? Biden? Adj egy kis szünetet.” – mondta Trump.

Elmondása szerint az első kérdés nagyon könnyű volt.

„Oroszlán, zsiráf, medve és cápa. Azt kérdezik: „Melyik a medve?” Trump tovább mondta.

Hozzátette: az utolsó 10 kérdés annyira nehéz volt, hogy a teremben jelenlévők közül sokan nem tudnak rájuk válaszolni.

„Amikor megjöttek az eredmények, az orvos azt mondta: „Hú, még soha nem láttam ilyet!” – mondta büszkén Trump.

2026. április 30-án Trump azt írta a Truth Social oldalán, hogy „bárkinek, aki elnöki vagy alelnöki posztra indul, kognitív vizsgálatot kell végezni”. Véleménye szerint ezzel elkerülhető lenne olyan politikusok megválasztása, mint Barack Obama vagy „Álmos Joe” Biden.

Idén május 1-jén a CDMX Metro a szokásosnál egy órával később kezdte meg működését, mivel a munka ünnepe volt.

Ez késéseket okozott azoknak a felhasználóknak, akik nem voltak tisztában az ünnepi menetrenddel.

Jó reggelt, a szolgáltatás reggel 7 órakor indul, az első vonatok ekkor indulnak el a terminálokról.

– MetroCDMX (@MetroCDMX) 2026. május 1

Bár a Kollektív Közlekedési Rendszer (STC) nem jelentette az aznapi beáramlást, a felhasználók késésekről számoltak be a 2-es és 9-es vonalon.

A 2-es vonalon megkérdőjelezték, mely állomások nem nyújtanak szolgáltatást. A Chabacano karbantartási munkák miatt zárva marad.

Jó reggelt, a 2-es vonal Chabacano állomása karbantartási munkálatok miatt zárva marad.

– MetroCDMX (@MetroCDMX) 2026. május 1

Hasonlóképpen az STC közölte, hogy a 2-es vonalon felgyorsul a vonatforgalom.

Jó napot kívánok. Jelenleg a 2. sor nem mutat meghibásodást. A vonatok mozgása felgyorsul. Lehetővé teszi az ajtók szabad zárását, valamint az autóból való kiszállást beszállás előtt.

– MetroCDMX (@MetroCDMX) 2026. május 1

A 9-es vonal használói késésekről számoltak be a szolgáltatás indulásakor, ami zsúfoltságot eredményezett a platform területén.

Jó reggelt, a 9-es vonal nyitva van, és minden állomásán szolgáltatást nyújt. A vonatok forgalmát és a terminálokról való indulását karcsúsítják.

Lehetővé teszi az ajtók szabad zárását, valamint a beszállás előtti leszállást, a karok használatát…

– MetroCDMX (@MetroCDMX) 2026. május 1

Módosítják a szolgáltatást a CDMX metró 2-es vonalán

Ezen a hétvégén a 2. sor a Metro CDMX néhány állomás karbantartási munkák miatt zárva fog működni.

Két áramkör lesz: Taxqueña Xolának és a Négy út Pino Suárezhez.

Ezek az áramkörök a következőképpen fognak működni:

• Május 1., péntek: 7:00 órától 12:00 óráig
• Május 2., szombat: 6:00 órától 12:00 óráig
• Május 3., vasárnap: 7:00 órától 12:00 óráig

A San Antonio Abad, a Chabacano és a Viaducto állomások zárva maradnak, és nem fognak áthaladni a vonatok.

Eközben a Xola-Pino Suárez szakaszt RTP-buszok támogatásával borítják.

Ezenkívül további értesítésig a Portales és a Nativitas állomások zárva maradnak.

Pénteken, 1-jén, szombaton és május 3-án vasárnap a 2-es vonal két szakaszon közlekedik: Tasqueña-tól Xoláig és Cuatro Caminos-tól Pino Suárez-ig. pic.twitter.com/MviZSIeekI

– MetroCDMX (@MetroCDMX) 2026. április 29

A López-Dóriga Digital információival

Vannak városok, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, végül egyfajta közös nyelvet beszélnek, a táj megértésének módját, amely váratlan módon összeköti őket. Ez történik, ha összehasonlítjuk Lisszabont és San Franciscót, két várost, amelyeket több ezer kilométer választ el egymástól, de valami több köt össze, mint egy egyszerű vizuális egybeesés. Csak nézd meg a látókörödet, hogy megértsd miért van Lisszabonban és San Franciscóban ugyanaz a hídés miért vált közös szimbólummá az a vörös vaskép.

Az Atlanti-óceán egyik oldalán a 25 de Abril híd Lisszabonban A Tejo fölé emelkedik, mint egy impozáns építmény, amely kettévágja a várost. A világ másik felén a San Francisco Golden Gate Gyakorlatilag egyforma esztétikával emelkedik ki a csendes-óceáni ködből. A kérdés nem annyira az, hogy hasonlóak-e, mert ez nyilvánvaló, hanem inkább az, hogy miért fordul elő ilyen jelentős hasonlóság két híres függőhidak leginkább felismerhető a bolygón.

Lisszabon és San Francisco hasonlóságai: a hídon túl

Mielőtt belemennénk a technikai részletekbe, érdemes megérteni, hogy a Hasonlóságok Lisszabon és San Francisco között Messze túlmutatnak hídjaikon. Mindkét város a tengerre néz, dombokkal övezett orográfiájú, ami arra kényszeríti őket, hogy meredek utcákkal éljenek együtt, és olyan közlekedési rendszereket fejlesztettek ki, mint például a villamosok, amelyek az identitásuk részét képezik. Még egy kevésbé látható, de meghatározó elemük is van: a szeizmikus tevékenység, amely meghatározta infrastruktúráik kiépítésének módját.

Ez a kontextus kulcsfontosságú a megértéshez miért van Lisszabonban és San Franciscóban ugyanaz a hídhiszen ez nem csupán esztétikai döntés, hanem hasonló igényekre adott technikai válasz. Mindkét esetben a nagy függőhidak építése lehetővé tette a nagy víztestek által elválasztott területek összekapcsolását, felváltva a kevésbé hatékony rendszereket, például a kompokat.

Április 25. Lisszabon hídja és San Francisco Golden Gate: ugyanaz a logika, más kontextus

Ő San Francisco Golden GateAz 1937-ben megnyílt mérnöki bravúr korát megelőzve igyekezett összekapcsolni a várost Marin megyével, megkönnyítve a közlekedést és csökkentve a kompfüggőséget. Kialakítása acél tornyokkal és jellegzetes vöröses színével nem csak az esztétikai szempontoknak felelt meg, hanem a ködös időben való láthatóság és a szerkezet korrózió elleni védelmének kérdésére is.

Évtizedekkel később, 1966-ban Lisszabon felavatta a 25 de Abril híd Lisszabonbanamely kezdetben a Ponte Salazar nevet viselte. Bár első pillantásra közvetlen másolatnak tűnhet, az igazság az, hogy mindkét hídon ugyanaz a mérnöki logika. Úgy tervezték, mint híres függőhidakmindkettő felkészült arra, hogy ellenálljon a szeizmikus körülményeknek és az erős szélnek, ami elengedhetetlen olyan környezetben, mint a San Francisco-öböl vagy a Tejo-torkolat.

A vizuális hasonlóság tehát nem véletlen, de nem is felel meg egy egyszerű utánzásnak. Ez annak az eredménye, hogy hasonló műszaki megoldásokat alkalmaznak hasonló problémákra, ami nagyrészt megmagyarázza miért van Lisszabonban és San Franciscóban ugyanaz a híd és miért ismétlődik ez az esztétika ennyire különböző kontextusokban.

Miért ugyanazok a hidak Lisszabonban és San Franciscóban: tervezés, nem véletlen

Az az elképzelés, hogy mindkét híd „ikerpár”, részben igazságot, részben leegyszerűsítést rejt magában. Megosztják a szerkezeti tervezést, az anyagokat és a koncepciót, amelyet úgy terveztek, hogy ellenálljon az igényes feltételeknek, de mindegyik a saját történelmi és városi kontextusára reagál. Míg a San Francisco Golden Gate A nagy gazdasági világválság közepén épült a haladás jelképeként, a 25 de Abril híd Lisszabonban Akkoriban ez a város modernizációja iránti elkötelezettséget jelentette.

Az eredmény mindkét esetben túlmutat gyakorlati funkcióján, és ikonná vált. Ma ez a két példa híres függőhidak Nemcsak arra szolgálnak, hogy egyik helyről a másikra átkeljenek, hanem meghatározzák városaik képét, és megerősítik a rokonság érzését, amely táplálja Hasonlóságok Lisszabon és San Francisco között.

KIZÁRÓLAGOS: Miközben az iráni ellenzék a háború, az elnyomás és a csaknem teljes internetkimaradások közepette egyesítő figurát keres, a bebörtönzött Nobel-békedíjas és iráni emberi jogi aktivista, Narges Mohammadi férje azt állítja, hogy felesége fizikailag megtépázott, de politikailag töretlen, még akkor is, ha börtönben ül a férfi által leírt brutális letartóztatás után.

„Narges emberi jogi aktivista és a civil társadalom szószólója” – mondta férje, Taghi Rahmani a Fox News Digitalnak egy exkluzív interjúban a száműzetésben élő Európából. „A társadalom mozgósításában, a civil intézmények szervezésében és alakításában aktív és bátor nő.”

Abban a pillanatban, amikor Irán uralkodó intézménye az amerikai és izraeli sztrájkok, a törékeny tűzszünet, a gazdasági összeomlás és az erősödő szigorítások utóhatásaitól tántorog, Mohammadi neve új megvilágításba kerül: nemcsak az ellenállás globális szimbólumaként, hanem potenciálisan azon kevés ellenzéki figurák egyikeként, akiknek a politikai rendszeren belüli dinamizmusából vagy legitimitásából fakad.

TEHRANBAN SZTRÁJOK UTÁN: IRÁNI NŐ LEÍRJA A FÉLELEMET, ELLENŐRZŐPONTOKAT ÉS AZ EMBERI PAJZSNAK HASZNÁLT EMBEREKET

Mohammadi, aki 2023-ban Nobel-békedíjat kapott, miközben börtönben volt, évtizedeket töltött Irán egyik legkiemelkedőbb nőjogi és emberi jogi aktivistájaként.

Mérnöknek, majd újságírónak tanult, a másik Nobel-díjas Shirin Ebadi által alapított Defenders of Human Rights Center alelnöke volt, és nemzetközileg ismertté vált a kötelező hidzsábtörvények, a magánzárka, a fogolybántalmazás és a halálbüntetés elleni kampányával.

Most a férje szerint állapota drámaian romlott.

„Nargest jelenleg a Zanjan börtönben tartják fogva” – mondta. „Mashhadban Dey hónapjában (körülbelül januárban) tartóztatták le, és súlyosan megverték. Letartóztatása során számos ütést kapott, ami súlyos sérüléseket okozott a mellkasán, a fején, a testén és a tüdején.”

Rahmani elmondta, hogy a börtön egészségügyi hatóságai megállapították, hogy a nőt saját orvosa felügyelete mellett kell kezelni Iránba, az iráni hírszerzési minisztérium azonban megtagadja az átadást, és ragaszkodik ahhoz, hogy Zanjanban maradjon.

„Lelkileg és mentálisan Narges állhatatos marad” – mondta. „Úgy véli, hogy az Iszlám Köztársaság nem kívánatos az iráni nép számára, és a szabadságon, az emberi jogokon és a világgal való nyitott kapcsolatokon alapuló rendszer kiállását hirdeti. Fizikailag azonban súlyos traumát szenvedett, és sürgős orvosi ellátást igényel.”

Rahmani elmondta, hogy utoljára az iráni Mashhadba indulása előtti este beszélt a feleségével, ahol később letartóztatták.

Beszámolója ritka belső betekintést nyújt Irán egyik nemzetközileg legelismertebb disszidensének életébe egy olyan pillanatban, amikor felerősödnek a kérdések azzal kapcsolatban, hogy ki vezethet reálisan a rezsimmel szembeni ellenálláshoz.

„Sokat hallunk az iráni ellenzékről, de a szabad világ médiájának gyakran hiányzik a pontos meghatározása és annak teljes megértése, hogy valójában mi is az iráni ellenzék” – mondta Maryam Shariatmadari iráni rendszerellenes aktivista a Fox News Digitalnak.

Shariatmadarit, az iráni „Girls of Revolution Street” mozgalom egyik legismertebb arcát. A rendszerellenes tiltakozási hullám 2017-ben kezdődött, amikor az iráni nők nyilvánosan levették a hidzsábjukat, és szembeszálltak az ország kötelező fátyolozási törvényeivel, miután 2018-ban újra börtönbüntetésre ítélték.

MI KÖVETKEZIK AZ IRÁNI TERROR HEREDŐRE, AZ IRGC-re, A PUSZTÍTÓ KATONAI VISSZAVONÁS UTÁN?

Shariatmadari szerint az egyik tábor az irániakból áll, akik magát az 1979-es iszlám forradalmat tekintik az alapvető nemzeti katasztrófának, mivel azt hiszik, hogy Irán pályája kisiklott, amikor a sah elesett. A másodikba a volt forradalmárok, reformisták, kommunista csoportok és csoportok, például a Mujahedin-e Khalq (MEK) tartoznak, akik közül sokan a forradalmi rendszerből emelkedtek ki, vagy egykor támogatták azt, mielőtt később szembeszálltak volna vele.

„Az első csoport az 1979-es forradalmat katasztrófának tekinti, és Irán korábbi útjára igyekszik visszatérni” – mondta, míg a második csoportba „azok tartoznak, akik részt vettek a forradalomban, de később ellenzékiek lettek, miután kizárták őket a hatalomból”.

Érvelése szerint ez a megkülönböztetés segít megmagyarázni, hogy Reza Pahlavi, Irán utolsó sahjának száműzött fia miért marad egyedülállóan felismerhető a rendszerellenes irániak körében annak ellenére, hogy évtizedeket az országon kívül töltött.

Lisa Daftari, külpolitikai elemző és a The Foreign Desk hírplatform főszerkesztője elmondta a Fox News Digitalnak. „Iránon belül Pahlavi továbbra is az egyetlen olyan ellenzéki személyiségek egyike, akik széles körben ismertek, és üzenete egyértelműen visszhangra talált a januári tiltakozások során, ezért nevének még mindig jelentősége van sok iráni számára mind az országban, mind a diaszpórában.”

Maga Pahlavi ezt az üzenetet élesítette ki pénteken egy sor európai megjelenés után, és azzal vádolta az európai politikusokat és újságírókat, hogy figyelmen kívül hagyják az iráni szenvedés mértékét.

„Az elmúlt heteket azzal töltöttem, hogy beutaztam Európát, parlamenti képviselőkkel, kormányokkal és a sajtóval beszéltem” – nyilatkozta Pahlavi hivatalos X-fiókjában. „Látogatásomnak egyetlen célja volt: hangot adni az Iszlám Köztársaság által túszul ejtett irániak millióinak… De most már bátran kijelenthetem, hogy az elhallgattatás, ez a cenzúra nemcsak az iráni rezsim kezében történik, hanem a nemzetközi és különösen az európai média által.”

A száműzött iráni koronaherceg 6 LÉPÉSES TERVET FELTÁRT, HOGY NYOMÁST GYAKOROLJ TEHRAN RENDSZERRE

A továbbiakban elítélte a tüntetők tömeges meggyilkolása és a politikai kivégzések iránti európai közömbösséget, mondván, hogy két stockholmi és berlini sajtótájékoztatón, amelyen több mint 150 újságíró vett részt, „egyetlenegy sem” kérdezett rá, hogy szerinte milyen tízezreket öltek meg a januári erőszakos fellépések során, vagy a kivégzés előtt álló politikai foglyokról.

„Akár Európa mellettünk áll, akár nem… Harcolni fogok a népemért és a hazámért” – mondta Pahlavi. – Harcolni fogunk, amíg Irán fel nem szabadul.

Ennek ellenére még néhány támogató is elismeri, hogy az adminisztráció miért habozott nyíltan felkarolni őt átmeneti személyiségként.

Daftari arra figyelmeztetett, hogy a nyílt nyugati támogatás visszaüthet azáltal, hogy külsőleg erőltetettnek, nem pedig belföldön legitimáltnak tűnik.

„A Trump-adminisztráció azon döntése, hogy nem öleli fel nyíltabban őt átmeneti figuraként, valószínűleg több tényezőt tükröz: mélységes ódzkodást attól, hogy a rendszerváltást tegyék egyértelmű végcéllá, vagy hogy Irak és Afganisztán után úgy tűnik, hogy megtervezi azt, az aggodalmat amiatt, hogy az Egyesült Államok nyílt támogatása még nagyobb célpontot helyezhet a hátára, és egy olyan stratégia, amely jelenleg kevésbé az Egyesült Államok utódjának és a régió népének lealacsonyítására összpontosít, államok” – mondta.

Ha Pahlavi a dinasztikus emlékezetet és az explicit rendszerváltó politikát képviseli, Mohammadi valami egészen mást képvisel.

MIVEL LÉGI TÖRÉSEK ESŐK AZ IRÁNI RENDSZERRE, EGY TÖRÖDÖTT ELLENZÉK ÖSSZEFÜGGÉS VEZETÉSÉRE, HA ELBUSZ?

Mohammadi helye ezen a tájon elkülönül az egyedülálló legitimitásának köszönhetően egy olyan időszakban, amikor sok iráni nemcsak a rezsimmel szembeni ellenállást keresi, hanem egy olyan figurát, aki megtestesíti a rezsimmel való kitartást.

Egyelőre azonban Rahmani arra figyelmeztet, hogy Irán belső körülményei rendkívül megnehezíthetnek minden tömegfelkelést.

„Mint tudod, a háború ürügyül szolgál a hazai erők elnyomására egy országban” – mondta. „Ez a háború most megnövelte a rezsim ellenzék elleni fellépésének intenzitását.”

Azzal érvelt, hogy a belső megosztottság ellenére az Iszlám Forradalmi Gárda hatékonyan megszilárdította a hatalmat, militarizálta az utcákat és súlyosan meggyengítette a civil társadalmat.

„Az Iszlám Köztársaság gyakorlatilag átvette az irányítást az utcákon a háborús időkben, és erősen meggyengítette Irán civil társadalmát, amely a demokrácia garanciája. Véleményünk szerint ez a háború ilyen körülmények között sem Irán javára, sem az iráni nép javát nem szolgálja.”

KATTINTSON IDE A FOX NEWS ALKALMAZÁS LETÖLTÉSÉHEZ

Ez lehet a mai iráni ellenzék meghatározó kihívása: nem egyszerűen vezetőt kell találni, hanem elég sokáig túlélni a rendkívüli elnyomás alatt ahhoz, hogy felbukkanjon.

Hogy Mohammadi válhat-e azzá a figurává, továbbra is bizonytalan. Férje azt mondja, hogy a börtönből nem szűnt meg abban a hitben, hogy Irán jövője más lehet.

Az iráni ENSZ-képviselet nem válaszolt a közzétételhez szükséges időben a megjegyzésekre.

Ez akkor történt, amikor az izraeli hadsereg 9 dél-libanoni falu lakóit figyelmeztette (legtöbbjük a Litani-folyótól északra) evakuálásra, miközben 24 óra alatt mintegy 50 rajtaütést hajtott végre a Hezbollah infrastruktúrája ellen Adshit, Qaqiat al-Jisr, Zawtar al-Sharqiya, Lojizeal, Majduazoh és Burjizeal-Sharqiya városokban. Shukin, Yater, Ain Baal és Nabatieh.

A rajtaütéseknek 8 halottja és 10 sebesültje volt, köztük 3 Louaizehben, 2 a Kfardgal úton, és egy másik kerékpáros Mifdoun-Shoukinban.

Az izraeli hadsereg a „szabotőrök” által használt parancsnoki parancsnokságok és katonai épületek megsemmisüléséről számolt be, válaszul a Hezbollah lövedékekre, amelyek nyílt területeken történtek, felderítő repülőgépek intenzív repülése során Bejrút déli elővárosai felett.

Forrás: RT