PokerStop

A NATO pénteken zárta le a svédországi kétnapos tanácskozást, amely a védelmi beruházások felgyorsulását tárgyalja, szemben az Egyesült Államok azon tervével, hogy csökkentsék európai csapatainak számát. Annak ellenére, a Trump-kormányzat legutóbbi támadásai a Szövetség ellenúgy tűnik, hogy a találkozó arra szolgált, hogy megállapodjanak bizonyos közös pontokról a védekezéssel és a Hormuzi-szoros lehetséges lehetőségeivel kapcsolatban.

A legfontosabb miniszter az államtitkár volt, Marco Rubioamely igazolta, hogy 5000 katona Németországból Lengyelországba történő átszállítása része „egy átszervezés, ez nem büntető jellegű.” „Folyamatosan átértékeljük, hová telepítjük a csapatokat” – mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nincs garancia az Egyesült Államok katonai bevetésének folytonosságára Európában. „Idővel kevesebb amerikai katona lesz Európában, mint amennyi történelmileg volt” – hangsúlyozta.

Rubio ismét bírálta a Szövetség támogatásának hiányát Irán elleni offenzívájában, és a Hormuzi-szorossal kapcsolatban azt állította, hogy rendelkezik „B-tervvel” arra az esetre, ha Teherán várak blokád alá kerül. Biztosította, hogy az Egyesült Államok inkább a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben a Hormuz megnyitása helyett, de ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok megtagadja, hogy Irán útdíjat szedjen.

„Van egy terv arra vonatkozóan, hogy mikor áll le a lövöldözés, de van egy B-tervünk arra, amikor valaki lövöldöz. (…) Mi történik, ha Irán nem hajlandó megnyitni a szorost? Ekkor valakinek tennie kell valamit, és ma vannak olyan országok, amelyeket ez még az Egyesült Államoknál is jobban érint” – hangsúlyozta.

Az Atlanti-óceán túlsó partján Trump folytatta tirádáját, és kijelentette „Irán haldoklik a megállapodásért”. „Meglátjuk, mi történik, de keményen megütöttük őket” – csattant fel.

A NATO főtitkára a maga részéről Mark Ruttetámogatta a blokád feloldására irányuló együttműködést, amelyet a „közvetlen támadás a hajózás szabadsága és a globális kereskedelem ellen”. „Ez mindannyiunkat érint. Elengedhetetlen, hogy az országok együttműködjenek” – kezdte a találkozó végén.

Vádat Spanyolország ellen

José Manuel Albares az ellenségeskedések beszüntetésére szólított fel, és megvédte Spanyolországot az Egyesült Államok vádjaival szemben, emlékeztetve arra, hogy „minden képességet átadtunk, amit a NATO kért tőlünk”, miután Rubio felrótta, hogy „olyan országok, mint Spanyolország, amelyek megtagadják tőlünk a bázisok használatát”.

Ezen ellentmondások ellenére ezen a pénteken megújították a Rota és Morón bázisok közös használatáról szóló megállapodást, és arra a kérdésre, hogy Spanyolország kizárható-e a NATO-ból, Albares nevetve teljesen kizárta ezt a lehetőséget. – Legyünk komolyak – válaszolta.

*Adja hozzá a laSextát referenciamédiumként a Google-on, és ne maradjon le az összes hírről és a legjobb tartalomról

Iis Khalifah, Asad Aras Muhammad humanitárius aktivista felesége kifejezte érzéseit, amikor férje megszakadt a kapcsolata egy gázai misszió kellős közepén. (Fotó: Yuwantoro/IMG)

JAKARTA – Asad Aras Muhammad humanitárius aktivista felesége, Iis Khalifah feltárta azt a feszült helyzetet, amellyel családja szembesült, amikor férjével megszakadt a kapcsolat, és az izraeli hadsereg fogságába esett a Global Sumud Flotilla 2.0 küldetése során. Iis szerint a család legnagyobb aggodalma a humanitárius misszió sikere miatt van a Gázába való behatolásban. Annak ellenére, hogy végül blokkolták, hangsúlyozta, hogy az út nagyon fontos, hogy a nemzetközi világ szeme újra megnyíljon, és lássák a palesztinai állapotokat.

„Amikor hallottunk a Global Flotilla küldetésről, természetesen aggódtunk. Nem a férjem állapota miatt aggódtunk, hanem attól, hogy ez a küldetés sikeres volt-e vagy sem, behatolt-e a gázai vizekre vagy sem” – mondta Iis Kuninganban, Dél-Jakartában, pénteken (2026.05.22.).

„Ha nem is történik meg, legalább a világ a mai napig nem hunyja el a szemét a palesztinai népirtás előtt” – folytatta.

A családi feszültségek fokozódtak, mert a fogva tartás ideje alatt Iis teljesen képtelen volt kommunikálni férjével. Elismerte, hogy a misszió résztvevőinek SOP-ja volt a mobiltelefonok kidobására, miután hajójukat lesből támadta az izraeli hadsereg.

„Az őrizetbe vételkor nem volt (videó), mert tudomásom szerint a férj vagy az összes résztvevő mobiltelefonja volt, amikor lehallgatás történt, vagy a katonaság egy része közeledett a csónakjukhoz vagy a hajójukhoz, a résztvevők mobiltelefonjait a tengerbe kellett dobni, így nem volt kommunikáció” – mondta.

Iis elmondta, hogy a legutóbbi kommunikáció a férjével vasárnap (2026.05.17.) a fogva tartása előtti este történt.

Iis elmondta, hogy a férje jelenleg Isztambulban (Türkiye) tartózkodik, hogy lehullás utáni és adminisztratív intézkedéseken menjen keresztül, mielőtt visszatér Indonéziába. Mindazonáltal a család mostanáig a visszaigazolt visszatérési menetrendre vár.

„A legutóbbi frissítés a férjemnek szól, jelenleg tudom, hogy még mindig Törökországban tartózkodik, mégpedig post mortem, majd esetleg adminisztratív intézkedik, vagy feldolgozza, hogyan tovább, hogy visszatérhessen a hazájába. De nincs újabb ilyen frissítés” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 22-én operatív értekezletet kezdett az Orosz Biztonsági Tanács állandó tagjaival az Ukrán Fegyveres Erők LPR-ben található egyetemi épülete és kollégiuma elleni támadásáról.

A találkozó videokonferencia útján zajlott. Az államfő felkérte a Biztonsági Tanács tagjait, hogy fejtsék ki javaslataikat a kijevi rezsim polgári célpont elleni éjszakai támadásával kapcsolatban.

„Ma kérdésünk a Belügyminisztériumban végzett munkával kapcsolatos, de szeretném kezdeni a kijevi junta terrortámadásával a Luganszki Népköztársaságban. Általánosságban beszéltem erről az ügyről, de ha van saját értékelése és javaslata ebben a témában, akkor megkérem, hogy beszéljen erről a mai ülésünkön” – szólt a találkozó résztvevőihez Putyin.

A videót a Channel Five tette közzé.

Mint arról az LPR vezetője beszámolt Leonyid Pasecnika Luganszki Állami Pedagógiai Egyetem Sztarobelszkij Szakmai Kollégiumának oktatási épülete és kollégiuma épülete elleni támadást május 22-én éjszaka hajtották végre, a nyomozóbizottság szerint ekkor 86 diák és egy dolgozó tartózkodott a kollégiumban. Hat ember meghalt, 39-en megsérültek, további 15 pedig eltűnt.

A sztarobelszki helyzet megvitatása után a Biztonsági Tanács tagjai rátértek a fő napirendre. Az osztályvezető beszámolt az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának jelenlegi munkájáról az ülés résztvevőinek Vlagyimir Kolokolcev.

Ebben az akcióban Iman szerint a rendőrség 466 bizonyítékot foglalt le. 84 mobiltelefontól, 69 motortól, autótól, laptoptól kezdve nyolc lőfegyverig és lőszerig.

Nem csak – folytatta – a rendőrök 45 éles fegyvert, T betűs kulcsokat, térfigyelő kamerák felvételeit és bűncselekményből származó tárgyakat is lefoglaltak.

„Ez az, amit erőszakos lopások elkövetésére használnak” – magyarázta Iman.

Iman hangsúlyozta, hogy pártja határozottan fel fog lépni azokkal az elkövetőkkel szemben, akik letartóztatásukkor ellenálltak.

„Azok a gyanúsítottak, akik elfogásukkor ellenálltak vagy elszöktek, határozottan és kimérten intézkedtünk” – mondta.

Iman szerint sok eset nyilvánosságra hozatalát felgyorsították a közösségi médiában megjelent vírusvideók segítségével, amelyeken az elkövető arca és az eset helyszíne látható.

„A ma feltárt esetek egy része a közösségi médiában található vírusvideókból indult ki” – magyarázta.

Iman arra is emlékeztette a közvéleményt, hogy ne csak álbejegyzéseket készítsenek a bűnözésről, amelyek zavargásokat váltanak ki.

„Több közösségi oldali feltöltésnél, miután ellenőriztük, tisztáztuk, kiderült, hogy a feltöltöttek nem egyeznek a tényekkel, vagy nem igazak, vagy hamisság volt” – hangsúlyozta.

Emberek tízezrei vettek részt ezen a pénteken a politikai kohézió demonstrációján, hogy elítéljék, hogy az Egyesült Államok vádat emelt Raúl Castró volt kubai elnök ellen egy ellenzéki szervezethez tartozó két kisrepülőgép 30 évvel ezelőtti lezuhanása és négy legénységének halála miatt. „Senki sem fogja elrabolni” – mondta Mariela, Castro egyik lánya az esemény során.

A rendezvényen részt vevő, de nem avatkozó kubai elnök, Miguel Díaz-Canel az ünnepség végén közösségi oldalain azt írta, hogy ez a vád „felgyorsított médiakonstrukció a katonai agresszió igazolására, lázálom a kubai származású gengszterek fellegváráról”.

Ez az ügy felvetette a találgatásokat arról, vajon Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja előkészíti-e Castro elrablását, ahogyan azt januárban Venezuelában Nicolás Maduróval, aki ellen kábítószer-csempészet miatt áll bíróság elé.

Liputan6.com, Ankara- Egy törökországi helyi politikus hirtelen terjedt a közösségi médiában, miután egy fotója széles körben felfigyelt vastag bajusza miatt, amit szokatlannak tartottak.

Az Orhan Avci nevű politikus nyilvános beszédtéma lett, miután kinevezték a Huzur Párt elnökévé a kelet-türkiei Bingöl tartomány Karlıova kerületében.

Jelentés innen Oddity CentralPénteken (2026.05.22.) Avci hivatalos fotója, amelyet pártja töltött fel a Bingöl Tartományi Huzur Párt elnökével, Sait Mocuval, azonnal széles körben elterjedt a különböző közösségi média felületeken. A közvélemény figyelme azonban Avci bajuszának formájára összpontosult, amely olyan vastag volt, hogy szinte ellepte a szája teljes területét.

A netezők humoros megjegyzésekkel voltak elfoglalva ezzel a megjelenéssel kapcsolatban. Egyesek szerint Avci bajusza egy arcmaszkra emlékeztetett, míg mások „Türkiye utolsó főnökének” titulálták.

„Még nem ért véget a járvány? Miért visel még mindig maszkot?” – írta egy közösségi média felhasználó egy vírusos megjegyzésében.

Egy másik hozzászóló még Avci száját is „közelebbinek nevezte, mint az Epstein-dosszié”, utalva egy viccre, amelyet széles körben terjesztettek az interneten.

A vírusos fellépés közepette Avci az „Új szavak, új hangok” politikai szlogent viselte a közösségi szolidaritás erősítését célzó kampányának részeként Bingölben, a túlnyomórészt török-kurd közösség által lakott területen.

Annak ellenére, hogy eredetileg csak egy hivatalos parti feltöltése volt, ez a fotó mára ikonikus bajuszának köszönhetően széles körben ismertté tette Orhan Avcit a nemzetközi közösségi médiában.

Trump hozzátette: „Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok” új nyilatkozataiban, amelyekben az iráni aktával és az amerikai katonai eszkalációval foglalkozott.

Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „súlyos csapásokat irányított Irán ellen, és nem volt más választása”, hangsúlyozta, hogy Teherán „nem birtokolhat nukleáris fegyvert”.

Trump beszédével összefüggésben elmondta, hogy tájékoztatta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy az Egyesült Államok rendelkezik „a legnagyobb hadsereggel a világon”, és felszólította az Egyesült Államok védelmi költségvetésének mintegy 1,5 billió dollárra való emelését.

Emellett egy iráni forrás tegnap, csütörtökön azt mondta a Reutersnek, hogy bár megállapodás még nem született meg, a különbségek Teherán és Washington között csökkentek, ami azt jelzi, hogy az iráni urándúsítás kérdése és a Hormuzi-szoros teheráni ellenőrzése továbbra is a legjelentősebb fennmaradó nézeteltérések közé tartozik.

Csütörtökön Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere némi előrelépést jelzett, és azt mondta: „Vannak pozitív jelek. Nem akarok túlzottan optimista lenni. Szóval lássuk, mi történik a következő napokban.”

Múlt hétfőn Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Irán elleni tervezett katonai támadás felfüggesztését az Öböl-menti vezetők kérésére, az amerikai erők továbbra is teljes mértékben készen állnak arra, hogy bármely pillanatban nagyszabású támadást indítsanak, ha nem születik megállapodás.

Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án kezdte meg háborúját Irán ellen. Április 8-án törékeny fegyverszünet lépett életbe, amelyet Pakisztánban egy közvetett tárgyalási forduló követett, anélkül, hogy jelentős előrelépés történt volna.

Azóta a tárgyalások elakadtak, az iráni kikötők amerikai haditengerészeti blokádja folytatódik, Teherán pedig ragaszkodik a Hormuzi-szoros lezárásához.

Forrás: RT

Matematika? Sok ember számára már csak ez a szó is rossz emlékeket idéz fel az iskolai időkről. És hogy őszinte legyek: ezek az absztrakt játékok végül nem önmaguk körül forognak – a legjobb esetben is szórakoztatnak néhány majom számára?

Valójában a világunk más lenne nélkülük. A bináris kód, a prímszámok és a grafikonok szórakoztató kísérletek voltak az akkori matematikusok számára. Nélkülük ma nem léteznének számítógépek, mobiltelefonok, mesterséges intelligencia.

Három áttörés a matematika történetében – a nullák és egyesek számrendszerétől a Fermat-féle faktorizáláson át a Königsberg-híd problémájáig – megmutatja, hogyan vált digitális mindennapjaink alapjává a tiszta elmélet.

A számok bináris ábrázolása

A bináris rendszer a számok megjelenítése, amely csak két karaktert használ – általában nullákat és egyeseket. A legtöbb ember valószínűleg találkozott nullákkal és egyesekkel a számítógépes világban.

A számok ábrázolásának ezt a módját a Kr.e. 3. században Pingala indiai matematikus „találta fel”. Az egészet Gottfried Wilhelm Leibniz német matematikus és filozófus tette igazán hivatalossá 1697-ben.

A mindennapi életben használt szokásos számrendszerünk a tizedes. 10 karakteren alapul – az általunk ismert tíz számjegy segítségével leírhatjuk az összes (egész) számot, amellyel számolunk és számolunk.

Leibniz feltette magának a kérdést, hogy minden szám ábrázolható-e csupán két karakter használatával. Például 0-k és 1-ek sorozataként. A bináris rendszerben a 0 a nullát, az 1 az egyet, az 1 0 a kettőt, az 1 1 a hármat és így tovább. Kettős számrendszerét még a teremtés értelmében is látta: az egész világ a semmiből, azaz nullából jött létre, Isten igéje pedig egy.

Ma már nem tudnánk digitális eszközöket használni e nélkül az ábrázolás nélkül. Laptopjaink, mobiltelefonjaink, autóink, még a jegypénztárunk is erre az ötletre épül. Ezzel az egyszerű kétjegyű ábrázolással a számok „digitalizálhatók” – azaz elektromos állapotokká alakíthatók. A „bekapcsolás” vagy „kikapcsolás” ebben az esetben egyet vagy nullát jelent.

Fermat-féle faktorizációs módszer

Több mint 200 évvel később a bináris számábrázolás képezte a számítástechnika és a számítástechnika alapját. Velük együtt megnőtt az igény és az érdeklődés az elküldött információk és üzenetek titkosítására, hogy azokat ne lehessen gyorsan és egyszerűen feltörni egy másik számítástechnikai gép segítségével.

Hiszen 1940-ben Alan Turing brit matematikusnak már sikerült dekódolnia a feltörhetetlennek tartott náci rejtélyt kezdetleges számítógépes elődjével.

A kriptográfiában a prímszámok – az összes többi szám alapvető építőköveit alkotó számok keresése – óriási szerepet játszanak az alkalmazásban. Minden egész szám egyedileg felbontható, ha megfelelő prímszámok szorzataként bontja ki. Az általánosan használt titkosítási módszerek, például az RSA titkosítás ezen alapulnak.

A titkosított üzenet olvasásához szükség van egy úgynevezett kulcsra. Ez a kulcs egy hatalmas szám elsődleges tényezője. Ha nincs meg a kulcs, akkor csak egy nagyon hosszú, értelmetlen számot fog látni.

Rosszul választott kulcsok

Néha azonban a kulcs olyan rosszul van megválasztva, hogy egy egyszerű algoritmussal feltörhető. Ez pedig a 17. századba vezet vissza, Pierre de Fermat francia matematikushoz és jogászhoz. Kifejlesztett egy algoritmust, amellyel viszonylag könnyen kiszámíthatóvá vált, hogy mely prímszámokat kell összeszorozni az egyes kezdeti számok kiszámításához.

Nagy, jól megválasztott számok esetén általában egy örökkévalóságig tart, amíg az algoritmus kiköpi a megoldást. De ha ez az úgynevezett Fermat-faktorizációs módszer gyorsan megoldást ad, akkor a titkosítás túl gyenge. Éppen ezért a Fermat-módszert ma elsősorban a kiválasztott billentyűk erősségének ellenőrzésére használják.

Königsberg híd probléma

A 18. században, amikor az akkori Königsbergben járt, Leonhard Euler svájci matematikus feltette magának a kérdést, hogy van-e mód arra, hogy a város mind a hét hídján pontosan egyszer átkeljen. Némi gondolkodás után bebizonyította: Nem. És ezzel megalapozta az úgynevezett gráfelméletet.

A gráf olyan struktúra, amely a csomópontokat úgynevezett éleken keresztül köti össze. Kicsit úgy képzelheted el, mint egy gondolattérképet. Vagy egy metrótérképet. Ebben az esetben a csomópontok a megállóhelyek, amelyek vasútvonalakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, vagy nem. Grafikonoknál – akárcsak a metró- vagy gondolattérképeknél – a csomópontok közötti távolság nem játszik szerepet. Minden a lehetséges kapcsolatokon múlik.

A matematikusok az elmúlt néhány évtizedben dolgozták ki a gráfelméletet. A számítástechnika területén többek között a gráfok adják a mesterséges neurális hálózatok alapját. Végül az agyunkat összetett grafikonként is tekinthetjük. A szinapszisok az idegsejteket összekötik egymással, és hatalmas információtárat alkotnak.

A mesterséges neurális hálózatok ezt a koncepciót alkalmazzák. Lehetővé teszik a számítógépek betanítását, azaz nagy mennyiségű adatból való tanulást és struktúrák felismerését anélkül, hogy kifejezetten programoznák őket. A mesterséges intelligencia fontos részét képezik, és például kép-, arc- vagy beszédfelismerésre vagy korai figyelmeztető rendszerekre használják.

Es az egyik nagy nyugati klasszikus. Az egyik olyan film, amely előtte és utána volt a mozi világában. Is Clint Eastwood. Es „A jó, a rossz és a csúnya”. Ez egy olyan film, amely 2026-ban tölti be a 60. életévét, és rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz Spanyolországba. Mégpedig azért, mert vidéken forgatták, hátrahagyva a ma is felbukkanó legendás színész és rendező által felhasznált anyagok jó részét.

Az utolsó talált tárgy egy ágyú, amelyet Eastwood a hegyekben sütött ki Burgosból. Olyat, amelyet a harmadik karlista háborúban használtak először és amelynek több mint 150 éves fennállása van. És realizmust akartak. Valódi anyagot akartak.

És ezért mentek a Hadsereg Múzeumba Madridból. Ezért olyan helyre mentek, ahonnan elvittek többet a játékfilmben látott fegyvereket és ez az ágyú esetében forradalmasította a lövések pontosságát.

Így volt. És ez így nézett ki a filmben. Így volt látható továbbra is egy múzeumban, ahová a film forgatása után visszatért… egészen 2010-ig, egy felújítás során, az összes tüzérséget szétosztották Spanyolországban.

Amikor meg akarták találni őt a „Szomorúdomb” egyesületből, annak emlékeit igyekezve megmenteni Sergio Leone legendás forgatásanem tudták, hol van. Nem találták, hol végződött az ágyú.

Hirtelen megjelent Cartagenában. Ott helyreállították anélkül, hogy erről bárki is tudott volna Megosztott egy jelenetet Clint Eastwooddal és anélkül, hogy ismerné azt a dicsőséges filmművészeti múltat, amivel rendelkezett.

Így beszél erről Diego Moreno, a „Szomorúdomb” kulturális egyesület tagja: „Senki sem tudja, mi ez a filmből. Nem voltam Toledóban, és kutakodtunk. Találtunk egy brosúrát egy cartagenai kiállításhoz a Hadsereg Múzeumból, és felkeltette a figyelmünket. Kijött egy fénykép a kanyonról.”

„Megkerestük a Történeti Múzeum igazgatóját CartagenábólErnesto Terry ezredest, és részletes fényképet készített a kanyonról. Ugyanaz volt, de helyreállították, mert megsérült a fa. Csodálatos munkát végeztek” – mondja.

A mozi egyik nagy klasszikusának szerelmeseinek elengedhetetlen darab. Egy olyan túra része, amely elengedhetetlen látogatás mindenkinek, aki szereti ezeket mitikus western darabok és kövessen egy olyan legendát, mint Clint Eastwood.

Az egyiket, 60 évvel azután, hogy a színész lelőtte „A jó, a rossz és a csúnya” ismét a kamerák előtt pózol.

*Adja hozzá a laSextát referenciamédiumként a Google-on, és ne maradjon le az összes hírről és a legjobb tartalomról

Több ezer ember be Havanna, Kubabemutató rendezvényen vett részt politikai kohézió hogy elítélni a imputáció -ból Egyesült Államok a volt kubai elnöknek Raul Castroegy ellenzéki szervezethez tartozó két kisrepülőgép lezuhanásával és négy legénységének 30 évvel ezelőtti halálával vádolják.

Által #Kuba és azért #Raúlaz Antiimperialista Tribune-ban vagyunk.#RaúlEsRaúl 🇨🇺 pic.twitter.com/bh08P4aLHW

– Miguel Díaz-Canel Bermúdez (@DiazCanelB) 2026. május 22

A kubai elnök, Miguel Díaz-Canel, aki részt vett az eseményen, de nem mondott beszédet, az ünnepség végén azt írta közösségi oldalain, hogy ez a vád „felgyorsított médiakonstrukció a katonai agresszió igazolására, a kubai származású gengszterek fellegvárának lázálma”.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) május 20-án, szerdán vádat emelt Florida déli körzetének szövetségi bíróságán Raúl Castro ellen, amiért fegyveres erők minisztereként 1996. február 24-én elrendelte két kisrepülőgépet, amelyekben három kubai-amerikai állampolgár és egy kubai amerikai állampolgár tartózkodott.

A mai politikai esemény főszereplője, Raúl Castro nem vett részt, de családjának nagy része, köztük gyerekek, és unokája és testőre, Raúl Guillermo Rodríguez Castro, aki szintén részt vett a közelmúltban a Havanna és Washington közötti tárgyalásokon.

pic.twitter.com/MjqiBuDrHe

– Miguel Díaz-Canel Bermúdez (@DiazCanelB) 2026. május 22

A szigetnek más magas rangú vezetői is voltak, valamint a Kubai Kommunista Párt (PCC, egyedüli) egykori másodtitkára, José Ramón Machado Ventura, az úgynevezett történelmi generáció egyetlen, még mindig aktív képviselője.

„Senki nem fogja elrabolni”

Raúl Castro válaszáról az amerikai vádra Mariela Castroaz egyik lánya rámutatott, hogy apja „nagyon nyugodt” marad, figyel és mosolyog. És hangsúlyozta, hogy a férfi mindig azt mondta: „Senki sem vesz el élve. – Elkapnak, hogy harcolok.

Megerősítette, hogy „senki sem fogja elrabolni az apját”. „Ezt biztosíthatom. Sem neki, sem senkinek” – válaszolta a parlamenti képviselő, az Országos Szexuális Oktatási Központ (Cenesex) igazgatója.

„Itt készen állunk az imperializmus elleni küzdelemre” – tette hozzá Mariela Castro, azonnal kiemelve, hogy Kuba „kicsi, szegény ország, de rendelkezik harci tapasztalatokkal az Egyesült Államok vezette imperializmus ellen”.

„Tudjuk, hogy amíg van antiimperialista forradalom, addig lesz egy óriási és könyörtelen ellenség” – folytatta.

A DOJ, az Egyesült Államok külügyminisztere által felhozott vádakat követően, Marco RubioA volt elnököt előző nap „szökevénynek” nevezte az amerikai igazságszolgáltatástól, de nem volt hajlandó kommentálni a letartóztatási terveket.

Az 1996-os eseményekkel kapcsolatban Gerardo Hernández volt kubai titkosszolgálati ügynök, aki az Egyesült Államokban hosszú börtönbüntetést töltő kémhálózat vezetője volt, csütörtökön azt mondta az EFE-nek, hogy az észak-amerikai ország „meg tudta akadályozni ezeket a haláleseteket, és nem tett semmit”.

„Kubából 16 diplomáciai jegyzék figyelmeztette őket, és arra kérték őket, hogy ne engedjék (a pilóták) elindulni a Brothers to the Rescue járatán” – mondta Hernández, aki jelezte, hogy a lövöldözés napja volt a „25. alkalom, amikor megsértették a kubai légteret”.

Ezzel ellentétes a szigeten a hivatalos történet, amely szerint a kubai fegyveres erők lelőtték a két kisrepülőt, amikor azok már nemzetközi vizeken jártak, ami bűncselekménynek minősül.

Hernández megismételte, hogy „Kuba a béke népe”, ugyanakkor elismerte, hogy „katonai értelemben nem szállhatunk szembe az Egyesült Államokkal ágyútűzzel”. (…) „ezért a felkészülés első módja az, hogy „megpróbáljuk elkerülni a konfliktust”.

Ezt az álláspontot ma ratifikálta Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, aki a közösségi oldalakon rámutatott, hogy Kuba „elutasítja a katonai fenyegetést és az amerikai agressziót, a további blokádintézkedéseket, a másodlagos szankciókat és az energiakerítést, amelyek súlyos károkat okoznak a sziget lakosságának és családjainak”.

Ez az ügy felvetette a találgatásokat arról, vajon Donald Trump amerikai elnök kormánya készül-e elfogni Castrót, ahogyan azt januárban Venezuelában Nicolás Maduróval tette, aki ellen kábítószer-kereskedelem miatt áll bíróság elé az Egyesült Államokban.

Az EFE információival