PokerStop

Spanyolország kedden végleg visszahívta izraeli nagykövetét az Irán elleni amerikai-izraeli csapások elleni tiltakozása miatt, ami a két ország között már amúgy is feszült diplomáciai viszályt szította.

A spanyol kormány hivatalos közlönyében hivatalosan megszüntette a nagykövet posztját, és közölte, hogy Tel-Aviv-i nagykövetségét ezentúl határozatlan ideig ügyvivő fogja vezetni.

Madrid tavaly szeptemberben hívta vissza nagykövetét, miután Izrael elítélte Spanyolország azon döntését, hogy megakadályozza az Izraelbe fegyvert szállító repülőgépeket és hajókat a spanyol kikötők vagy légterek használatában. Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszter akkor antiszemitának nevezte a lépést.

Amikor egy riporter szerdán megkérdezte, hogy Spanyolország általában együttműködik-e az Egyesült Államokkal, Donald Trump elnök azt válaszolta: „Nem, nem. Azt hiszem, egyáltalán nem működnek együtt.”

A VILÁGVEZETŐK MEGVÁLTOZTAK A KATONAI CSELEKVÉS KÖZÖTT, MIVEL az USA-IZRAEL ÖSSZEHANGOTT MŰVELETBEN csapást mér IRÁNRA

„Spanyolország, szerintem nagyon rosszul jártak” – mondta az elnök. „Nagyon rossz. Egyáltalán nem jó. Lehet, hogy megszakítjuk a kereskedelmet Spanyolországgal.”

„Nem tudom, mit csinál Spanyolország” – folytatta Trump. „Nagyon rosszak voltak a NATO-val szemben. Megvédik őket, nem akarják kifizetni a rájuk eső részt. És így vannak sok éven át.”

Trump hozzátette, hogy Spanyolország népe „fantasztikus”, míg a vezetés „nem olyan jó”.

TRUMP TÁMOGATÁSRA NYOMJA A NATO PARTNEREKET, MIVEL HEGSETH HABÓZIK

Lindsey Graham, RS.C. szenátor szerdán bírálta Spanyolország azon döntését, hogy végleg visszahívja izraeli nagykövetét, mivel „nehezen tudom elfogadni”.

„Spanyolország a NATO tagja, és az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveleteket folytat az iráni rezsim ellen, amely nyíltan a zsidó állam lerombolására szólít fel, támadja a Nyugatot, és saját képére törekszik az iszlám megtisztítására” – írta Graham X.

„A vallásos náci rezsim Iránban a probléma, nem a zsidó állam” – folytatta a szenátor. „Remélem, hogy Spanyolország lépései nem ösztönzik majd a zsarnoki, fanatikus iráni rezsimet, amely bántalmazza saját népét.”

KATTINTSON IDE A FOX NEWS ALKALMAZÁS LETÖLTÉSÉHEZ

Spanyolország és Izrael viszonya meredeken megromlott, mióta Izrael megkezdte katonai hadjáratát Gázában, válaszul a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásaira.

Izrael tavaly májusban szintén leminősítette spanyolországi diplomáciai jelenlétét, miután Spanyolország elismerte a palesztin államot, és saját madridi nagykövetségét ügyvivő alá helyezte.

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének Nincs más választása, mint kijavítani magát.. Szerdán azt mondta, hogy a nemzetközi jog és az Európai Unió (EU) elkötelezettsége az iránt, megszeghetetlen. Két napja azonban éppen az ellenkezőjét mondta.. Szintén ezen a szerdán, március 11-én beszélt a volt kormányelnök José María Aznarés ez érdekes, mert visszatért, hogy megvédje azt, ami mindig is volt: hogy indokolt megpróbálni megváltoztatni az iráni rendszert, és még ha nem is szeretjük Donald Trumpot, az Egyesült Államokkal kell lennünk.

A kormány a maga részéről bocsánatot kért Von der Leyentől. „Kétségtelenül sokkal kényelmesebben fogadjuk Von der Leyen mai szavait” – mondta Félix Bolaños elnökségi és igazságügyi miniszter. Ez volt a nyilatkozata, miután az Európai Bizottság elnöke alulértékelte a nemzetközi jogot.

„Szerintem teljesen téved, ha azt gondolja, hogy a jogszabályok tiszteletben tartása nélkül és csak a legerősebbek törvényével fogadhatunk el egy új nemzetközi rendet” – mondta Margarita Robles védelmi miniszter, miután Von der Leyen beszédében több mint figyelemre méltó helyreigazítást adott.

Az Európai Bizottság elnöke tehát a „nem bízhatunk a nemzetközi rendben, mint az érdekeink védelmének egyetlen lehetőségében” helyett két nappal később azt mondta, hogy „rendíthetetlen elkötelezettségünk a béke, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei ma ugyanolyan központi szerepet töltenek be, mint teremtésünkben”.

A PP-ben nem kommentálták ezt a forgatókönyvbeli változást, bár Aznar előadást tartott. „Az Egyesült Államok olyan nemzet, amely a barátaink, a szövetségeseink”– mondta szerdán. Így kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal van, bár nem Trumppal – akit „populista” elnökként definiált – Irán ellen van, és Európának nincs miről vitáznia. „Most Európa nem mond semmit, mert nincs mondanivalója”– mondta.

Bár pártjában mások is úgy gondolják, hogy Európának sok a döntenivalója. „Az általunk képviselt értékek miatt, amik vagyunk és az EU-szerte létező jövő miatt nagyon szép jövő áll előttünk” – jegyezte meg José Luis Martínez Almeida, Madrid polgármestere.

*Kövesse a laSextát a Google-on. Minden hír és a legjobb tartalom itt.

Február 18-án, amikor Donald Trump elnök azt fontolgatta, indítson-e katonai támadásokat Irán ellen, Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter egy interjúban kijelentette, nem aggódik amiatt, hogy a közelgő háború megzavarná a Közel-Kelet olajellátását és káoszt okozna az energiapiacokon.

Wright elmondta, hogy még a tavaly júniusi Irán elleni izraeli és amerikai csapások idején is korlátozott volt a piacokon a zavar. Hozzátette: az olajárak enyhén emelkedtek, majd visszatértek a csökkenésbe. Trump néhány más tanácsadója is hasonló nézeteket vallott, figyelmen kívül hagyva azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Irán (másodszor) gazdasági háborút indíthat a világ olajkészletének körülbelül 20 százalékát szállító tengeri útvonalak lezárásával.

Gazdasági válság

A téves számítás mértékére az elmúlt napokban derült fény, amikor Irán azzal fenyegetőzött, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi olajszállító tartályhajókra lőtt, amely egy stratégiai szűk keresztmetszet, amelyen minden hajónak át kell haladnia az Öbölből való kijutás során. Az iráni fenyegetésekre válaszul a kereskedelmi hajóforgalom leállt a régióban, az olajárak megugrottak, és a Trump-kormányzat sietve kereste a módját, hogy megfékezzék azt a gazdasági válságot, amely az amerikaiak benzinárának növekedéséhez vezetett.

Ez az esemény jól példázza, hogy Trump és tanácsadói milyen mértékben ítélték meg rosszul, hogyan reagálna Irán egy olyan konfliktusra, amelyben a teheráni kormány egzisztenciális fenyegetést lát. Irán sokkal agresszívebben reagált, mint a tavaly júniusi tizenkét napos háború idején, rakétákat és drónokat lőtt ki amerikai katonai bázisokra, a közel-keleti arab országok városaira és izraeli lakossági központokra.

Az amerikai tisztviselők arra kényszerültek, hogy sietve módosítsák terveiket, a nagykövetségek evakuálására vonatkozó elhamarkodott parancsok kiadásától kezdve az üzemanyagárak csökkentésére irányuló politikai javaslatok kidolgozásáig.

Miután a Trump-adminisztráció tisztviselői kedden zárt tájékoztatót tartottak a törvényhozóknak, Christopher Murphy szenátor, Connecticut állam demokrata pártja a közösségi médiában azt mondta, hogy a kormánynak „nincs semmiféle terve” a Hormuzi-szorosra, és „nem tudja, hogyan lehetne biztonságosan újranyitni”.

Az adminisztráción belül úgy tűnt, hogy egyes tisztviselők egyre pesszimistábbak a háború befejezésére vonatkozó egyértelmű stratégia hiánya miatt. De ügyeltek arra, hogy ezt ne mondják ki közvetlenül az elnöknek, aki többször is megismételte, hogy a hadművelet teljes sikert ért el.

Trump szélsőséges célokat tűzött ki, például ragaszkodik ahhoz, hogy Irán vezetői kinevezése neki legyen alárendelve, míg Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter szűkebb, taktikaibb célokat írt le, amelyek kiutat jelenthetnek a háborúból. Carolyn Levitt, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy a kormánynak „szilárd terve volt” a háború kitörése előtt, és ígéretet tett arra, hogy a háború befejezése után az olajárak csökkenni fognak. Nyilatkozatában hozzátette: „Az iráni rezsim szándékos megzavarása az olajpiacon rövid távú, és szükséges ahhoz, hogy hosszú távon el lehessen számolni e terroristák és az általuk Amerikára és a világra jelentett fenyegetést.” Ez a cikk körülbelül egy tucat amerikai tisztviselővel készült interjún alapul, akik névtelenséget kértek, mert magánbeszélgetésekről beszélgettek.

– Mutass egy kis bátorságot.

Hegseth kedden elismerte, hogy Irán szomszédai elleni erőszakos reakciója némileg meglepte a Pentagont. De kitartott amellett, hogy Irán lépései kontraproduktívak voltak. A Pentagonban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „Nem mondhatom, hogy feltétlenül erre számítottunk, hogy ez lesz a reakciójuk, de tudtuk, hogy ez egy lehetőség.” Hozzátette: „Úgy gondolom, hogy ez a rezsim elkeseredettségének bizonyítéka volt.”

Trump egyre nagyobb frusztrációt mutatott a háborúnak az olajellátásra gyakorolt ​​hatása miatt, és azt mondta a Fox Newsnak, hogy az olajszállító tartályhajók legénységének „mutasson némi bátorságot”, és áthajózzon a Hormuzi-szoroson. Egyes katonai tanácsadók a háború előtt arra figyelmeztettek, hogy Irán agresszív hadjáratot indíthat a támadásra válaszul, és hogy az amerikai-izraeli csapást fenyegetésnek fogja tekinteni létezésére. Más tanácsadók azonban továbbra is bíztak abban, hogy Irán legfelsőbb vezetésének megölése pragmatikusabb vezetők érkezéséhez vezet, akik esetleg megpróbálják befejezni a háborút.

Amikor Trumpot tájékoztatták a háború kitörése esetén magasabb olajárak kockázatairól, elismerte ennek lehetőségét, de lekicsinyelte, mint egy rövid távú aggályt, amely nem árnyékolhatja be az iráni rezsim „lefejezésének” küldetését. Utasította Wrightot és Scott Besent pénzügyminisztert, hogy dolgozzanak ki megoldásokat az esetleges áremelkedések kezelésére.

Az elnök azonban csak több mint 48 órával a konfliktus kezdete után beszélt nyilvánosan ezekről a lehetőségekről – beleértve az amerikai kormány által támogatott politikai kockázati biztosítást és annak lehetőségét, hogy az amerikai haditengerészet olajszállító tartályhajókat kísérjen. Ez a kíséret még nem kezdődött el.

Miközben a globális piacokat feldúlta a háború, a washingtoni republikánusok aggódni kezdtek, hogy az olajárak emelkedése rontja azon erőfeszítéseiket, hogy a félidős választások előtt eladják gazdasági programjukat a választóknak. Trump nyilvánosan és magánéletben is azzal érvelt, hogy a venezuelai olaj segíthet az iráni háború minden megrázkódtatásában. Kedden az adminisztráció bejelentette egy új texasi finomítót, amely a tisztviselők szerint hozzájárulhat az olajkészletek növeléséhez, biztosítva, hogy Irán ne okozzon hosszú távú károkat az olajpiacokon.

Lehetséges kiút

Trump szerint a háború több mint egy hónapig tarthat, de azt is mondta, hogy „nagyjából minden, de nem teljes”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „minden eddiginél nagyobb elszántsággal fog előrelépni”.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Rubio és Hegseth három konkrét cél körül hangolták össze üzeneteiket, amelyeket hétfőn és kedden nyilvános nyilatkozatokban kezdtek bemutatni.

„A küldetés céljai világosak” – mondta Rubio a külügyminisztérium hétfői rendezvényén, mielőtt Trump megtartotta sajtótájékoztatóját. Az a cél, hogy megsemmisítsék ennek a rezsimnek a rakétakilövési képességét azáltal, hogy megsemmisítik a rakétákat és kilövőállásaikat, megsemmisítik az ezeket a rakétákat gyártó gyárakat, és megsemmisítik a haditengerészetét.” A külügyminisztérium még pontokban is bemutatta a három gólt, kiemelve egy videót, amelyen Rubio megemlíti őket egy hivatalos közösségi oldalon.

A Fehér Házban nemzetbiztonsági tanácsadóként is tevékenykedő Rubio ajánlata úgy tűnt, hogy megnyitja az utat az elnök előtt, hogy előbb-utóbb véget vessen a háborúnak. Sajtótájékoztatóján Trump azzal dicsekedett, hogy az amerikai hadsereg már megsemmisítette Irán ballisztikus rakéták kilövési képességét és haditengerészetét. Ugyanakkor agresszívebb fellépésre is figyelmeztetett, ha az iráni vezetők megpróbálják megszakítani a globális energiaellátást.

Matthew Pottinger, aki Trump első adminisztrációjának nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese volt, egy interjúban azt mondta, az elnök arra utalt, hogy ambiciózus háborús célok megvalósítása mellett dönthet, amelyek legalább hetekig is eltarthatnak. Pottinger hozzátette: „Sajtótájékoztatóján úgy éreztem, hogy visszatér, hogy igazolja a harcot egy kicsit, mivel a rezsim továbbra is azt jelzi, hogy nem fogja elriasztani, és továbbra is igyekszik ellenőrizni a Hormuzi-szorost.”

„Nem akarja, hogy egy újabb háborút kelljen megvívnia” – tette hozzá Pottinger, aki jelenleg a Demokráciák Védelméért Alapítvány Kínai Programjának vezetője.

*New York Times újságszolgáltatás

Miért veszélyes háború alatt filmezni vagy fényképezni? Ez az egyik olyan kérdés, amely napjainkban a leggyakrabban ismétlődik a sajtó és a rendezvényen jelen lévő polgárok körében Közel-keleti háborús támadások. Nos, már van egy ország, amely azt kérte, hogy helyezzék el a mobiltelefonokat és a fényképezőgépeket, ha támadó és védekező merényleteket hajtanak végre. Konkrétan az volt Katar.

Mesterséges intelligencia segítségével a katari védelmi minisztérium elmagyarázta lakosságának, hogy ez mennyire fontos Ne rögzítse a rakéták kilövését, sem az elfogásaik teljesítményét. „Miért megkönnyíti a katonai koordináták meghatározását és pontosan felfedi a földrajzi elhelyezkedést” – magyarázzák.

Amint a hírt kísérő videón látható, a katari kormány úgy döntött, hogy terjeszt egy AI által generált videó és nagyon pedagógiailag. Ebben megértetik állampolgáraikkal, hogy a katonai koordináták meghatározása, valós helyek felfedése vagy a célpontok elemzése a rakéták rögzítésének fő veszélyei. A kulcsfontosságú fegyver ebben a közel-keleti háborúban.

Mert Katar számára a az ellenség nem csak „lát egy képet, az ellenség is látja, és ez információ”. Így figyelmeztetnek 30 másodperces videóban, mindenki számára egyszerű magyarázattal. Ezzel az értesítéssel azt kívánják elkerülni, hogy más „keményebb kéz” szabályokat kelljen alkalmazniuk. Mert emlékeznünk kell arra, hogy a háború kezdete óta több mint 300 embert tartóztattak le. Mind a támadásokról készült videók közzétételére, vagy a rakétaelhárító rendszerek működését bemutató videókra.

Nem akarnak hátrányban játszani a jelenlegihez hasonló riasztással szemben, feltárva a rakétákkal eltalált gyenge pontjait. Lőszerek, amelyek egyébként néhány órával ezelőtt a katari Bajnokok Ligájával kapcsolatos vita közvetítését kényszerítették megszakítani.

*Kövesse a laSextát a Google-on. Minden hír és a legjobb tartalom itt.

TEHERÁN – Irán hosszú háborúra készül, ellentétben az Egyesült Államokkal – mondta Ali Laridzsáni, a közel-keleti ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára.

Larijani megismételte, amit az Iszlám Köztársaság más tisztviselői mondtak a katonai konfliktus kezdete óta: „Megvédjük magunkat, bármi áron is.”

Havi 5000 drónt tud gyártani, Irán továbbra is elakad a háború miatt

1. Irán véletlenszerű támadásokat indít

Február 28. óta az Egyesült Államok és Izrael hatalmas, összehangolt katonai támadásokat hajtott végre Irán ellen, kifejezetten Irán vezetői és más katonai és kormányzati létesítmények ellen.

Bár több magas rangú iráni tisztviselőt megöltek, az iszlám teokratikus rezsim a mai napig érintetlen.

Teherán válaszul rakétákat és drónokat lőtt célpontokra Izraelben és a szomszédos Perzsa-öböl államokban, beleértve az Egyesült Államok támaszpontjait a régióban.

Az Egyesült Arab Emirátusok azt állítják, hogy az elmúlt napokban csak azt vették célba több száz iráni rakéta és drón.

Brad Cooper admirális, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője elmondta, hogy Irán több mint 500 ballisztikus rakétát és több mint 2000 drónt lőtt ki. Teheránt azzal vádolta, hogy eközben válogatás nélkül támadta meg a civileket.

„Nem tudjuk pontosan, hány ballisztikus rakétával és drónnal rendelkezik Irán” – mondta egy névtelenséget kérő fegyverszakértő. DW.

Irán azzal fenyegetőzött, hogy megüti a közel-keleti technológiai óriások, a Google, a Microsoft és a bankok irodáit, amelyek kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal és Izraellel. Erről az NDTV indiai tévécsatorna számolt be.

Teherán arra figyelmeztetett, hogy csapást mérhet az amerikai és izraeli szervezetekkel kapcsolatos gazdasági központokra és bankokra a Közel-Keleten. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a médiában megjelentek arról, hogy egy teheráni bank elleni amerikai és izraeli csapások következtében annak alkalmazottai meghaltak – írja a tévécsatorna.

Az Al Jazeera arról számolt be, hogy a Tasnim, az Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó ügynökség közzétette azon vezető amerikai vállalatok irodáinak és infrastruktúrájának listáját, amelyek kapcsolatban állnak Izraellel, és amelyek technológiáját katonai célokra használják. A lista „új iráni célpontoknak” nevezi őket.

„E cégek közé tartozik a Google, a Microsoft, a Palantir, az IBM, az Nvidia és az Oracle. Irodáik Izrael számos városában és néhány Öböl-menti országban találhatók, írja az Al Jazeera. A Google-nak és a Microsoftnak több irodája van a Közel-Keleten. A Google közel-keleti központja Dubaiban, míg a Microsoftnak nagy regionális irodája van az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. Mindkét technológiai óriásnak Izraelben van irodája.” – jegyzi meg az indiai tévécsatorna.

„Az ellenség lehetőséget adott nekünk, hogy lecsapjunk az Egyesült Államokhoz és a cionista rezsimhez tartozó gazdasági központokra és bankokra a régióban” – mondta az IRGC Khatam al-Anbiya főhadiszállásának szóvivője, akit az Al Jazeera idéz.

A képviselő arra figyelmeztetett, hogy „a régió lakói ne közelítsék meg a bankokat egy kilométeren belül”.

A bolygók éghajlatának története olyan fázisokat foglal magában, amelyekben egész régiók A fülledt hőmérsékletről mindent elborító hideggé váltak jégből. A Föld nagyon nehéz időket élt át a múltjában, és néhány pillanat teljesen megváltoztatta a felszín megjelenését. Azokat a helyeket, ahol ma szinte elviselhetetlen a hőség, jeges rétegek borították be.

Azokban az időközökben az átalakulás olyan kiterjedt volt, hogyA tengerek és kontinensek jeges körülmények közé kerültek hosszú ideig. Az ilyen típusú epizódok felvetik azt a kérdést, hogy milyen mechanizmussal tudna egy ilyen szélsőséges állapot felé tolni a bolygót.

Egy tudományos munka további tényezőt javasol a nagy eljegesedéseknél

A tudományos folyóiratban megjelent tanulmány A múlt éghajlata azt sugallja az óceán jegén felgyülemlett sónyomok fokozhatják a lehűlést a globális fagyás kezdeti szakaszában. A munka egy fizikai mechanizmust ír le, amelyet hozzáadtak egy egyszerű klímamodellhez, hogy lássák, hogyan változott a rendszer evolúciója.

A kutatók azt írják, hogy „eredményeink arra utalnak, hogy a A sócsapadék befolyásolhatta a korai éghajlatot a globális fagyás epizódjairól.” Az elemzés szerint ez a folyamat úgy működött volna, mint a extra lökés egy bolygón, amely már veszít a hőmérsékletéből.

A mechanizmus akkor kezdődik, amikor a tengervíz jéggé alakul. A tengervíz oldott sókat tartalmaz, és a szilárd szerkezet kialakulásakor ezeknek a vegyületeknek a nagy része kiürül az üvegből. Egy frakciója a nagy koncentrációjú folyadék kis zsebeiben marad.

Amikor a környezet rendkívül alacsony hőmérsékletet ér el, ez a folyadék kikristályosodik, és szilárd lerakódásokat hagy a fagyott felületen. Ha az óceán nagy területeit jég borítja a levegőnek, ez a folyamat hatalmas felületekre terjedhet.

Egy másik fizikai jelenség is közbeszól. Nagyon hideg és száraz körülmények között a jég közvetlenül átjuthat a vízbe gőzállapot anélkül, hogy előbb folyékony vízzé alakulna. Mivel a fagyott felület tömegét veszítette a folyamat során, a csapdába esett sók nem tűntek el. Ott maradtak a jégen tiszta kristályforma amely nagyon sápadt rétegként borította a felületet. Ez a bevonat visszaverte a napsugárzás nagy részét, és csökkentette a talaj vagy a tenger felmelegítésére rendelkezésre álló energiát.

A bolygó hosszabb ideig rekedt a jeges fázisban

Ennek a hatásnak a nagyságának tanulmányozására az UiT csapata, Norvégia Arktikus Egyetemebevezette ezt a mechanizmust egy klímamodellbe. A szimulációk azt mutatták, hogy amint a folyamat elindult, a a lehűlés gyorsan felerősödött.

A szerzők azt írják, hogy „a mechanizmus a globális fagyás két lehetséges állapotát vezeti be a modellbe, az egyiket sókristály-felhalmozódással, a másikat pedig anélkül.” A forgatókönyv sós lerakódásokkal Sokkal hidegebbnek bizonyult mint amiben csak közönséges jég volt.

A modell azt is jelezte, hogy ezt a fagyott állapotot nehezebb lenne visszafordítani. Amikor a felület sót halmoz fel, a felolvasztás megindításához szükséges hőmérsékletnek lényegesen magasabbnak kellett lennie, mint az adott komponens nélküli szimulációkban. Ez azt jelenti, hogy a A bolygó hosszabb ideig csapdába eshet egy rendkívül hideg helyzetben a helyreállítás megkezdése előtt.

Az ősi egyenlítői sziklák őrzik az ősi gleccserek jeleit

Megjelenik a bizonyíték, hogy valami hasonló történt nagyon régi sziklák az egyenlítőhöz közeli területeken találhatók. Ezek az anyagok az ősi gleccserek jellegzetes jeleit mutatják, annak ellenére, hogy a mai meleg éghajlatú szélességi fokokon találhatók. Ez a bizonyíték arra késztette a geológusokat, hogy felvegyék, hogy körülbelül 720 és 635 millió évvel ezelőtt nagy jégtömegek terjedtek a sarkoktól a trópusi régiókig.

Évekig a fő magyarázat a jég napfényben való viselkedésén alapult. A tiszta felületek a sugárzás nagy részét visszajuttatják az űrbe, és csökkentik a globális felmelegedést. Amikor a jég szétterül, Ez a visszaverődés fokozódik, és a hőmérséklet tovább csökken. Ez a hűtési ciklus elősegíti a jég új tágulását.

Az új tanulmány nem helyettesíti ezt a klasszikus magyarázatot. Inkább egy további folyamatot ad hozzá, amely egyidejűleg működhetett volna. A szerzők úgy vélik, hogy a A jégen lévő sólerakódások fokozhatták ezt a lehűlést a folyamat kezdeti szakaszában.

E részletek megértése segít megmagyarázni, hogy a bolygó miért jutott ilyen szélsőséges állapotba a neoproterozoikum idején, és hogyan változtathatják meg a kis fizikai folyamatok a globális éghajlati egyensúlyt.

Liputan6.com, Jakarta – Natalius Pigai emberi jogi miniszter arra kérte a sajtó képviselőit, hogy maradjanak bátrak a tények feltárásában és az igazság védelmében minden általuk készített újságírói munkában.

Hangsúlyozta, kész megvédeni a médiát, ha megfélemlítést vagy erőszakot tapasztalnak. Ennek oka az, hogy Pigai úgy véli, hogy a sajtónak fontos szerepe van az igazságosság fenntartásában és a hatalom ellenőrzésében Indonéziában.

„Legyünk az igazság és az emberi jogok védelmezői. Mondhatunk bármit. Ha a sajtót bírálják vagy üldözik, én kiállok” – mondta Pigai a K rendezvényen.ick Off És Indítás Média-, sajtó- és civilizációfejlesztési emberi jogi program Indonéziában a Grand Sahid Jaya Hotelben, Jakartában, szerdán (2026.11.03.).

Szerinte a média léte és szerepe nagyban meghatározza a demokrácia és az emberi jogok életét Indonéziában. Pigai szerint a sajtó szerepe nélkül a társadalomnak nehézségekbe ütközne a helyes információk megszerzése és az igazságosságért való küzdelem.

„A média egy ablak a világra és a nemzet horizontjára. A média nélkül minden teljesen sötét lenne” – mondta.

Pigai emellett úgy véli, hogy a sajtónak nagy hatalma van a különböző hatalmi intézmények, köztük a kormány, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a vállalatok ellenőrzésében.

„A sajtónak az állam feletti hatalma van. Montesquieu elméletét tanulmányozzuk, végrehajtó, törvényhozó, bírói és most testületi. Mind a négyet a sajtó irányítja. A sajtó igazi hatalom, abszolút hatalom– mondta.

Elmondta, hogy a sajtó gyakran olyan eszköz volt, amely igazságot szolgáltat, amikor a jogrendszer nem működik ideálisan. Pigai kijelentette, hogy a média gyakran szerepet játszik abban, hogy feltárják azokat a problémákat, amelyeket a rendfenntartók nem megfelelően kezelnek.

„Gyakran a rendfenntartók szolgálati igazságtalansága okozza a sajtó megszólalását. Mert van sajtó, akkor van tömegmozgalom, amely azt akarja, hogy igazságosság alakuljon ki” – magyarázta Pigai.

Ezeket a kijelentéseket az Európai Unió Tanácsának a közel-keleti válsággal foglalkozó, március 19-20-án Brüsszelben tartandó ülése előtt a Szenátusban tartotta.

Olvass tovább

Meloni hozzátette: „Az Irán elleni amerikai és izraeli beavatkozást a nemzetközi rendszer szélesebb körű válságának részének kell tekinteni, amelyet a nemzetközi jog hatályán kívül eső, egyre több egyoldalú intézkedés jellemez.”

Meloni elítélte az iráni Minab leányiskolája ellen elkövetett amerikai-izraeli robbantást, mondván: „Szolidaritásunkat fejezzük ki a fiatal áldozatok családjaival, és felszólítunk a tragédiával kapcsolatos felelősség gyors tisztázására.”

Meloni hangsúlyozta, hogy „az Irán katonai képességeinek semlegesítését célzó amerikai-izraeli katonai műveletek folytatásával meg kell őrizni a civilek, köztük a gyermekek biztonságát”.

Kifejtette, hogy „Olaszország segítséget nyújt a légvédelem területén az iráni légicsapások által célzott Öböl-menti országoknak, de nem vesz részt a Teherán elleni katonai műveletben”, hangsúlyozva, hogy „Olaszország aktívan elkötelezett a diplomáciai megoldás előmozdítása és az eszkaláció elkerülése mellett, olyan országokkal együtt, mint Omán és Katar”.

A New York Times tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy „egy katonai vizsgálat megállapította, hogy az amerikaiak felelősek egy iráni iskola célba vételéért egy Tomahawk rakétával, amely a konfliktusban érintett felek közül csak az amerikai hadsereg birtokában van”.

Az újság rámutatott, hogy „az előzetes vizsgálat kimutatta, hogy a február 28-án a Taiba Tree Általános Iskola épületét célzó csapás a célpont azonosítása során elkövetett tévedés eredménye volt az amerikai hadsereg által, amely támadásokat indított egy közeli iráni támaszpont ellen, amelynek korábban az iskola is része volt”.

Iráni tisztviselők szerint a halottak száma elérte a 175 embert, többségük diáklány, valamint a szülők és a tanárok.

Forrás: RT

Olvass tovább

Pillanatról pillanatra… Izrael folytatja háborúját Libanon ellen

Szerdán folytatódik az izraeli háború Libanon ellen, miközben Izrael razziákat indít Libanon déli és keleti részén, valamint a déli külvárosokban, míg a Hezbollah a megszálló izraeli erőket és azok észak-izraeli bázisait támadja.