PokerStop

Az amerikai megfigyelőhálózatok adatai szerint jelenleg több mint 33 000 törmelékdarabot követnek nyomon, amint azok 28 000 kilométer per órás sebességgel keringenek a Föld körül.

Ez a hihetetlen sebesség azt jelenti, hogy a legkisebb töredékek is komoly károkat okozhatnak a Föld-közeli pályán működő űrhajókban, műholdakban és állomásokon.

Ami elképesztő, hogy ennek a törmeléknek a tömege meghaladja a 15 800 tonnát, ami körülbelül 40 hatalmas utasszállító repülőgépnek felel meg, amelyek lezuhantak és több ezer repülő darabká változtak.

De a legnagyobb veszély nem korlátozódik a jelenlegi törmelékre, hanem inkább a „Kessler-szindrómában”, amely egymást követő reakciók sorozata. Minden ütközés egy törmelék és egy műhold között több száz új töredéket generál, amelyek viszont más objektumokkal ütközve több ezer darabot képeznek, és így tovább egy ördögi körben, és így a Föld körüli pálya használhatatlanná válik bármilyen űrhasználatra.

Ijesztő számok

A jelenleg követett 33 269 objektumból 12 550 tényleges törmelék (rakéta maradványok, lejárt műholdak, robbanások töredékei), míg a többi (17 682) működő műhold. Ez azt jelenti, hogy minden 10 jelenleg a Föld körül keringő műholdra körülbelül 7 darab nyomkövetett törmelék jut.

Még ha holnap leállnak is a kilövések, a probléma súlyosbodik. Ez a legmegdöbbentőbb figyelmeztetés.

„A veszélyt nem csak a törmelék mennyisége jelenti, hanem annak sűrűsége és sebessége” – mondja Emily Saatchi, a Bathi Egyetem aerodinamikai mérnöke. „Még ha ma úgy döntenénk is, hogy örökre leállítunk minden rakétakilövést, a törmelékszint tovább növekedne. Miért? Mivel a jelenlegi ütközések és a meglévő objektumok szétesése sokkal gyorsabban hoz létre új törmeléket, mint ahogy a régi törmelék visszakerülhet a légkörbe és elégethetne.”

Figyelemre méltó, hogy amikor a törmelék visszatér a Föld légkörébe és ég, a fémek, például az alumínium, a réz és a lítium elpárolognak, és finom részecskékké alakulnak, amelyek a légkör felső rétegeiben maradnak szuszpendálva. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a molekulák hatással lehetnek a légkör kémiájára, sőt az ózonrétegre is.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormányok, űrügynökségek és magáncégek sem nézték tétlenül. Lázas verseny folyik olyan technológiák fejlesztéséért, amelyek lehetővé teszik a tér megtisztítását, mielőtt túl késő lenne.

A projektek közül a legkiemelkedőbb a ClearSpace-1 küldetés, amelyre az Európai Űrügynökség készül, és amelyet a tervek szerint 2029-ben indítanak el. Ez egy karomszerű robotkarokkal felszerelt űrhajó, amely felszedi a törmeléket és eltávolítja azt a pályáról.

További fejlesztés alatt álló technológiák közé tartoznak a mágneses rögzítőrendszerek, az elektrodinamikus hevederek (hosszú kötelek, amelyek áramot generálnak, és a törmeléket a légkörbe vonják), vontatóvitorlák, és még lézerrendszerek is, amelyek lelassítják a törmelék sebességét, amíg le nem esik.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nagyméretű törmelék eltávolítása továbbra is technikailag nehéz és nagyon költséges. A kereskedelmi méretű aktív törmelékeltávolítás megvalósíthatósága még nem bizonyított. „Még nem tartunk azon a ponton, ahol azt mondhatnánk, hogy sikeres kereskedelmi megoldást találtunk erre a problémára” – mondja Hrishi Dev, a Bathi Egyetem hajtóművezetője.

Másrészt az űrvállalatok kezdik megváltoztatni a műholdak és űrhajók tervezési módját. A hangsúly most a „felelős életciklus végén” van, mivel a műhold mért módon tud kitérni a pályáról és kiégni a légkörben, olyan anyagok felhasználásával, amelyek teljesen égnek és nem hagynak maguk után törmeléket. Ez az egyetlen remény, hogy megakadályozzuk a probléma súlyosbodását a jövőben, amíg valódi tisztítási technikák nem segítenek.

Forrás: érdekesmérnök