+++ Hírek az ukrajnai háborúban +++: Az EU leállítja Ukrajnát a csatlakozási kérdésben
EU-csúcs Cipruson: Ukrajna hitelét jóváhagyták, de Kijev EU-csatlakozása még messze van
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós hitel felszabadítását a ciprusi EU-csúcson – de konkrét kötelezettségvállalásokra várnia kell országa EU-csatlakozásához. Ukrajna „készen áll” a csatlakozási folyamat következő lépéseire – hangsúlyozta Zelenszkij a csütörtöki találkozón. Emmanuel Macron francia elnök felszólította az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő erre ütemtervet. Több állam- és kormányfő azonban szkepticizmusát fejezte ki.
Zelenszkij már többször felszólította az EU szövetségeseit, hogy ígérjenek meg Ukrajnának egy konkrét csatlakozási dátumot, például 2027-et. Zelenszkij azonban Cipruson elismerte, hogy „nem biztos benne”, hogy mindenki annyira szereti-e a konkrét dátumokat, mint ő. António Costa, az EU Tanácsának elnöke elmondta, hogy a következő lépés az első tárgyalási fejezetek hivatalos megnyitása lesz.
„Fontos, hogy a Bizottság az elkövetkező hetekben pontos ütemtervet és ajánlásokat nyújtson be Ukrajna és Moldova számára” – mondta Macron francia elnök. A balti államok is szorgalmazták a gyors haladást: „Minél hamarabb kezdjük, annál hamarabb érünk oda” – mondta Kristen Michal észt miniszterelnök.
Luc Frieden luxemburgi kormányfő arra figyelmeztetett, hogy először Ukrajnának kell megfelelnie minden követelménynek. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is úgy ítélte meg, hogy a 2027. január 1-jei csatlakozás „nem reális”. „Egyetlen bővítési folyamatot sem sikerült annyira lerövidíteni, hogy az hét hónapon belül lezajlott volna.” „Kreatív lépésekre” szólított fel, hogy közben politikai jelzést küldjenek Ukrajnának.
„Ukrajnának nincs szüksége szimbolikus EU-tagságra” – hangsúlyozta Zelenszkij. „Megvédjük az európai értékeket. Úgy gondolom, hogy megérdemeljük a teljes EU-tagságot.”
Magyarország most megválasztott miniszterelnöke, Orbán Viktor az elmúlt években blokkolta a csatlakozási folyamatot, valamint a 90 milliárd eurós hitelt és a most jóváhagyott új orosz szankciókat. Mind a 27 EU-tagállam írásbeli eljárásban jóváhagyta mindkét tervezetet csütörtökön, miután Kijev és Budapest korábban rendezte a Druzsba vezeték körüli hónapok óta tartó vitát.
A vezeték általában orosz olajat szállít Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán információk szerint az orosz támadásokban megsérült, ezért leállították. Magyarország és Szlovákia azonban azzal vádolta Kijevet, hogy ürügyként használja fel az állítólagos kárt, és késlelteti a javítást. Szerdán ismét áramlott az olaj, és csütörtök kora reggel elérte Magyarországot és Szlovákiát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kijelentette, hogy Brüsszel dolgozik a Moszkva elleni szankciócsomag és a Kijevnek nyújtott milliárd dolláros hitel gyors végrehajtásán. A szankciócsomag egyebek mellett szigorúbb fellépést tartalmaz az orosz nyersolajjal a fedélzetén tankhajók úgynevezett árnyékflottája ellen. Az Ukrajnának nyújtott hitel első részletének kifizetése május végén várható; az első pénzeszközöknek eredetileg áprilisban kellett volna befolyniuk Kijevbe.
„Fontos, hogy Ukrajna ilyen szintű pénzügyi biztonságot biztosítson több mint négy év háború után” – mondta Zelenszkij. Szerinte a pénz „lakosságunk szociális segítésére, a hadseregre, a dróngyártásra és a digitális hadviselésre” fog befolyni.
Zelenszkijnek a tervek szerint Cipruson is tárgyalnia kellett Friedrich Merz kancellárral (CDU). A csúcstalálkozón Ukrajna mellett az iráni helyzet és az európai energiaárakra gyakorolt hatás is szó lesz. Várhatóan a Közel-Kelet és az Öböl-térség állam- és kormányfői csatlakoznak a rendezvény második napján, pénteken. (afp)
Pár meghalt az Odessza kikötőváros elleni orosz támadásban
Két ember meghalt egy orosz támadásban az ukrán kikötővárosban, Odesszában. Egy házaspárról volt szó, mindketten 75 évesek – írta a táviratban Serhij Lyssak katonai igazgatási főnök. További 15 ember megsérült. Közülük nyolcan egészségügyi intézményekben vannak. Moszkva hadserege egy lakónegyedet támadott meg – írta Lyssak.
Legalább három lakóépületet megrongáltak a dróntámadások – mondta Oleh Kiper kormányzó. Egy kereskedelmi hajóra is hatással volt. A fedélzeten tűz ütött ki, de gyorsan eloltották. Ukrajna nyugati segítséggel több mint négy éve védekezik egy nagyszabású orosz invázió ellen. (dpa)
Trump: Putyin a G20-csúcson „hasznos lenne”
Donald Trump amerikai elnök általában pozitívan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges részvételéről a decemberi miami G20-csúcson. „Ha eljönne, valószínűleg nagyon hasznos lenne” – mondta Trump egy újságírói kérdésre válaszolva. Azt mondta, mindig is bölcs ötletnek tartotta Oroszország kizárását a G8-akból. – Szerintem mindenkivel beszélned kell.
Oroszország hivatalosan továbbra is a nagy iparosodott és feltörekvő országokból álló G20-csoport tagja. Putyin azonban utoljára fizikailag 2019-ben vett részt egy csúcstalálkozón. A vezető ipari és feltörekvő országok csoportjába (G20) 19 állam, az Európai Unió és az Afrikai Unió tartozik.
Korábban volt Washington Post kormánytisztviselőkre hivatkozva arról számol be, hogy az Egyesült Államok kormánya Oroszország meghívását tervezi. Meghívót azonban még nem küldtek el.
Trump eközben rámutatott, hogy a meghívás nem feltétlenül jelenti azt, hogy Putyin részt vesz: „Őszintén szólva kétségeim lennének, hogy eljön-e.” (dpa)
40 évvel az atomkatasztrófa után: Csernobilt új veszély fenyegeti
Ukrajna vasárnap ünnepli a csernobili nukleáris katasztrófa 40. évfordulóját, amely a történelem legrosszabb polgári nukleáris katasztrófája. Ukrajna több mint négy éve kezdődött teljes körű orosz inváziója ismét veszélybe sodorta az atomerőművet, és növelte az újabb radioaktív katasztrófa kockázatát.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor emberi hiba egy biztonsági teszt során robbanást okozott az akkor Szovjetunióhoz tartozó észak-ukrajnai csernobili atomerőmű negyedik reaktorában. A robbanás szétszakította az épület belsejét, és radioaktív füst került a légkörbe. A nukleáris üzemanyag több mint tíz napig égett.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megállapította, hogy a katasztrófa fő oka „a reaktor és a leállítási rendszer tervezésének súlyos hiányosságai” és az üzemeltetési előírások „megsértése” volt.
A következő napokban a radioaktív felhő megfertőzte Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot, majd átterjedt Európára. Az első nyilvános figyelmeztetés két nappal később, április 28-án érkezett, amikor Svédország a sugárzás szintjének emelkedését regisztrálta területén. Németországban a déli rész különösen érintett.
Egy 2005-ös ENSZ-jelentés 4000-re teszi a megerősített és előre jelzett halálesetek számát a három leginkább sújtott országban. A Greenpeace 2006-os becslései szerint a katasztrófa csaknem 100 000 ember halálát okozta.
Az orosz csapatok 2022 februárjában, Moszkva inváziójának első napján foglalták el az atomerőművet. Harc nélkül foglalták el az erőművet, miután több tízezer katonát és több száz harckocsit küldtek Ukrajnába Oroszország szoros szövetségese, Fehéroroszország területéről.
Az orosz katonák lövészárkokat ástak és táborokat állítottak fel olyan területeken, mint az úgynevezett Vörös-erdő, amely a fáinak a sugárzás miatti színéről kapta a nevét.
A leállított atomerőmű elfoglalása nagy félelmeket szült, hogy egy katonai incidens katasztrofális atomkatasztrófát idézhet elő. Körülbelül egy hónap múlva az orosz hadsereg kivonult, miután nem sikerült bevennie Kijevet.
Az erőművet egy szarkofágként emlegetett acél- és betonszerkezet fedi, amelyet az 1986-os katasztrófa után sebtében megépítettek.
A reaktoron 2016-ban egy modernebb külső védőburkolatot, az úgynevezett New Safe Confinement (NSC) csúsztattak. A burkolat a szarkofágot hivatott pótolni, ami nem volt hosszú távú megoldás.
A hatalmas fémszerkezetet 2025 februárjában súlyosan megrongálta egy orosz drón.
Egy 2026 áprilisában közzétett jelentésében a Greenpeace kijelentette, hogy a külső héj „jelenleg nem javítható, nem működik rendeltetésszerűen, és fennáll a radioaktív kibocsátások lehetősége”. A javítási munkálatok becslések szerint három-négy évig tartanak majd.
Az erőművezető már 2025 decemberében figyelmeztette az AFP hírügynökséget, hogy egy újabb orosz támadás a reaktor fontos védőhéjának összeomlásához vezethet. (afp)
