+++ Hírek az iráni háborúban +++: Trump új javaslatot akar megvizsgálni
Donald amerikai elnök szerint Irán új tárgyalási javaslatot nyújtott be. „Hamarosan megvizsgálja azt a tervet, amelyet Irán az imént küldött nekünk” – mondta Trump szombaton (helyi idő szerint) a Truth Social online szolgáltatásában. De nem tudom elképzelni, hogy ez elfogadható lenne, mivel Irán még nem fizetett kellően magas árat azért, amit az emberiséggel és a világgal az elmúlt 47 évben tett.
Trump éppen előző nap utasította el Teherán új tárgyalási javaslatát. „Jelenleg nem vagyok elégedett az ajánlatukkal” – mondta Trump pénteken. A teheráni vezetést „egyetlennek” nevezte a konfliktus lezárását célzó stratégiát illetően. Az Irna iráni állami hírügynökség jelentése szerint a javaslatot elküldték a közvetítő Pakisztánnak. Részleteket nem közöltek.
A vezető iráni politikusok „mindkét lehetőséget” nyitva tartottak az Egyesült Államokkal való kapcsolattartásra, miután Trump elutasította legutóbbi tárgyalási javaslatukat. Kinyilvánították tárgyalási hajlandóságukat, és egyben hangsúlyozták katonai elszántságukat. Kasem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes szombaton látta a labdát az Egyesült Államokban. (afp/ap)
Vitapontok: Hormuz és erősen dúsított urán
Ezzel párhuzamosan az iráni parlament olyan törvényt készít elő, amely a stratégiailag és gazdaságilag fontos Hormuzi-szorost a fegyveres erők teljes fennhatósága alá helyezi. Az Irán által elzárt szoros az egyik központi vitapont Teherán és Washington között, Irán nukleáris programja és az ország nagymértékben dúsított uránja mellett.
Teherán a héten már tett egy javaslatot, amelyet Trump elutasított. Az Axios amerikai hírportál beszámolója szerint Teherán későbbre akarta halasztani az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat. A Nyugat évek óta azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyvereket keres, amit Teherán tagad. (afp)
Az USA figyelmezteti a hajózási társaságokat
Az Egyesült Államok figyelmeztette a hajózási társaságokat, hogy ne fizessenek Iránnak a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladásért. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, szankciókkal kell szembenéznie – közölte a washingtoni pénzügyminisztérium külföldi vagyonkezeléséért felelős hivatala. A hajózási társaságoknak nem csak attól kell tartózkodniuk, hogy pénzt utaljanak át az Iszlám Köztársaságnak, hanem a „digitális eszközöktől, elszámolásoktól, informális cseréktől vagy egyéb természetbeni kifizetésektől”, mint például a jótékonysági adományok és az iráni nagykövetségeknek történő kifizetések.
A figyelmeztetéssel az Egyesült Államok fokozza a nyomást a Perzsa-öböl bejáratánál lévő szoros ellenőrzése körüli vitában, amelyen általában a világ olaj- és gázkereskedelmének körülbelül egyötöde folyik át. Irán ténylegesen lezárta a Hormuzi-szorost a hajók megtámadásával és megfenyegetésével, miután február 28-án megkezdődtek az amerikai-izraeli támadások az Iszlám Köztársaság ellen. Teherán később biztonságos áthaladást biztosított egyes hajóknak az iráni partokhoz közelebb eső útvonalakon, időnként díjat számítva fel.
Az Egyesült Államok április közepén reagált az iráni kikötők haditengerészeti blokádjával, amelynek célja, hogy megfosztja Teheránt az olajbevételektől, amelyekre Irán nehézségekkel küzdő gazdaságának támogatására támaszkodik. Az amerikai hadsereg közel-keleti regionális parancsnoksága szombaton közölte, hogy 48 kereskedelmi hajót utasítottak vissza. (ap)
Az USA jóváhagyta a fegyverszállítást az Öböl-menti államokba
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma milliárdos fegyvereladásokat hagyott jóvá Bahreinnek, Izraelnek, Kuvaitnak, Katarnak és az Egyesült Arab Emírségeknek. Sürgősségi határozattal Marco Rubio külügyminiszter nyolc fegyverszállítást hagyott jóvá több mint 25 milliárd dollár (mintegy 21,3 milliárd euró) értékben – erősítette meg a minisztérium szóvivője a Német Sajtóügynökségnek. A kihirdetett veszélyhelyzet miatt a szokásostól eltérően nincs szükség a Kongresszus jóváhagyására.
A közlemény szerint a háború kezdete óta Irán ballisztikus rakéták, cirkálórakéták és drónok ezreit lőtte ki a térségben tartózkodó amerikai partnerekre. Többségüket sikeresen elfogták. A szaktárca a jóváhagyás sürgősségét azzal is indokolta, hogy a partnereket „jelenleg támadások érik”.
Gregory Meeks, a képviselőház külügyi bizottságának legfelsőbb demokrata pártja a Kongresszussal szembeni dacnak tekintette a lépést. A felsorolt exportok közül csak egy vonatkozik azonnal exportálható védelmi termékekre. „A kormány a vészhelyzet kihirdetésének ürügyén él, hogy olyan eladásokat hajtson végre, amelyeknek nincs sürgős kapcsolata a jelenlegi konfliktusokkal” – mondta.
Az USA Izraellel együtt február végén támadta meg Iránt. Irán rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt Izrael és az öbölbeli arab államok ellen. Április eleje óta tűzszünet van érvényben. (dpa)
A Nobel-békedíjas Mohammadit kórházba szállították
Támogatói szerint a bebörtönzött iráni Nobel-békedíjas Narges Mohammadi „katasztrófális egészségi állapota miatt” került kórházba. Az 54 éves aktivistát pénteken szállították egy szandzsani kórházba – közölte Mohammadi alapítványa. Ezt egyebek mellett „két teljes eszméletvesztés és súlyos szívproblémák epizódja” előzte meg. Az oslói Nobel-díj bizottság felszólította Mohammadit, hogy „azonnal helyezzék át teheráni orvosi csapatának gondozásába”.
Mohammadi családja az alapítvány szerint „utolsó pillanati akciónak” minősítette a kórházba helyezést, amely túl későinek bizonyulhat.
Mohammadi ügyvédje, Mostafa Nili az online szolgáltatáson magyarázta, azonban egy második összeomlás és egészségi állapotának további romlása után felvették oda.
„A neurológusnő szerint súlyos szívproblémái ellenére neurológiai problémáinak kezelése a jelenlegi kezelési prioritás” – magyarázta az ügyvéd.
„Az életed még mindig veszélyben van”
Jörgen Watne Frydnes, a Nobel-bizottság vezetője kérte, hogy Mohammadit „azonnal” szállítsák át a fővárosba. „Ilyen kezelés nélkül az életük továbbra is veszélyben lesz” – mondta az AFP-nek.
Mohammadit az elmúlt 25 évben többször is bíróság elé állították és bebörtönözték a kötelező fejkendő és a halálbüntetés elleni munkája miatt Iránban. Az elmúlt évtized nagy részét börtönben töltötte. 2023-ban Mohammadi Nobel-békedíjat kapott az emberi jogokkal kapcsolatos munkájáért. Két gyermeke vette át a díjat az ő nevében Oslóban.
2024 decemberében Mohammadit egészségügyi okokból kiengedték a teheráni Evin-börtönben tartott fogságából – de ez csak átmeneti volt, hangsúlyozták akkor. Decemberben ismét letartóztatták a kelet-iráni Mashhad városában, mert bírálta Irán spirituális vezetőit egy temetésen. Miután Mohammadi márciusban szívrohamot kapott, családja és ügyvédei április közepén figyelmeztették, hogy élete veszélyben van. (afp)
A halálbüntetést Iránban hajtották végre
Iránban évek óta először 2022 őszén hajtottak végre halálos ítéletet a női mozgalommal kapcsolatban. A férfit, Mehrab Abdollahsadeh-t azzal vádolták, hogy megölt egy biztonsági őrt az északnyugati Urmia városában zajló tüntetések során – jelentette az iráni állami média. A kivégzésre vasárnap délelőtt került sor.
Az Iran Human Rights emberi jogi szervezet szerint Abdollahsadeh 2022 októbere óta volt őrizetben. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság tavaly decemberben megerősítette, januárban pedig elutasították a fellebbezést, amint azt a norvég székhelyű szervezet közölte. A beszámoló szerint a 27 éves férfi fodrászként dolgozott a bebörtönzése előtt.
Az iráni emberi jogi szervezet azzal vádolta az iráni igazságszolgáltatást, hogy a férfit 42 napon keresztül pszichológiai és fizikai kínzásnak vetette alá, hogy beismerő vallomásra kényszerítsék. Abdollahsadeh állítólag tagadta a vádakat a bíróságon. Emberi jogi aktivisták évek óta bírálják az eljárást igazságtalanságnak és politikai indíttatásúnak.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán elítélte az elmúlt hetekben Iránban történt számos letartóztatást és kivégzést. Januárban tömeges tiltakozások voltak a politikai vezetés ellen, az amúgy is forrongó gazdasági válsággal szemben. Irán biztonsági apparátusa brutálisan leverte a tiltakozásokat. Ezek voltak a legsúlyosabb felkelések a 2022 őszi tüntetések óta.
A „Nő, élet, szabadság” mottójú tömegtüntetések kiváltó oka a fiatal kurd nő, Jina Mahsa Amini volt, aki az erkölcsrendőrség őrizetében halt meg. Állítólag megsértette az iszlám öltözködési szabályokat. Azóta az igazságszolgáltatás több mint egy tucat férfit kivégzett. (dpa)
