Háború Iránban: Hegseth amerikai hadügyminiszter bírálja az európai partnereket
ap/dpa/rtr/taz | Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter az Irán elleni háborút „ajándéknak” nevezte a világnak. Az iráni kikötők amerikai haditengerészeti blokádja mindaddig folytatódik, amíg az szükséges az Egyesült Államok „merész és veszélyes” küldetésének befejezéséhez, valamint Irán nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyének megszüntetéséhez – mondta Hegseth pénteken.
Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan „szabadlovaglással” és hűtlen magatartással vádolta az európai szövetségeseket, mert nem használták fel saját fegyveres erejüket a Hormuzi-szoros megnyitására. „Nem támaszkodunk Európára, de nekik sokkal nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk” – mondta Hegseth.
Hegseth „hülyeségnek” minősítette a múlt heti európai megbeszéléseket a Hormuzi-szoros biztosítását célzó haditengerészeti műveletről. Szó szerint ezt mondta: „Ezek még nem komoly erőfeszítések.” Az európaiak csak arról beszéltek, hogy „talán valamikor, amikor minden kész van, csináljunk valamit”.
Hegseth közleményében nem szólt arról a tervezési értekezletről, amelyen szerda óta 30 ország katonatisztjei találkoztak a brit londoni northwoodi katonai főhadiszálláson. Nagy-Britannia és Franciaország semleges, a hadviselő felektől egyértelműen elkülönülő haditengerészeti hadműveletet kíván szervezni a kereskedelmi hajók kísérése és biztosítása érdekében. Németország azt fontolgatja, hogy hozzájárul az aknamentesítéshez és a tengeri felderítéshez.
Az aknamentesítés hat hónapig tarthat
Hegseth azt is elmondta, hogy nem akar spekulálni azokról a hírekről, amelyek szerint a Hormuzi-szoros aknamentesítése hat hónapig tarthat. Az AP hírügynökség arról számolt be, hogy a Pentagon megemlítette ezt az ablakot a Kongresszus tagjainak tartott bizalmas tájékoztatón. Az Egyesült Államok bízik abban, hogy képes lesz az összes azonosított aknát felszámolni – mondta a Pentagon főnöke, és felszólított más országokat is, hogy vegyenek részt egy ilyen műveletben.
Egy bennfentes szerint az amerikai kormány most azt tervezi, hogy megbünteti a NATO-tagokat, akik az Egyesült Államok véleménye szerint nem nyújtottak kellő támogatást az amerikai hadseregnek az iráni háborúban. A Trump-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője a védelmi minisztérium pénteki e-mailjére hivatkozott. Szóba kerül a különösen makacs NATO-partner Spanyolország esetleges kizárása a nyugati katonai szövetségből. Emellett megkérdőjelezik a britek igényét az Atlanti-óceán déli részén fekvő Falkland-szigetekre.
A NATO alapszabálya nem rendelkezik a tag kizárásának lehetőségéről. A NATO-szerződés magja az úgynevezett szövetségi ügy. Ennek megfelelően a NATO-tagok közös védelem mellett kötelezik el magukat, ha valamelyik tagállamot megtámadják. Mivel az USA Izraellel együtt támadta meg Iránt, és ezzel kiváltotta a háborút, ez nem indíthatja el a szövetségi ügyet.
Drónok értek katonai állásokat Kuvait északi határán
A tényleges tűzszünet ellenére pénteken két robbanóanyaggal megrakott drón csapott le katonai állásokra Kuvait északi határán. A kuvaiti katonaság az X-es platformon közölte, hogy károk keletkeztek, de nem sérültek meg. A drónok Irakból érkeztek, és két határoszlopot találtak el. A kuvaiti hadsereg „agressziós cselekményként” minősítette az esetet.
Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború eszkalációjához vezetett a Közel-Keleten és az Arab-félszigeten. Kuvait korábban több légicsapásról számolt be az energiaszektor és a polgári létesítmények ellen.
A támadások a szomszédos országából, Irakból is származnak, ahol milíciák támogatják Teheránt a harcban, és támadásokat hajtanak végre Irakban és a szomszédos országokban. Jelenleg tűzszünet van érvényben az iráni háborúban. A tűzszünet kezdete óta ez a második ilyen incidens Kuvaitban.
