Találkoznak az EU külügyminiszterei: Németország lassít
Ez volt az első uniós külügyminiszteri találkozó a magyarországi hatalomváltás után. Az örökös ellenszegülő Orbán Viktor és Moszkvához hű Szijjártó Péter külügyminiszter nélkül sok brüsszeli diplomata abban reménykedett, hogy új szél fúj az európai külpolitikában. A haladás azonban korlátozott volt – Németország a fékeken van, amikor a közel-keleti politikáról van szó.
Kezdetben csak egy kérdésben volt mozgalom: a Ciszjordániában erőszakos izraeli telepesek elleni szankciókról. Magyarország vétójával többször is megakadályozta az EU régóta tervezett büntetőintézkedéseit. Ennek most vége: „Politikai megállapodásra számítok az erőszakos telepesekkel szembeni szankciókról” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
Hét telepest és szervezeteiket kell megbüntetni. Vagyonuk befagyasztásával és utazási tilalmakkal kell szembenézniük. Az EU reagál a palesztin földek és ingatlanok elleni növekvő támadásokra; Egyes uniós diplomaták még Ciszjordánia fokozatos Izrael általi annektálásáról is beszélnek. Az izraeli telepek és előőrsök a nemzetközi jog szerint illegálisak.
Gázában kifullad a lelkesedés
De amikor Gáza forró témájáról volt szó, a lelkesedés kialudt. Spanyolország, Írország és több más uniós ország hónapok óta kéri az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztését a Gázában zajló emberi jogi jogsértések miatt. Legutóbb az izraeli haditengerészet állított meg egy palesztin-barát segélyflottát Krétától délre, több uniós ország aktivistáját tartóztatta le, és közülük kettőt deportált Izraelbe. Csak hétfőn engedték szabadon.
De most, a magyar blokád megszűnése után különösen Németország ellenáll a szankcióknak. A szövetségi kormány továbbra is „közvetlen párbeszédet folytat Izraellel” – mondta Gunther Krichbaum (CDU) Európáért felelős külügyminiszter. Németország néhány másik uniós országgal együtt szintén blokkolja az Izraellel folytatott kereskedelem felfüggesztését.
Ez nem új; ez az elzáródás évek óta fennáll. De eddig mindig elég kényelmesen el tudott bújni Magyarország és Orbán mögé Friedrich Merz kancellár és Johann Wadephul külügyminiszter (mindketten CDU). Ez már nem megy. A merev német álláspont még szembetűnőbb, mivel Wadephul a közelmúltban hangosan kampányolt a vétójog megszüntetéséért az EU külpolitikájában.
„Stormfest” csak Ukrajnának
Az EU-reformra vonatkozó javaslataival azt akarta, hogy Európát „viharbiztossá tegye” – mondta Wadephul a múlt heti berlini vitaindító beszédében. „Ami a biztonság kérdését illeti, az egyhangúság elve egzisztenciális veszélybe sodorhat bennünket. Mert ez létkérdés” – mondta a miniszter. Azonban elsősorban Ukrajnára gondoltak – ez láthatóan nem vonatkozik Izraelre.
Merz és Wadephul többször is védi Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és jobboldali szélsőséges kormányát. Ezt nem csak sok uniós külügyminiszter, hanem a civil társadalom is értetlenséggel fogadja. Hétfőn az Amnesty International, a Human Rights Watch és az Oxfam Germany ismét felszólalt az izraeli megállapodás felfüggesztése mellett – hiába.
A németek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja kevésbé ellentmondásos. Itt tulajdonképpen a magyarországi hatalomváltás miatti nagyobb mozgás jelei mutatkoznak. A külügyminiszterek az Oroszországgal való esetleges tárgyalásokról beszéltek. A volt kancellár, Gerhard Schröder azonban nem választható közvetítőként – magyarázta Kallas. Schröder orosz „lobbista”, és nem tud az EU nevében beszélni.
Szankciók az ukrán gyerekek kitoloncolása miatt
Elvileg nem lenne túl bölcs dolog, ha megengednénk Oroszországnak, hogy közvetítőt nevezzen ki a „nevünkben” – mondta Kallas. Más nevet azonban nem adott. A 27 EU-tagállam még nem tudott megállapodni sem közvetítőről, sem tárgyalócsoportról. Franciaország már küldött egy követet Moszkvába – Németország azonban itt sem követi a példáját.
Ennek érdekében az uniós államok külügyminiszterei további szankciókról döntöttek az ukrán gyermekek kitoloncolását és erőszakos örökbefogadását célzó orosz program felelősei ellen. 16 fő és 7 intézmény, szervezet érintett – közölte a tagországok képviselője. A szankcionáltak között volt egy ukrán kiskorúaknak otthont adó tábor vezetője, valamint a gyermekek ideológiai indoktrinációjáért, „oroszosításáért” és militarizált oktatásáért felelős intézmények vezetője.
A szankciós határozatok többek között azt jelentik, hogy az EU-ban lévő vagyont be kell fagyasztani. Az EU beutazási és tranzittilalma is van az emberek számára.
