Svédország európai kivétel… A maginfláció az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjén van
A svéd statisztikai hivatal szerdán közzétett végleges adatai szerint Svédországban éves szinten 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban, ami megerősíti, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adójának kormány általi csökkentése egyértelműen hozzájárult az inflációs nyomás enyhítéséhez.
Ezek a számok nagyrészt összhangban vannak a múlt héten kiadott előzetes becslésekkel, amelyek azt mutatták, hogy a maginfláció – a volatilis energiaárak nélkül – ugyanabban a hónapban az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett a Reuters szerint.
Havi alapon Svédországban a fogyasztói árak a változatlan árindex szerint 0,6 százalékkal csökkentek április folyamán márciushoz képest.
Ez a visszaesés elsősorban az élelmiszerek általános forgalmi adójának átmeneti csökkentésének volt köszönhető, de az erős svéd korona és a mérsékelt bérmegállapodások is hozzájárultak az árszínvonal visszafogásához.
A Népszámlálási Iroda jelentése szerint az élelmiszerárak meredeken csökkentek. Március és április között 5,5 százalékkal csökkent, miközben az all-inclusive turistautak árai mérséklődtek, cserébe az üzemanyagárak emelkedtek.
Ez a fejlemény kérdéseket vet fel a múlt héten a kamatot 1,75 százalékon tartó Svéd Központi Banknál, hogy Svédország mennyiben marad továbbra is európai kivétel annak fényében, hogy továbbra is magas az inflációs nyomás a kontinensen.
A 2 százalékos inflációs célt kitűző Riksbank magas inflációs kockázatot jelzett, a monetáris politika kiigazítása előtt várni lehetett.
A piaci várakozások az év vége előtt legalább egyszeri kamatemelésre utalnak.
A fogyasztói árindex szerinti infláció havi szinten -0,6 százalék, éves szinten -0,1 százalék volt.
Ezzel összefüggésben a következő hónapokban emelkedhet az infláció Svédországban, de mivel az árnyomás és a növekedés jelenleg gyenge szinten marad, a jegybank várhat tisztább képet, mielőtt módosítja politikáját – derül ki a legutóbbi, szerdán közzétett kamatülési jegyzőkönyvből.
Eric Theden, a Riksbank kormányzója kijelentette: „A hangsúly az inflációs kockázatokon van, ezért szorosan figyelemmel kísérjük az inflációs nyomás szélesebb körben való terjedésének jeleit a gazdaságban.”
Hozzátette: „Még túl korai megmondani, hogy szükség van-e irányváltásra, de nagy a hajlandóságunk a politika kiigazítására.”
A közel-keleti háború az olajárak meredek emelkedéséhez vezetett, miközben egyre erősödik az a konszenzus, hogy ennek közvetett hatásai lesznek a világgazdaságra, bár a svéd helyzet jelenleg stabil marad.
A Riksbank május 7-én változatlanul 1,75 százalékon tartotta a kamatszintet, ami megfelel a Reuters közvélemény-kutatásának elemzői várakozásainak.
Svédországban az első negyedévben gyenge volt a növekedés, miközben az energiaárak nélkül számított éves maginfláció áprilisban 30 éves mélypontot ért el, 0 százalékon, részben az élelmiszerek általános forgalmi adójának átmeneti csökkentése miatt.
Az alacsony infláció miatt Svédország kivételes eset Európában.
