Nincs olaj-, gáz- és fegyvergyártó cég: dobja ki őket a felhőből, kérem!
Az elv jól ismert a pénzügyi szektorban: egyes bankok szerződésben kizárják az éghajlatkárosító vállalatok vagy az ellentmondásos fegyverrendszerek finanszírozását. Kedden a Greenpeace első alkalommal szólított fel olyan minimális ökológiai és etikai normákat, amelyeket a Big Tech cégeknek meg kell követelniük adatközpontjaik ügyfeleitől.
A környezetvédelmi civil szervezet konkrétan azt szeretné, ha a világ meghatározó felhőszolgáltatói, mint az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft és a Google írnának alá egy szabályzatot, amely szerint a szolgáltatások felhasználói nem lehetnek „káros üzleti gyakorlatot folytató cégek”. Ki kell zárni a terjeszkedési tervekkel rendelkező olaj- és gázipari vállalatokat, az esőerdőket kiirtókat, az autonóm fegyverrendszereket és a megfigyelési technológiákhoz, például a valós idejű arcfelismeréshez és a bűnügyi adatok elemzésére szolgáló algoritmusok számítógéppel támogatott szoftvereinek gyártóit.
„A Big Tech a fosszilis nyersanyagok kiaknázásával, az esőerdők kiirtásával, a vitatott fegyverrendszerekkel és a tömeges megfigyeléssel tölti meg zsebeit” – mondta Linda Klapdor, a Greenpeace szakértője. „Ha a digitális jövőt akarod építeni, következetesen meg kell tiltanod a jelen elpusztítását a szervereidről.”
A digitális átalakulás gerince és motorja
A minimális etikai normák új keletűek lennének az iparág számára, amelyet sokan a digitális átalakulás gerincének és motorjának tekintenek. Karsten Wildberger (CDU) digitális miniszter „a 21. század gyárainak” nevezi az adatközpontokat, amelyek fontosak a gazdaság jövőbeli életképessége szempontjából. A helyi adatközpontok teljesítménye 2030-ra várhatóan megduplázódik, több mint 5000 megawatt, sőt a mesterséges intelligencia kapacitása is várhatóan megnégyszereződik.
A Greenpeace etikai politikája egy másik, az iparág előtt álló problémával is foglalkozik: az óriási energiaéhséggel. Tavaly az adatközpontok csak Németországban 26 terawattórát fogyasztottak, ami villamosenergia-szükségletük körülbelül öt százaléka. 2030-ra ennek a kétszeresének kell lennie.
A Greenpeace szerint csak a megújuló forrásokból előállított energia választható. Ezt látja a szövetségi kormány márciusban elfogadott adatközponti stratégiája is. Eszerint a szükséges villamos energia 2027. január 1-től 100 százalékban megújuló energiából származzon. Katherina Reiche (CDU) gazdasági miniszter szerint azonban a pályázati kiírás előtt álló fosszilis gázos erőművek biztosítják majd az energiát.
Ez megerősítené az Egyesült Államok tendenciáját. Fosszilis erőművek épülnek ott sorban az adatközpontok működtetésére. Ez árt az éghajlatnak: a Google például gázerőművet tervez egy texasi adatközponthoz, amely évente 4,5 millió tonna szén-dioxidot termel majd.2 kibocsátott – körülbelül annyit, mint San Francisco.
Moratórium az adatközpont építésére Maine-ben
A környezeti hatás, az energiaigény, a túlterhelt hálózatok és az emelkedő áramárak már erős ellenálláshoz vezetnek az USA-ban: az Egyesült Államok Maine államában a parlament adatközpontok építésének moratóriumáról döntött. Hasonló erőfeszítések vannak az Egyesült Államok tizenegy másik államában.
Németországban a fejlődés még nem olyan előrehaladott. A fő probléma itt a hálózati kapacitás hiánya. Ezért az adatközpontok üzemeltetőinek hosszú várólistákat kell elviselniük: Frankfurt am Mainban – ahol egy fontos internetes csomópont található – jelenleg 2035-ig várnak az új adatközpontok a hálózati csatlakozásra.
A közeli Maintalban az amerikai Edgeconnex cég éppen egymilliárd euróért halasztotta el egy adatközpontot működtető gázerőmű építését. A polgárok és a városi tanácstagok felszólaltak egy új fosszilis erőmű ellen, amely évente 600 000 tonna CO₂-t bocsátana ki. Februárban a dél-hessei járásbeli Groß-Gerau városának tanácsa leállította egy 2,5 milliárd eurós beruházási volumenű adatközpont építését. A lakók attól tartottak, hogy az óriáskomplexum tönkreteszi a városképet.
Mindezen problémák miatt az iparág nem lelkesedik a kritikus digitális infrastruktúra szolgáltatóira vonatkozó Greenpeace irányelvekért: „Az amúgy is intenzív szabályozási megközelítések és a különösen magas európai energiaköltségek miatt a németországi adatközpontok nemzetközi összehasonlításban már a legenergiahatékonyabbak közé tartoznak” – áll az Eco iparági szövetség közleményében. „A helyfeltételek további korlátozása további szabályozáson keresztül ennek fényében nem tűnik értelmesnek, mivel az csak a számítási kapacitás külföldre történő áthelyezését, és ezáltal a digitális szuverenitás gyengülését eredményezné Németországban és Európában.” Az iparági óriáscégek, az AWS és a Google a sajtó megjelenéséig nem kommentálták a Greenpeace kezdeményezést.
Nem tiltakoznak a lakosok, nincs energiahiány, nincs helyhiány és egyébként sem aggódnak a potenciálisan erkölcstelen ügyfelek miatt: Elon Musk, aki maga is aktív a mesterséges intelligencia üzletágban, nemrég azt jósolta, hogy két éven belül napenergiával működő adatközpontok lesznek az űrben.
