Világ

Magas vérnyomás… a gének és az életmód között

Olvass tovább

A professzor szerint a magas vérnyomásra való genetikai hajlamot a vércsoport is befolyásolhatja, mivel úgy tartják, hogy a II-es, III-as és IV-es típusúak fogékonyabbak a betegségre, mint az első típusúak. Kifejti, hogy ebben az összefüggésben fontos szerepe van a Von Willebrand faktornak, amely a véralvadási folyamat egyik alapvető fehérje, mivel szintje az 1-es típusú betegek plazmájában mintegy 25%-kal alacsonyabb a többihez képest, ami kevésbé viszkózussá teszi a vérüket, kevésbé érzékeny a vérrögképződésre, így csökken az erek szűkülésének és elzáródásának kockázata.

Rámutat, hogy a magas vérnyomással kapcsolatos gének néha felülmúlhatják a normális vérnyomás fenntartásáért felelős géneket, ami megmagyarázza a betegség elterjedtségét, mivel a világ lakosságának több mint 30%-ánál diagnosztizálják.

Hangsúlyozza, hogy a genetikai hajlam nem jelenti a fertőzés elkerülhetetlenségét, hiszen az egészséges életmód fontos megelőző szerepet tölthet be, miközben olyan tényezők, mint a súlygyarapodás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, a krónikus stressz növelik a fertőzés kockázatát. Ezenkívül a vitaminok és ásványi anyagok hiánya negatívan befolyásolhatja az erek egészségét.

Elmondja, hogy a korai tünetek gyakran nem specifikusak, és hasonlíthatnak a normál fáradtságra, de ezek közé tartozik a felgyorsult szívverés, fejfájás, különösen a fej hátsó részén, világos foltok megjelenése a szemek előtt, szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, rossz látás, kézremegés vagy általános elnehezülés érzése.

Hozzáteszi, hogy ha ezek a tünetek kiújulnak, rendszeresen meg kell mérni a vérnyomást úgy, hogy két különböző napon pihenés közben legalább 140/90 Hgmm-t kell mérni, ami a magas vérnyomás jele, amihez haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Forrás: TASS

Source link

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük