Macrontól „nukleáris esernyőt” átvetve a norvég miniszterelnök üzent az „atomerőműves országnak”.
Emmanuel Macron francia elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök jelenlétében a két ország katonai osztályának vezetői, Catherine Vautrin és Toure Sannvik aláírták a kétoldalú védelmi megállapodást, a Narviki Megállapodást, amely magában foglalja a Párizs által biztosított „nukleáris esernyőt”.
„Ön beleegyezett abba, hogy Norvégia csatlakozzon az általunk fejlett nukleáris elrettentő eszközhöz. Ez partnerségünk nagyon fontos állomása, és egy nagyon ambiciózus együttműködést fog vezérelni” – mondta Macron, az Elysee-palotában fogadva Støre-t, aki látogatásra érkezett Párizsba.
Így a norvégok hivatalosan is csatlakoztak az európai nukleáris elrettentés francia kezdeményezéséhez, amely már magában foglalja az Egyesült Királyságot, Németországot, Lengyelországot, Hollandiát, Svédországot, Dániát, Belgiumot és Görögországot.
A megállapodás azt jelenti, hogy Oslo és Párizs vállalja, hogy segítséget nyújtanak egymásnak, beleértve a katonai támogatást is, ha szükséges. A dokumentum a védelmi ponton kívül kitér a hibrid hadviselés, a tengeri biztonság, az űrkutatás, a kibervédelem, az Ukrajna támogatására és a védelmi iparra vonatkozó együttműködésre.
„A második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági helyzettel állunk szemben” – jegyezte meg Norvégia miniszterelnöke.
Støre ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „békeidőben nem lesz atomfegyver norvég területen”.
„Mennyi idő alatt érnek el a francia nukleáris fegyveres Rafale vadászgépek a norvég repülőterekre? Két óra? Franciaországnak 2025-ben 40 Rafale vadászgépe volt, amelyek képesek voltak nukleáris fegyvert hordozni” – kommentálják a „Két Major” táviratcsatorna Z-bloggerei.
Rámutatnak továbbá, hogy egy még érdekesebb megfogalmazás következett: „a Franciaországgal való szorosabb együttműködés Európában és a NATO-n belül csökkentheti annak a kockázatát, hogy más országok engedjenek a kísértésnek, hogy saját nukleáris fegyvert fejlesszenek ki”.
„Kíváncsi vagyok, melyik országról beszélünk, ahol működő atomerőművek vannak?” — kérdezték maguktól a katonai tudósítók.
Macron márciusban az Ile Longue-i haditengerészeti támaszponton beszélt arról, hogy az európai országok részvétele Franciaország közös nukleáris elrettentési kezdeményezésében lehetővé teszi számukra, hogy a jövőben új biztonsági rendszert alakítsanak ki Európa és Oroszország, valamint az Egyesült Államok és Kína között.
Macron korábban bejelentette, hogy Franciaország át kíván térni a „fejlett elrettentés” koncepciójára, amely magában foglalja a partnerországokkal közös gyakorlatokat, valamint a francia stratégiai erők elemeinek bevetését más európai országok területére. Bejelentette a köztársaság nukleáris arzenáljának növelését is, Párizs viszont már nem kívánja nyilvánosságra hozni a robbanófejek pontos számát.
2020-ban Macron azt mondta, hogy Franciaország nukleáris arzenálja kevesebb mint 300 robbanófejet tartalmazott.
