+++Hírek az ukrajnai háborúban+++: Ukrajna és Moldova abban reménykedik, hogy csatlakozik az EU-hoz
Az EU csatlakozási tárgyalásokra készül Ukrajnával és Moldovával
Ukrajna és Moldova kétéves patthelyzet után reménykedhet az uniós csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésében. Amint azt a jelenlegi ciprusi EU-elnökség este bejelentette, megkezdődött a tárgyalások első szakaszának hivatalos megnyitása. Ideális esetben a tárgyalások június 15-én kezdődnének egy luxembourgi uniós miniszteri találkozón.
Az EU csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával tulajdonképpen 2024 júniusában kezdődtek meg. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások első szakaszának megnyitását azonban Magyarország vétójoggal blokkolta. Csak azután mozdult meg újra a folyamat, hogy áprilisban kiszavazták Orbán Viktor nagy múltú magyar kormányfőjét.
Magyar Péter új magyar miniszterelnök szerda este bejelentette, hogy megállapodást kötött Ukrajnával a keleti szomszédos országban élő magyarok kisebbségi jogainak megerősítéséről. Magyar egy ilyen megállapodást feltételéül szabott az Ukrajnával való EU-csatlakozási tárgyalásokhoz.
Az Ukrajna elleni nagyszabású orosz agressziós háború a 2022. február 24-i invázióval kezdődött. A Krím annektálása 2014 márciusában történt, majd nem sokkal ezután a kelet-ukrajnai régiókban robbant ki a konfliktus.
➝ Bővebben az ukrajnai háború témájáról
A tárgyalások első, hivatalosan első klaszternek nevezett szakaszában az országoknak egyebek mellett bizonyítaniuk kell, hogy igazságszolgáltatásuk és közigazgatásuk megfelel az uniós normáknak. A csatlakozási tárgyalási folyamat tematikusan hat részre oszlik, amelyek mindegyike több fejezetből áll.
A tárgyalások általában évekig tartanak, és nem biztos, hogy sikeresen lezárulnak. Az EU-csatlakozási tárgyalások Törökországgal például 2005-ben kezdődtek, de mára teljesen leálltak, miután az ország folyamatosan visszafejlődött a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén. (dpa)
Magyarország megállapodott Ukrajnával kisebbségi kérdésben
A budapesti kormány tájékoztatása szerint Magyarország és Ukrajna megállapodást kötött az ukrajnai magyar kisebbség jogairól. A lépés Kijev EU-csatlakozási törekvései szempontjából is fontos. Magyar Péter, Magyarország kormányfője csak május 9-e óta a kisebbségi jogok szabályozását szabta feltételéül a keleti szomszédos államban ahhoz, hogy országa hozzájáruljon az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az Oroszország által támadott Ukrajnával.
Magyar a Platform X-en azt mondta, hogy az Ukrajnával folytatott három hét tárgyalás után csapata elérte azt, amit elődjének, Orbán Viktornak nem sikerült elérnie egy évtized alatt. Az átfogó megállapodás a kárpátaljai nyugat-ukrajnai régióban élő magyar kisebbség több mint 100 ezer tagjának oktatási lehetőségeit, valamint nyelvi, kulturális és politikai jogait javítja – írta. Ukrajna elkötelezett amellett, hogy a közeljövőben törvényesen végrehajtsa a változásokat. Ezt a kötelezettségvállalást az EU-csatlakozásra vonatkozó ukrán cselekvési terv is rögzíti.
Magyar elődjét, Orbánt meglehetősen Oroszország-barátnak tartották, és többször blokkolta az EU-s projekteket Ukrajna javára; Magyarország kapcsolata szomszédos országgal mélypontra jutott. (dpa)
Magyar nyitott a Zelenskyvel való találkozásra
Magyar viszont csak a hét elején, Friedrich Merz (CDU) kancellár berlini beiktatási látogatása alkalmával fejezte ki bizalmát afelől, hogy az Ukrajnával a kisebbségi jogokkal kapcsolatos vita gyorsan megoldódik. Készen áll, hogy hamarosan találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Készen állunk egy új fejezet nyitására a magyar-ukrán kapcsolatokban” – folytatta.
Magyar most X-en kijelentette, hogy Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna felgyorsult uniós csatlakozását. Ha Kijevnek az elkövetkező 10-15 évben sikerül minden csatlakozási fejezetet megkötnie az EU-val, Magyarország támogatni fogja a csatlakozást – jogilag kötelező népszavazás függvényében. (dpa)
Dobrindt, hogy véget vessen az ukrán férfiakra vonatkozó különleges szabálynak
Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter jelezte, hogy jóváhagyja a katonai korú ukrán menekültek automatikus védelmi státuszának megszüntetését. „A kérdést a következőképpen tárgyaljuk: ki akarjuk terjeszteni a tömeges beáramlásról szóló irányelvet, de kételkedünk abban, hogy a katonai korú ukránok is belekerülnek majd” – mondta a CSU politikusa csütörtökön az uniós belügyminiszterek luxemburgi tanácskozásának kezdetén.
Ehelyett a 23 és 60 év közötti férfiak rendes menekültügyi eljáráson eshetnek át. Az EU-ban egyre többen támogatják ezt. Az úgynevezett tömeges beáramlásról szóló irányelv alapján az Ukrajnából érkező menekültek jelenleg átmeneti védelmet kapnak, anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene keresztülmenniük. Csütörtökön nem várható döntés az uniós belügyminiszterektől.
Az EU belügyminiszterei tárgyalnak erről a védelmi rendeletről, amely 2027. március 4-én jár le. Az egyik javaslat tartalmazza a meghosszabbítást, de kizárja a 23 és 60 év közötti ukrán férfiakat. Ez a változás csak az EU-ba újonnan belépő férfiakra vonatkozna. Svédország például rámutatott, hogy Ukrajnának több munkaképes férfira van szüksége, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben.
Dobrindt a vita egyik okaként említette az ebbe a korosztályba tartozó férfiak megnövekedett beáramlását is: „Észrevettük, hogy az elmúlt hónapokban a katonakorúak beáramlása is megnőtt. Ezzel foglalkoznunk kell.” Hangsúlyozta: továbbra is mindenkire vonatkozik a szokásos menekültügyi eljárás. A tömeges beáramlásról szóló irányelvtől eltérően itt egyedi felülvizsgálat szükséges.
Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak kötelező katonai szolgálatot teljesítenek. Kiutazási tilalom vonatkozik a 23 és 60 év közötti férfiakra, bár vannak kivételek például az egyedülálló apák esetében. A 18 és 22 év közötti férfiak 2025 augusztusa óta ismét elhagyhatják az országot. Jelenleg Ukrajnában soroznak be katonai szolgálatra 25 év felettieket.
Jelenleg mintegy 1 millió ukrán érkezett Németországba az orosz támadóháború 2022. február 24-i kezdete óta. (rtr)
Négyen haltak meg a Krím-félsziget elleni ukrán támadásokban
A helyi hatóságok szerint négy ember vesztette életét az oroszok által annektált Krím-félszigeten elkövetett ukrán támadásokban. Három ember meghalt a lakatlan épületek elleni támadásban Szimferopolban – közölte Szergej Akszjonov hatóság vezetője csütörtökön a Telegram online szolgáltatáson. További hét ember megsérült. Egy másik ember életét vesztette egy ukrán drón támadása egy vonat ellen.
A moszkvai védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg 272 ukrán drónt fogott el és semmisített meg az éjszaka folyamán. Szerdán Ukrajna megtámadta Oroszország második legnagyobb városának energetikai és katonai létesítményeit, nem sokkal a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) kezdete előtt a hatóságok szerint. Alexander Beglow kormányzó szerint senki sem halt meg. Sötét füstöt lehetett látni a város felett.
A több napig tartó rendezvényre csütörtökön Vlagyimir Putyin elnököt várták. Többek között nemzetközi hírügynökségek vezető képviselőivel szeretett volna találkozni. Putyin beszédet akar tartani a pénteki gazdasági fórumon. António Guterres ENSZ-főtitkár a tervek szerint ugyanazon a napon vesz részt egy környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó eseményen.
A szombatig tartó gazdasági fórumra 130 országból összesen mintegy 20 ezer látogatót várnak. A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot 1997 óta évente rendezi meg az orosz kormány. Saját leírása szerint „az oroszországi üzleti körök, a feltörekvő piacok és az egész világ párbeszédének” platformja. (afp)
Halottak és megsérültek a Donyeck régió elleni orosz támadásban
Öt ember meghalt és tizenegyen megsebesültek a donyecki régió ukrán ellenőrzése alatt álló részének városai elleni orosz támadásokban. Ahogy a Ukrainska Pravda beszámolt arról, hogy Dobropillia, Druzskivka, Kramatorszk, Mikolajivka és Szlovjanszk városait, valamint két kisebb várost ágyúzták. 42 polgári épület sérült meg, köztük 16 lakóépület. (taz)
Az orosz olajtermelés visszaesett a „nem tervezett karbantartás” miatt
A moszkvai kormány szerint az év eleje óta csökkent az orosz olajtermelés. Ennek oka az olajfinomítók nem tervezett karbantartási munkálatai – mondta Alexander Novak, az energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a szentpétervári gazdasági fórumon.
Szeretnéd jobban megtalálni a taz szövegeket guglizás közben? Ezután használhatja az új „Kedvenc források” funkciót egy Google-fiókkal. A taz hozzáadásához csak meg kell kattintson erre a linkre és tegyen egy pipát.
„A jelenlegi termelés valójában valamivel alacsonyabb, mint az év elején.” Az export infrastruktúrát maximálisan kihasználják. Amint a finomítók ismét teljesen működőképesek lesznek, a termelés ismét növekedni fog, és eléri a korábbi szintet. Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban támadta az orosz finomítókat. (rtr)
