+++ Hírek az ukrajnai háborúban +++: A Krím-félszigeten egyre fogy a benzin
Dróntámadások után: A Krím-félszigeten egyre kevesebb a benzin
Az Oroszország által 2014 óta annektált Krím-félszigeten a hatóságok korlátozták a benzin forgalmazását, miután ukrán drónok olajlétesítményeket támadtak meg. Az AI-95 márkájú – Európában a Super-nek megfelelő – benzint elsősorban a tömegközlekedésre és a közösségi közlekedésre adják – közölte Szergej Akszjonov, a régió Moszkva által kinevezett kormányzója a Telegramon. Az egyszerű állampolgárok csak vásárlási igazolással tölthettek üzemanyagot – akkor mennyiségi korlátok nélkül. Az AI-92 (Normal) márka esetében a felső határ 20 liter. „Kaniszterben tankolni tilos” – írta Aksjonov is. Ez nyilvánvalóan a hörcsögök megelőzésére szolgál. Elmondása szerint a korlátozások kezdetben 30 napig lesznek érvényben. Eközben számos videó kering az interneten a krími benzinkutak előtti hosszú sorokról.
Vlagyimir Putyin, a Kreml főnöke által elrendelt Ukrajna elleni háború kezdete óta a Krím az Ukrajna déli részén támadó orosz csapatok utánpótlási bázisaként szolgál. Ennek eredményeként a félsziget egyre inkább az ukrán drón- és rakétatámadások célpontjává vált. Különösen az olajipari létesítmények kerülnek egyre nagyobb tűz alá. A Feodosiya város finomítója két napja ég. Kijev célja, hogy megnehezítse a megszálló csapatok ellátását. (dpa)
Szeretnéd jobban megtalálni a taz szövegeket guglizás közben? Ezután használhatja az új „Kedvenc források” funkciót egy Google-fiókkal. A taz hozzáadásához csak meg kell kattintson erre a linkre és tegyen egy pipát.
Ukrajna orosz olajinfrastruktúra elleni támadásokról számol be
Orosz információk szerint Ukrajna az éjszaka folyamán ipari és energetikai létesítményeket támadott meg az ország több régiójában. A kirovi régió kormányzója, Alekszandr Szokolov dróntámadásról számol be egy létesítmény ellen az Urzhumsky kerületben. A Kirov régió Moszkvától északkeletre található, és mintegy 1300 kilométerre az ukrán ellenőrzés alatt álló területektől. A polgári infrastruktúra megsérült Szaratov régióban – közölte Roman Busargin kormányzó a Telegram rövidüzenet-szolgáltatásban. A Volga-vidéken számos olajfinomító működik, és gyakran vált ukrán támadások célpontjává. Az Ukrajnával határos rosztovi, voronyezsi és belgorodi régiók kormányzói is támadásokról számolnak be. Állítólag három civil megsérült Belgorodban. (rtr)
A németek részt vesznek Putyin gazdasági fórumán
Az Oroszország Ukrajna elleni támadóháborúja miatti évekig tartó vonakodás után a német vállalkozók most mutatkoznak be először hivatalosan a szentpétervári gazdasági fórumon. „Nem utolsósorban a tűzszünet utáni pillanatban, más nagy nyugati országokhoz hasonlóan, szeretnénk fenntartani a gazdasági hidat Oroszország felé, és megóvni a több mint 100 milliárdos oroszországi német vagyont” – mondta Matthias Schepp, a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara elnöke a Német Sajtóügynökségnek. Az amerikaiak és a franciák már tavaly óta jelen voltak az üzleti párbeszédben. „A Nyugatnak nem szabad hosszú távon Ázsiába hagynia Oroszországot, annak nagy piacát és nyersanyagait” – mondja Schepp. Csak a kínaiak 1400 új céget alapítottak Oroszországban az idei év első negyedévében.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) programja szerint az EkoNiva csoporttal Oroszországban tevékenykedő tejtermelő Stefan Dürr és a Globus Holding hosszú ideje ügyvezető igazgatója, Thomas Bruch vesz részt az üzleti párbeszédben. A kamara szerint a Globus lánc mintegy 1600 német vállalathoz hasonlóan továbbra is Oroszországban működik. A kamara számításai szerint tavaly 20 milliárd euró körüli volt a forgalmuk. A nyugati szankciók miatt azonban a német-orosz kereskedelem volumene tavaly tízmilliárd euró alá esett. Az orosz agressziós háború kezdetéig Németország volt Oroszország legnagyobb európai kereskedelmi partnere – 2021-ben 59,7 milliárd euróval, 2012-ben pedig 80 milliárd euróval a csúcsot.
A kamara 750 tagja körében végzett új konjunkturális felmérés szerint szinte minden cég Oroszországban tervez maradni, mert fontosnak tartja a piacot. A felmérésben részt vevő 265 résztvevő 75 százaléka elégedett volt orosz üzlete fejlődésével – a szankciók miatti milliós veszteségek ellenére. Kétharmaduk meg van győződve arról, hogy a Nyugat büntető intézkedései erős (49 százalék) vagy nagyon erős (18) hatással vannak az orosz gazdaságra. A cégek bő harmada úgy gondolja, hogy a nyugati szankciók jobban ártanak Németországnak, mint Oroszországnak. Több mint fele azt mondta, hogy egyformán ártottak Németországnak és Oroszországnak. Arra a kérdésre, hogy Németország újra vásároljon gázt és olajat Oroszországtól? A válaszadók 65 százaléka „igen, minél előbb, annál jobb”, 31 százalékuk pedig „igen, de csak azután, hogy Ukrajnában elhallgatnak a fegyverek”.
A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin ad otthont a gazdasági fórumnak június 3. és 6. között. A kultúra mint hídépítő válság idején témában is lesz rendezvény. A szervezők szerint több német is részt vesz, köztük Justus Frantz karmester, a szászországi AfD elnöke és parlamenti képviselője, Jörg Urban, a berlini kiadó, Holger Friedrich és Hubert Seipel filmrendező és újságíró. (dpa)
A NAÜ megvizsgálja a zaporizzzsjai atomerőmű elleni dróntámadás vádjait
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) aggodalommal reagált az oroszok által megszállt délkelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű gépépületében bekövetkezett esetleges dróntámadásra. A NAÜ szakértői a helyszínen kértek hozzáférést az érintett erőműépülethez – jelentette be a szervezet X. Platformon. Ezért 2024 áprilisa óta ez lesz az első dróntámadás az erőmű területén. A Moszkva által kinevezett erőművezetés és a Roszatom orosz állami nukleáris vállalat vezetője, Alekszej Lihacsov korábban a hatos reaktor géptermét ért dróntámadásról tájékoztatott. Az incidensért az ukrán hadsereget okolták. Állítólag egy optikai kábelen keresztül távirányított drónt használtak. Nem nyújtottak be bizonyítékot.
Az ukrán hadsereg visszautasította a vádakat, és a közösségi oldalakon megosztott közleményében azt írta, hogy Oroszország „nukleáris zsarolására” tett kísérletet. A délkelet-ukrajnai Zaporizzzsja régióban található atomerőmű Európa legnagyobb atomerőműve 6000 megawatt névleges teljesítménnyel. Ukrajna 2022 februári orosz inváziója után az erőmű a következő hónapban orosz ellenőrzés alá került. Biztonsági okokból mind a hat reaktort leállították. A közeli Dnyipro folyó választja el az orosz és az ukrán csapatokat a térségben. (dpa)
Zelenszkij ismét figyelmeztetett egy hatalmas orosz támadásra
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megismételte előző napi figyelmeztetését egy újabb hatalmas orosz légicsapással kapcsolatban. „A titkosszolgálat információi egy esetleges hatalmas támadásról továbbra is aktuálisak” – mondta videoüzenetében az államfő. Arra kérte az ukránokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légi riasztásokat. Bár az ukrán légvédelem készenlétben van, Zelenszkij elismerte, hogy problémák vannak a ballisztikus rakéták és a cirkálórakéták védelmére szolgáló nyugati szállítmányokkal.(dpa)
