Ellátási reform tervezete: „Pofon a gondozásra szorulóknak és hozzátartozóiknak”
A dilemma évek óta ismert. Egyre többen szorulnak ápolásra, de a társadalombiztosításra anyagi nyomás nehezedik. Az elmúlt években a juttatásokat csak a szövetségi költségvetés támogatásával lehetett garantálni. Nina Warken szövetségi egészségügyi miniszter (CDU) most javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan szeretné megreformálni az ápolási biztosítást.
„A következő években olyan hiányok várhatók, amelyek 2028-tól elérik a kétszámjegyű milliárdokat” – áll a törvénytervezetben, amely a taz rendelkezésére is áll. Egy nagy horderejű intézkedéscsomag csak 2027-ben várhatóan több mint 11 milliárd eurót takarít meg annak érdekében, hogy a járulékok mértéke ésszerűen stabil maradjon.
A járulék jelenleg a gyermekesek bruttó bérének 3,6 százaléka. Azok, akiknek nincs gyermekük, 4,2 százalékos járulékot fizetnek. A tervezet szerint a gyermektelenek után járó járulékkulcsot ezután 0,1 százalékponttal kellene emelni.
Az újdonság az, hogy a minimunkásoknak először járulékot kell fizetniük. Emellett emelni kell a járulékmegállapítási határt. Ez határozza meg, hogy mekkora bevételig kell járulékot fizetni a tartós ápolási biztosításhoz. A tervezet szerint az emeléssel a magasabb keresetűek nagyobb részt kívánnak kapni a szociális biztosítás finanszírozásában. Ez a három intézkedés várhatóan 3,9 milliárd eurót hoz csak 2027-ben.
Magasabb küszöbérték a gondozási szükséglethez
Emellett korlátozni kell a házastársak és élettársak korábban ingyenes társbiztosítását is. A tervezet szerint 2028-tól 0,52 százalékos prémium felár esedékes, kivételek azonban lehetnek például a 7 év alatti gyermeket nevelő családok, a fogyatékkal élők, a nyugdíjasok vagy a gondozó hozzátartozók.
Jelentős költségcsökkentési intézkedéseket terveznek, amelyek elsősorban azokat érintik, akik még nem nagyon szorulnak ápolásra. A tervezet szerint szigorítani kellene az elbírálást, hogy ne minősítsenek annyi embert gondozásra szorulónak. A háttér: A 2017-es reformmal az ellátási szinteket öt gondozási szint váltotta fel. Azóta az ellátásra szorulók száma megkétszereződött, közel 6 millió főre emelkedett. Most ismét magasabb küszöbértékeket kell bevezetni.
A legalacsonyabb, 1. gondozási szinten lévők a jövőben nem kapják meg a 131 eurós segélyösszeget. De ez csak az új esetekre vonatkozik. Csereként a prevenciós kínálatot kellene bővíteni. Az otthoni ápolásban új egyéni gondozási támogatásra való jogosultság kerül bevezetésre. A 60 év feletti biztosítottakat célzott megelőző vizsgálaton kell végezni.
A 2. és 3. ápolási szint esetében az első három hónapban felére csökken a segély, melynek célja az egészségi állapot megőrzése egyéni támogatással.
Sok gondozásra szoruló, otthon élő ember már most is túlterhelt a magas személyes hozzájárulással. Mert a tartós ápolási biztosítás csak a költségek egy részét fedezi. Az otthonlakók könnyítéseként az ápolási biztosítási pénztár lépcsőzetes pótlékai vannak, amelyek a tartózkodás időtartamával emelkednek. Most az időszakokat meg kell hosszabbítani az ápolási alapok tehermentesítése érdekében. Magyarán: drágább lesz az idősek otthonában élőknek. Ha a lakosok nem tudják fedezni saját befizetéseiket, azt a szociális hivatal átvállalja. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokat magasabb költségek terhelik.
Alacsonyabb nyugdíjjárulék
Bizonyos feltételek mellett az ápolási pénztárak nyugdíjjárulékot is fizetnek a hozzátartozókat gondozók után – ezeket a befizetéseket most csökkentik. Ezzel csak a következő évben 1,8 milliárd eurót takarítanak meg.
Sok kritika érte a Warken egészségügyi miniszter által előterjesztett tervezetet – többek között a koalíciós partner részéről is. Christos Pantazis, az SPD Bundestag parlamenti frakciójának egészségpolitikai szóvivője üdvözölte a megelőzésre való nagyobb hangsúlyt, de a döntő finanszírozási kérdéseket megoldatlannak látta. „Az ellátási reform a tüneteket kezeli, nem pedig a pénzügyi válság okait” – magyarázta Pantazis. Sürgősen szükség van „méltányos egyensúlyra a szociális és a magán ápolási biztosítás között”.
Janosch Dahmen, a Zöld Párt egészségpolitikai szóvivője úgy jellemezte a tervezetet, mint „az ellátórendszert nap mint nap támogatók rovására megszorító törvény”. A gondozásra szorulók és a gondozó hozzátartozók helyzete egyre rosszabb, az önkormányzatokat pedig többletköltség terheli. „A jóléti állam megerősítése helyett a kockázatokat a családokra hárítják vissza. Ez rossz válasz az ellátási válságra” – mondta.
Evelyn Schötz, a Baloldali Párt ellátáspolitikai szóvivője azzal vádolta Warkent, hogy „a tervezett megszorításokkal félelmet szít az időskori szegénységtől”. Már ma is „az ápolásra szorulók normál nyugdíjjal és nagy vagyonnal nem rendelkezők az első naptól szociális segélyre szorulnak az idősek otthonában”. A küszöbértékek kiigazítása „de facto ellátáscsökkentés” és „pofon az ápolásra szorulók és hozzátartozóik számára”.
A VdK, a Caritas és a Paritätische Gesamtverband társadalmi egyesület is bírálta, hogy túl nagy teher nehezedik a gondozásra szorulókra és hozzátartozóikra. A törvényes egészségbiztosító (GKV) ernyőszövetségének vezetője, Oliver Blatt megértését fejezte ki, hogy a pénzügyi helyzetre való tekintettel „népszerűtlen intézkedéseket is kell hozni”. De a teljes csomagot is „kiegyensúlyozatlannak” minősítette.
