Christian Schmidt lemondása: Tedd újra nacionalistává Boszniát
Már voltak jelei lemondásának. Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének és különmegbízottjának az elmúlt hónapokban végig kellett néznie, hogyan sodorta az Egyesült Államok kormánya a politikai koordinátarendszert ebben az amúgy is bonyolult országban. Vagy másképp fogalmazva: Schmidt is belátja, hogy Donald Trump elnök nem stabilizálni akarja az országot, hanem szabad kezet akar adni a nacionalista erőknek, hogy területileg felosszák egymás között az országot.
Öt év hivatali idő után Schmidt most levonta a következtetéseket. Mivel ellenezte Trump álláspontját, a fürthi CSU politikusa erős amerikai nyomás alá került. Ám mivel évek óta kritika érte a horvát nacionalizmus iránti szimpátiája miatt, hírnevét az értelmiségiek és a civil társadalom körében elherdálta, és olyan hírnévre tett szert, hogy nem érti Bosznia-Hercegovina történelmét.
Ez viszont egyben kihívás is, mert Bosznia-Hercegovina nem csak egy többnemzetiségű állam, négy vallási közösséggel, ortodox és katolikus keresztényekkel, boszniai muszlimokkal és zsidókkal, akik a múlt század sokkja után is itt élnek: az országnak a tolerancia és az együttélés története van ezen etnikai csoportok között, az Európában egyedülálló oszmán uralom után3.
Ez a hagyomány még a német csapatok 1941-es inváziójával és a fasiszta horvátországi és szerbiai rezsimek által a zsidók, romák és szerbek ezt követő üldözésével is szembeszállt. A szocialista partizánok az összetartásért és az egységért küzdöttek.
Ütés a nem nacionalistákra
A szocialista rendszer összeomlása után a legutóbbi, 1992-95-ös boszniai háború szerb és horvát nacionalistái számára egyértelmű volt, hogy az országot területileg fel kell osztani. Ez képezte az etnikai tisztogatás bűntetteinek hátterét. A háború befejezése és az amerikai Dayton városában 1995-ben megalkotott alkotmány után a nemzetközi közösség megpróbált kompromisszumot találni a nacionalisták és a nem nacionalisták között. Az eredmény egy bonyolult alkotmány lett, amely két entitásból, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-Hercegovinai Horvát-Bosnyák Föderációból, valamint a Brčko különleges zónából állt.
A Főképviselő Hivatalával egy civil hatóságot is felállítottak a Daytoni Szerződés, valamint a választási folyamatok és a parlamentek felügyeletére és biztosítására az alkotó államokban. Schmidtet 2021-ben nevezték ki erre a posztra.
Ám az ukrajnai háborúval és az autoriter-nacionalista mozgalmak térnyerésével a nemzetközi helyzet megváltozott. A nacionalisták és az autokratikus uralkodók a daytoni kiegyezés ellen fordultak, miközben olyan nacionalista erők, mint a szerb vezető Milorad Dodik vagy a horvát szélsőséges Dragan Covic nyíltan propagálták régi követelésüket az állam nacionalista kritériumok szerinti felosztására.
Dodik még azzal is fenyegetőzött, hogy elszakítja a szerbek által ellenőrzött országrészt, és a horvátok is el akarják szakítani az ország déli részén fekvő országrészt az egész államtól. Ezzel szemben a lakosság többsége bosnyákokból és olyan emberekből áll, akik nem akarják magukat etnikailag meghatározni.
Christian Schmidt tavaly nyíltan szembeszállt Dodikkal, és megtiltotta neki, hogy tovább erősítse a megosztottságot az országban. Ez most az ő javára változott. Most tapsot kapott a civil oldalról, a demokratáktól és a nem nacionalistáktól, akik továbbra is olyan polgári államot követelnek, amelyben minden embernek egyenlő jogai vannak, ellentétben a nacionalisták kollektív gondolkodásával.
Egy dolog biztos. Európának szembe kell állnia Trumppal és Putyinnal. Európa nem teljesen tehetetlen. Egy új személy a bejegyzésben változást hozhat. Hiszen Orbánt, a nacionalisták fontos szövetségesét kiszorították hivatalából. Bosznia-Hercegovina lakosságának többsége pedig Európára támaszkodik.
