Az országos rendőrfőkapitány nyugdíjazási korlátai az Országos Rendőr-törvénytervezet ratifikálása előtt megváltoztak
Liputan6.com, Jakarta – A kormány és a DPR az Országos Rendőr-főkapitányságról szóló törvénytervezet (RUU) tárgyalásának utolsó pillanatában módosította az országos rendőrfőkapitány nyugdíjkorhatárára vonatkozó rendelkezéseket. Ez a változás azt jelenti, hogy az Országos Rendőr-főkapitány szolgálati ideje a nyugdíjkorhatár betöltése után már nem csak egy évre korlátozódik, hanem elnöki rendelet alapján szükség szerint meghosszabbítható.
Ezekről a változtatásokról a DPR Bizottság III. Rendőri Törvényjavaslat Munkabizottságának (Panja) a kormánnyal folytatott keddi ülésén (2026.09.06.) állapodtak meg.
Eddy Hiariej jogminiszter-helyettes (Wamenkum) kifejtette, hogy a változtatások az Országos Rendőr-törvénytervezet kidolgozócsoportja (Timus) és szinkronizálási csoportja (Timsin) által folytatott megbeszélések eredményeként jöttek létre. Az ülésen a kormány változtatásokat javasolt a 30. cikk (5) bekezdésének c) pontjában, amely a négycsillagos magas beosztású tisztek nyugdíjkorhatárát szabályozza.
Az új megfogalmazás szerint az országos rendőr-főkapitány nyugdíjkorhatára továbbra is legfeljebb 60 év. A szolgálati idő azonban egy évvel, illetve elnöki rendeletben meghatározott igények szerint meghosszabbítható.
Ezt a javaslatot az ülés résztvevői azonnal jóváhagyták. Habiburokhman, a DPR III bizottságának elnöke ezután a fórum jóváhagyását kérte, mielőtt megkopogtatta volna a vita eredményeit.
Ennek a változásnak döntő pontja a „vagy az elnöki rendeletben meghatározott igényeknek megfelelően” kifejezés kiegészítése. Ha korábban a meghosszabbítási határidőt legfeljebb egy évre korlátozták, az új szabályozás lehetővé teszi a hosszabb meghosszabbítást, ameddig az elnök szükségesnek tartja.
Ez a rendelkezés eltér a hétfői (2026.08.06.) Panja-találkozó eredményétől. Eddy az Országos Rendőr-törvénytervezet Problémaleltárát (DIM) olvasva elmondta, hogy a sorkatonák és az altisztek nyugdíjkorhatára legfeljebb 59 év, míg az első tisztek, középtisztek és vezető tisztek esetében 60 év.
Az Országos Rendőr-főkapitány számára a kormány akkor 60 éves nyugdíjkorhatárt javasolt a szolgálati idő egy évvel történő meghosszabbításával az elnöki rendeletben meghatározott követelmények szerint. A megfogalmazást egy nappal később azelőtt felülvizsgálták, hogy a törvényjavaslatot a plenáris ülés elé terjesztették volna.
Eddy szerint ez a változás abból fakad, hogy az elnök a TNI és a Polri feletti legmagasabb hatóság. Ezért szükségesnek tartják, hogy a köztársasági elnöknek legyen szabad mozgástere annak eldöntésére, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után továbbra is szükség van-e országos rendőrfőkapitányra a tisztség betöltéséhez.
„Az Indonéz Köztársaság elnöke a legfelsőbb parancsnok. Tehát ő birtokolja a hatalmat a haditengerészet, a légierő, a hadsereg és a rendőrség felett” – mondta Eddy a jakartai Senayan Parlament komplexumában.
Hangsúlyozta, hogy ez a felhatalmazás az elnöki jogkörbe tartozik. Az elnök bizonyos megfontolásokkal meghosszabbíthatja az Országos Rendőr-főkapitány szolgálati idejét a vezetési és szervezeti igények folyamatosságának fenntartása érdekében.
A nyugdíjkorhatár-szabályozás e változása aggodalmat keltett az Országos Rendőrségen belüli karrier szűk keresztmetszetek lehetőségével kapcsolatban. A legfelső szintű hivatali idő hosszabbítása potenciálisan lelassíthatja az alacsonyabb szintű tisztek regenerálódását és előléptetését.
Listyo Sigit Prabowo országos rendőrfőkapitány erre reagálva kijelentette, hogy az Országos Rendőrtörvény felülvizsgálata során szabályozott mechanizmus a karrierfejlesztés szempontjait is figyelembe vette. Elmondása szerint az új szabályozás előkészítése során a promóciós csatornák szűk keresztmetszeteinek vagy dugulásának lehetőségével számoltak.
„Akkor a nyugdíjkorhatár, gondoltam futólag, de nem olvastam, szabályozták, akkor ez a pozícióban való elakadással kapcsolatos szűk keresztmetszetek kapcsán van, ezt mind szabályozták” – mondta Listyo.
Hozzátette: az Országos Rendőrségi Törvény felülvizsgálata nemcsak a nyugdíjkorhatárról beszél, hanem része annak a törekvésnek is, hogy a rendőri szervezeteket megerősítsék az egyre összetettebb kihívásokkal szemben.
Listyo szerint az új szabályozás várhatóan egy professzionálisabb, korszerűbb és humánusabb Rendőrség megvalósulását segíti elő. A szervezeti fejlesztések célja a szolgáltatás minőségének javítása és a rendőrségi intézményekbe vetett lakossági bizalom erősítése is.
