Az EU „csalódottan” ismeri el, hogy az európai védelmi ipar nem termel gyorsan vagy nem azt, amire szükség van
Annak ellenére, hogy Ukrajnában már négy éve tart a háború, a harci stratégiákat megváltoztató konfliktus, és az Európai Unió 800 000 millió eurót mozgósító „európai újrafegyverkezési tervben” indított kezdeményezéseket, az európai fegyveripar „nem láttuk, hogy az ipar úgy növelte volna a termelést, ahogyan azt vártuk volna” – kommentálta Kaja Kalla, az EU védelmi főképviselője keddi brüsszeli ülését követően. Bizottsági források elismerik, hogy nem csak a termelés növeléséről van szó, hanem arról is, hogy „amire szükség van, azt nem állítják elő”, hogy elrettentő politikát lehessen folytatni egy olyan látens fenyegetés ellen, mint Oroszország.
Valójában az Európai Parlament Állandó Strukturált Együttműködésének (PESCO) jelentéséből kiderül, hogy bár Európa védelmi kiadásai elérik a 2025-re és 2026-ra tervezett 392 milliárd eurós rekordszintet; A felvásárlások 75%-a azonban az Unión kívül történik. Ezen túlmenően a beszerzési adatok feltárják az ipar szerkezeti hiányosságait és az együttműködési projektek tartós késedelmét, ami „halálvölgyet” teremt a kapacitásfejlesztésben, és növeli Európa stratégiai függőségét a külső beszállítóktól.
„Osztom a frusztrációt. Nem azt láttuk, hogy az ipar úgy növeli a termelést, ahogyan azt vártuk volna. A probléma egyszerűen az, hogy a tagállamok igényei is nőttek. Az egyik felvetődött probléma, amelyen valóban gyorsabban kell haladni, az a közbeszerzési irányelv. Világos szabályokra van szükség, mert az iparág panaszkodik, hogy minden országban más szabályok vannak, és nehéz így működni. Vannak olyan szabványok is, amelyekben ez a lánc nem állítható elő.” Kallas.
Bizottsági források hozzátették, hogy Ukrajnának most drónok gyártására van szüksége, mivel ez megkülönböztető elem a csatatéren, de az európai fegyveripar nem fejleszti ezeket a képességeket az elvárt sebességgel és termeléssel.
Az iráni háború újabb lyukat nyitott, amely felfedte az EU fegyverkezési függőségét az Egyesült Államoktól. Liana Fix, a Külkapcsolatok Tanácsának kutatója kifejtette, hogy a közel-keleti konfliktusnak „maradó következményei vannak az európai biztonságra nézve”, amely „beleértve az Egyesült Államok tartalékainak kimerülését az Iránnal vívott háború miatt, valamint az Európába irányuló fegyverszállítások késését, ahol a Tomahawk cirkálórakéták esetleges törlése miatt, amelyet a késői időszakban Németországban állomásoztattak volna”.
Kallas ragaszkodott hozzá, hogy „Ukrajna tapasztalatai azt mutatják, hogy a modern hadviselés milyen gyorsan fejlődik, és azt is, hogy a levont tanulságoknak alakítaniuk kell politikai döntéseinket. A védelmi innovációnak politikai prioritássá kell válnia.”
Az európai diplomácia vezetője hozzátette: „Ukrajna már júniusban megkapja a 90 milliárdos kölcsön első folyósítását. Ezeket a forrásokat közvetlenül a drónokra fordítják, amelyek jelenleg az orosz haderő visszaszorításának kulcsfontosságú képességei.” Emellett a védelmi miniszterek ülésén arról is tárgyaltak, hogy miként használják fel az Európai Béketámogató Alapban (EPF) zárolt 6,6 milliárd eurót.
Működés Hormuzban
A Hormuzi-szoros kapcsán Kallas hangsúlyozta, hogy „az EU haditengerészeti műveletei a térségben alapvető szerepet játszhatnak az energia- és kereskedelmi forgalom helyreállításában. Az Aspides hadművelet már most is döntően hozzájárul a Vörös-tengeri hajózás védelméhez, de tevékenységét a szorosra is ki lehetne terjeszteni. Ehhez már csak a hadműveleti terv módosítása szükséges, hiszen a mandátum már lehetővé teszi.”
Az európai diplomácia vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „a feltételek megfelelőek legyenek”, és mindkét fél megállapodott tűzszünetről. Ezenkívül Kallas megjegyezte, hogy még szükség van egy találkozóra az Egyesült Királysággal és Franciaországgal folytatott művelet meghatározásához, amelyek Önkéntesek Koalíciója néven a Hormuzon áthaladó tengeri forgalom biztosítását tervezik.
„Több hajóra van szükség. Vannak tagállamok, amelyek azt mondták, hogy több hajóval járulnak hozzá ehhez a művelethez. Ha az Önkéntes Koalíció ötlete az, hogy több ország csatlakozzon, kívülről is, akkor egy Európaként hozzájárulhatnánk azokhoz a műveletekhez, amelyek már folyamatban vannak a térségben” – mondta Kallas.
