Az amerikai termelői árak az elmúlt 3 és fél év legnagyobb éves ugrását érték el
Az inflációs nyomás hátráltatja a Török Központi Bankot, és harmadik alkalommal készteti a kamatrögzítésre
A török jegybank inkább „befúrta magát” a monetáris szigorítás fala mögé, hogy szembeszálljon a térséget körülvevő geopolitikai viharokkal. A monetáris politikai bizottság sorozatban harmadszor rögzítette az egyhetes repókamatot a jelenlegi 37 százalékos szinten.
Ez a döntés óvatos volt, és összhangban volt a megfigyelők legszélesebb körű várakozásával, amelyet az inflációs nyomás fokozódása és az iráni háborúból eredő bizonytalanság következtében a logisztikai energiaárak ingadozása vezetett, miközben Fatih Karhan kormányzó biztosította, hogy minden korlátozó lehetőség szóba kerül mindaddig, amíg az árakat a távoli célok felé visszafogják.
A bank monetáris politikai bizottsága csütörtöki ülésén a korábbi várakozásoknak megfelelően változatlanul 40 százalékon tartotta az egynapos hitelkamat, az egynapos hitelek 35,5 százalékos kamatát is.
A bizottság az ülést követő közleményében közölte, hogy az energiaárak ingadozásának hatására áprilisban megemelkedett infláció általános tendenciája májusban enyhén mérséklődött, de rámutatott az energiaárak folyamatos ingadozására, illetve a geopolitikai fejleményekből adódó bizonytalanság hatására történő növekedésére.
A fogyasztóiár-infláció mértéke májusban tovább emelkedett, havi szinten 1,71 százalékos, éves szinten 32,61 százalékos, a korábbi várakozásokat meghaladó emelkedést könyvelhetett el, és 2025 októbere óta a legmagasabb szintet érte el.
Áprilisban az infláció havi 4,18 százalékkal, az éves 32,37 százalékra emelkedett az iráni háborúból eredő energiaárak korábbi várakozásokat meghaladó ingadozása következtében.
A Török Központi Bank Monetáris Politikai Bizottsága közleményében leszögezte, hogy a geopolitikai folyamatok inflációs várakozásokra gyakorolt hatásait a költség-, a gazdasági aktivitás- és a várakozási csatornákon keresztül szorosan figyelemmel kísérik.
A közlemény rámutatott, hogy az energiaárak továbbra is magasak, az első negyedévi adatok a konjunktúra tovább lassulását jelzik, a főbb mutatók pedig a belső kereslet folyamatos gyengülését jelzik.
A jegybank tavaly januárban 100 bázisponttal, 38-ról 37 százalékra csökkentette a kamatot. Márciusban befejezte a 9 hónapos monetáris lazítási ciklust, 37 százalékon határozta meg a kamatot, és április óta nem változtatta.
A török jegybank vezetője, Fatih Karahan áprilisi nyilatkozataiban kijelentette, hogy az inflációs várakozások romlásának elkerülése érdekében ebben a szakaszban a rövid távú inflációs hatásokra kell összpontosítani, hangsúlyozva, hogy minden lehetőség az asztalon van.
A bizottság közleményében hangsúlyozta, hogy az árak stabilizálásáig tartó monetáris szigorítási politika a keresleten, az árfolyamon és a piaci várakozásokon keresztül fokozza az infláció mérséklésének folyamatát.
Közölte, hogy óvatos megközelítéssel, az infláció alaptrendjének emelkedését korlátozó és olyan monetáris és pénzügyi feltételeket biztosító módon határozza meg a kamatláb tekintetében megteendő lépéseket, amelyek a monetáris politika szigorításának késleltetett hatásait is figyelembe véve középtávon a kívánt, 5 százalékos célértékre csökkentik az inflációt.
Hangsúlyozta: minden monetáris politikai eszközt határozottan bevetnek, a bizottság kiszámítható, adatalapú és átlátható keretek között hozza meg döntéseit, az inflációs várakozások hirtelen összeomlása esetén pedig szigorítják a politikát.