Az amerikai szankciók következménye: Kubát elvágták a Visa és a Mastercard elől
Folytatódik a gazdasági vérengzés Kubában: az amerikai szankciók következtében szombat óta nem fizethetnek Visa és Mastercard hitelkártyával az emberek a szigetállamban. Az ok: A tranzakciókat korábban lebonyolító nemzetközi bank felmondta a kubai Fincimex pénzügyi szolgáltatóval kötött szerződéseket. Ez Kuba legnagyobb vállalata, a Grupo de Administración Empresarial (Gaesa) tulajdona, amely viszont teljes egészében a katonaság tulajdonában van, ezért Havanna leghatalmasabbjai közvetlenül irányítják.
Kubának most készpénzhez, nemzeti előre fizetett kártyákhoz vagy orosz és kínai banki szolgáltatókhoz kell folyamodnia. De lehet, hogy a kubai ATM-ekben már nincs sok deviza.
„A gazdaság darabokban omlik össze” – mondja Pavel Vidal kubai közgazdász, aki a kolumbiai Caliban tanít, és több kollégájával együtt dolgozik a kubai újraindítás tervén. „Csak akkor áll majd talpra, ha az Egyesült Államok felfüggeszti szankcióit, ha megállapodás születik a tárgyalásokon” – mondja Vidal.
De ezekből a tárgyalásokból egyelőre semmi sem szivárgott ki. A szankciók szigorítása azt sugallja, hogy a havannai döntéshozók köre, amelyben egyébként a 94 éves Raúl Castro volt elnök családja és a katonaság is benne van, eddig nem hajlandó a kompromisszumra.
Kuba megadja magát?
Ez megmagyarázhatja, hogy az Egyesült Államok miért vezetett be szankciókat a rendszer nómenklatúrájára, például Miguel Díaz-Canel elnökre, feleségére, Lis Cuesta Perazára, de Alejandro Castro Espínre, Raúl Castro fiára és másokra is. A washingtoni jelzés egyértelmű: a megadásról van szó.
A havannai felelősök azonban ragaszkodni akarnak, bár Kubát május közepe óta nagyrészt elzárták az áruimporttól. A jelentősebb hajózási társaságok, mint például a francia CMA CGM és a német Hapag-Lloyd felfüggesztették Kubába irányuló szolgáltatásukat. A hajótársaságok szerint „ideiglenes”.
Pavel Vidal számára a Gaesa elleni amerikai fronttámadást illetően egyértelmű, hogy a dolgok aligha folytatódnak a kubai vezetés beadása nélkül.
A május 1-jén kelt, 14 404-es számú végrehajtási rendelettel Donald Trump szankciókat vezetett be minden olyan vállalatra, amely június 5. után is együttműködik a Gaesával. Németre fordítva a csoport neve „Fegyveres Erők Vállalati Menedzsment Csoportja”.
A makacs név mögött egy csaknem hatvan céggel rendelkező vállalatbirodalom húzódik meg, amely polipként tartja csápjaiban a sziget gazdaságát. A holding a forrástól függően a kubai gazdaság 40-60 százalékát ellenőrzi. Olyan pénzügyi társaságokat foglal magában, mint a Fincimex, szupermarketek, benzinkutak, autókölcsönző cégek és Gaviota, a sziget legnagyobb turisztikai cége.
A Gaviota legalább 120, többnyire előkelő szállodát üzemeltet. Nemzetközi, gyakran spanyol láncok irányítják őket. Melía és Iberostar a két nagy, Barceló, Roc, Velentín a kisebbek, amelyek az USA nyomására átmenetileg lemondanak Kubáról: a június 5-i amerikai határidő előtt felbontották a menedzseri szerződéseket.
Ellenkező esetben az USA kézzelfogható szankciókkal fenyeget. Az érintett turisztikai cégek egyike sem engedheti meg magának, hogy problémái legyenek az amerikai piacon. Ez vonatkozik a nagy szereplőkre is, mint például a 62 szállodával rendelkező kanadai Blue Diamond láncra, vagy olyan kisebbekre, mint az indonéz Archipelago International, amely eddig legalább hat szállodát üzemeltetett.
Tehát Kuba helyzete csak jobb lesz, ha az USA látja Gaesa feloszlását? Erre mindenképpen szükség van a kubai gazdaság újraindításához – mondja Pavel Vidal közgazdász. A szakember szerint a konglomerátum túl nagy, túl erős, és elemeire kell bontani.
