Az amerikai cég megfelezi a milliárd dolláros projektet: a Pharma megkomolyodik
Az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár 2,5 milliárd dollárt akart befektetni, és 1000 munkahelyet akart teremteni a Rajna-vidék-Pfalz állambeli Alzeyben. Most bejelentette, hogy 50 százalékkal csökkenti a projektet.
Eli Lilly szerint ennek oka a szövetségi kormány egészségpolitikai irányvonala. A társaság levélben közölte, hogy a kötelező egészségbiztosítás (BStabG) járulékkulcsainak stabilizálásáról szóló törvény biztosítja a befektetések kiszámíthatatlanságát. A taz sajtómegkeresésére az Egészségügyi Minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a törvényt még vizsgálják, különös tekintettel a „cégek tervezési biztonságának javítására”.
A reformtervek a hibásak
Nina Warken egészségügyi miniszter (CDU) bejelentette, hogy a BStabG-t fogja használni a magasabb kedvezmények és a szigorúbb visszatérítési szabályok érvényesítésére. A gyógyszeripar számára ez kevesebb bevételt jelentene az egészségbiztosítóktól. A Warken be akarja zárni a törvényes egészségbiztosítás (GKV) pénzügyi lyukait. A Handelsblatt Az Eli Lilly főnöke, Dave Ricks „szörnyű jelzésnek” nevezte a terveket, és korábban más cégek is kritizálták a törvényjavaslatot.
Az Eli Lilly cég már korábban is felkerült a címlapokra.
„A tárgyalt intézkedések ellenére a német piac továbbra is vonzó a gyógyszeripar számára. Ráadásul ez az ipari szektor munkáltatóként is érdekelt a stabil társadalombiztosítási járulékokban” – mond ellent az egészségügyi tárca a taz kérdésére. A Bundestag a tervek szerint jövő pénteken tárgyalja először a törvényjavaslatot.
Schnieder befolyást akar gyakorolni Berlinben
Rajna-vidék-Pfalzban a CDU újonnan megválasztott miniszterelnöke, Gordon Schnieder most nyomás alatt áll, mert államába nem tud befolyni milliárdos bevétel. Sokáig azt mondták ott: Legalább van még Eli Lillyünk. Sokan ezt annak bizonyítékának tekintették, hogy az üzlethelyiség még nem veszett el. Például miután a kaiserslauterni ACC akkumulátorgyár kihátrált, vagy május elején, amikor az idar-obersteini BioNTech gyógyszergyár bejelentette, hogy bezárja az üzemet.
A BStabG jelenlegi jogalkotási folyamatában Schnieder most „köztes hatással akarja befolyásolni Berlint”. A sajtóközleményben Schnieder azt is kifejtette: „A kötelező egészségbiztosítási reform célja az kell, hogy legyen, hogy jóléti államunkat alkalmassá tegyük a jövőre, és egyben megerősítsük Németországot, mint üzleti helyszínt.”
Alzey polgármestere, Steffen Jung közleményben követeli: „A szövetségi kormány felelőssége most komolyan venni a vállalatok aggodalmait, törekedni a párbeszédre és a megbízható keretfeltételek biztosítására.” Eli Lilly tájékoztatása szerint a héjépítés már befejeződött, a belső építkezés előrehaladt, és 300 alkalmazottat vettek fel. A bejelentett megszorítások ellenére Lilly 2027-ben szeretné üzembe helyezni az oldalt.
„Lex Lilly”
Az Eli Lilly cég már korábban is felkerült a címlapokra: a 2024-es alzeyi alapkőletételen Olaf Scholz akkori kancellár, Karl Lauterbach akkori egészségügyi miniszter, Malu Dreyer akkori Rajna-vidék-Pfalz tartomány miniszterelnöke és Dave Ricks vezérigazgató szerepelt a nyilvánosság előtt.
A kutatás szerint a délnémet újságAz NDR, a WDR és az „Investigate Europe” újságírószövetkezet, a szövetségi kormány állítólag korábban garantálta az amerikai társaságnak, hogy titkos tárgyalásokat folytasson az egészségbiztosító társaságokkal a rendezés érdekében. Akkoriban az orvosi kutatásokról szóló törvényben rögzítette, hogy a társaságok a GKV-val tárgyaló térítési díjaknak többé nem kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. A kritikusok ezt kezdetben „Lex Lillynek”, azaz Lilly törvényének nevezték. A cég akkor cáfolta, hogy összefüggés lenne a törvény és az egyezség között. A szövetségi kormány akkori információi szerint a kormány így nyilatkozott SZ nem.
