A NATO külügyminiszterei Svédországban tanácskoznak
A NATO-külügyminiszterek csütörtökön az Észak-atlanti Tanács kétnapos ülésére gyűlnek össze a svédországi Helsingborg városában, hogy lezárják az ankarai csúcstalálkozó előkészületeit – jelentette be a szövetség brüsszeli központja. A találkozót Mark Rutte NATO-főtitkár vezeti.
„Elrettentésünk és védelmünk biztosítása, erősebb és igazságosabb NATO, Ukrajna támogatása, és végső soron egymilliárd ember biztonságának biztosítása a szövetségben” – foglalta össze az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri tanácskozásának napirendjét Rutte egy előző napi brüsszeli sajtótájékoztatón.
Az ankarai csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a szövetségesek teljesítik-e a tavalyi hágai csúcson vállalt kötelezettségeiket, ahol vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat.
„A kérdés már nem az, hogy kell-e többet tennünk. A kérdés az, hogy a szövetségesek milyen gyorsan tudják a kötelezettségvállalásokat lehetőségekké változtatni.” – mondta a szövetség főtitkára.
A védelmi beruházások tartós és következetes növelését és a megvalósításukhoz vezető „hiteles utat” szorgalmazta. A főtitkár elmondta, hogy a NATO-szövetségeseknek növelniük kell a védelmi ipari termelést az Atlanti-óceán mindkét oldalán, és meg kell erősíteniük a harcképességet.
Rutte beszédében hangsúlyozta a NATO harckészültsége és a szervezeten belüli felelősségi újraelosztás közötti összefüggést, megjegyezve, hogy Európa és Kanada többet fektet be és nagyobb felelősséget vállal a hagyományos védelemért. Ez a fejlemény – mondta – a NATO parancsnoki struktúrájában is megmutatkozik, ahol Európa mindhárom egyesített haderő-parancsnokságot, míg az Egyesült Államok a három komponens parancsnokságát fogja vezetni.
A NATO-külügyminiszterek Helsingborgban tárgyalandó ankarai csúcs prioritásai között a szervezet főtitkára az Ukrajnának nyújtott további NATO-támogatást is felvette. Elmondta, hogy csütörtökön a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal tárgyalnak Andrej Sibigahogyan lehet „hosszú távon jelentős, fenntartható és kiszámítható támogatást nyújtani Ukrajnának”.
Azt kérdezték tőle, hogy támogatják-e a szövetség országainak azt a javaslatát, hogy kezdjék el évente a GDP 0,25%-át Ukrajna megsegítésére fordítani, és van-e más lehetőség a megfelelő pénzügyi terhek egyenletesebb elosztására a szövetségesek között.
„Néha az a szerepem, hogy merész javaslatokat mondjak el. Nem mindig fogadják el. Ezt valószínűleg nem fogadják el, mert sokan ellenzik ezt a GDP 0,25%-ára vonatkozó javaslatot” – válaszolta Rutte.
Egyúttal kifejtette, hogy most folyik ennek megfelelő megbeszélése, „és fontos, hogy a szövetségesek őszinték legyenek egymással, megértsék, mit várunk el egymástól”.
„Hollandia és Németország, Svédország, Norvégia, Kanada – ezek mind olyan országok, amelyek például vezető szerepet töltenek be a Prioritized Ukraine Requirements List (PURL) listán (amelyet a szövetségesek finanszíroznak Ukrajnának az Egyesült Államoktól fegyverek vásárlására). Ez pedig kulcskérdés, mert amerikai felszerelés nélkül Ukrajna nem tud túlélni. A túlélés kérdése.” – tette hozzá, motiválva az általa kiváltott vitát.
