A mesterséges intelligencia erőforrás-éhsége: a környezet rovására
Európa fel akar zárkózni az adatközpontok bővítésében. A kritikusok attól tartanak, hogy a klíma- és hatékonysági célok háttérbe szorulnak.
Európának több adatközpontra van szüksége – az EU Bizottsága néhány hete adta ki ezt a megoldást. A háttér nem csak az a cél, hogy Európában a hatóságok és cégek függetlenebbé váljanak a nagy amerikai technológiai cégektől. De azt is, hogy az EU-országok felzárkózzanak az imént a jövő technológiájaként emlegetett fejlesztések egyikéhez: a mesterséges intelligenciához.
De a mesterséges intelligencia számítási kapacitásra van szüksége, és még sok mindenre. Először a modellek betanítására, később az alkalmazásra. Egy június elején közzétett ENSZ-tanulmány szerint az AI-modellek és -alkalmazások képzése és telepítése tette ki az adatközpontok tavalyi terhelésének 20 százalékát. 2040-re ez az arány várhatóan 40 százalékra emelkedik. A tanulmány szerint az MI-nek tulajdonítható villamosenergia-fogyasztás ekkor 374 terawattórára nőne.
Egy EU-képviselő a közelmúltban az Egyesült Államok adatközponti kapacitásának körülbelül harmadára tette ki az adatközpontok kapacitását. 2035-re az európai kereslet körülbelül 60 gigawattra fog emelkedni. A jelenlegi tervezési állás szerint azonban csak 42 gigawatt kapacitás épülhet ki.
Ezért többek között fel kell gyorsítani a jóváhagyási eljárásokat – ami felkelti a félelmeket, hogy ez ronthatja a környezetvédelmi előírásokat. Németország jelenleg ezen az úton jár: az energiahatékonysági törvénnyel, amelyet legutóbb június elején tárgyalt a kabinet. A Greenpeace a törvénytervezetről szóló közleményében egyebek mellett azt bírálta, hogy gyengülnek az adatközpontokkal szemben támasztott követelmények, a hulladékhő felhasználásának kötelező érvényű követelményei megszűnnek, és az üzemeltetőknek bizonyos esetekben nem kell majd nyilvánosságra hozniuk energetikai és környezetvédelmi adatokat.
Az Algorithmwatch civil szervezet ezt petícióval akarja ellensúlyozni. A szervezet és az eddig mintegy 150 ezer aláíró egyebek mellett azt követeli, hogy az adatközpontok üzemeltetői közzétegyék az energia- és vízfogyasztást, és ne rejtsék el üzleti titokként. Ezenkívül az új adatközpontok csak akkor engedélyezhetők, ha azokat mindig további megújuló energiával látják el.
A müncheni Ökoinstitut szerint, amely az Algorithmwatch-cal közösen készített jelentést az energiahatékonysági törvény tervezett módosításairól, csak a Németországban tervezett adatközpontok 2030-ig több mint hatmillió háztartást látnának el klímasemleges hővel. A szövetségi kormány mintegy tíz éve ítéli oda az adatközpontoknak a jól ismert „Kék Angyal” környezetvédelmi pecsétet. Eddig a következőket díjazták: öt.
A taz 100 százalékban az olvasóihoz tartozik, ezért nem csak egy csoporttól független, hanem ingyenesen is elérhető. Minden cikket ingyenesen elérhetővé teszünk, fizetőfal nélkül. Különösen ezekben az időkben a besorolásoknak és információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Olvasóinknak nem kell fizetniük, de tudják, hogy a kritikus, független újságírás nem a semmiből jön létre. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Ahhoz, hogy holnap folytathassuk az újságírást, több támogatásra van szükségünk a taz pay me-hez. Következő célunk: 50 000 – már csak 290 önkéntesre van szükségünk, és akkor sikerült! Jelentkezzen most a taz mellett, és csatlakozzon. Mindössze 5 euróval készen áll! Támogassa most
