40 éves Csernobil: szántott saláta és zárt homokozók
Az újságosstand főcímei drámaiak ezen a kedden. 1986. április 29-e van, és nagy betűkkel az „Atomkatasztrófa” felirat olvasható. Finnországban és Svédországban a tudósok előző nap megnövekedett radioaktivitást mértek a levegőben, melynek eredete a széláramlás alapján számítható ki.
Így szakad meg a titokfal: a Szovjetunió már nem kerülheti el, hogy beismerje, hogy április 26-án atombaleset történt „Csernobilban” – persze akkoriban mindenki az orosz nevet használta erre az ukrán városra. A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a TASS most tudatta a Nyugattal: „Intézkedéseket tesznek a baleset következményeinek felszámolására.” „Kormánybizottságot hoztak létre”.
Másnap az újságok is tele voltak a „pokoltűzről” szóló tudósításokkal. Bárki, akinél van Geiger-számláló április 30-án, legalább Dél-Németországban megmérheti, hogyan növekszik a levegő sugárzási szintje a nap folyamán. A tartózkodási helyétől függően Németországban légvonalban csak 1050 és csaknem 1700 kilométer távolságra van Csernobiltól. Különösen Bajorországban és Baden-Württemberg délkeleti részén a sugárzás is esik a csapadékkal együtt.
1986. április 26-án katasztrófa történt az ukrán, majd szovjet Csernobilban (orosz Csernobil). Radioaktív felhő szennyezte be Európa nagy részét. 40 évvel később a taz egy fókuszban néz hátra és előre. Ha ukrán helyekről van szó, a taz mindig a nemzeti nyelvű írásmódot használja, nem az oroszt – ez a helyzet Csernobilnál is.
Most rendkívüli állapot van érvényben. Baden-Württembergben a rendőrség lefoglalja a szabadtéri zöldségeket, és a tehenek már nem legelhetnek. Észak-Rajna-Vesztfáliában az egészségügyi minisztérium azt javasolja, hogy ne menjenek ki az esőbe védőruha nélkül, tartsák távol a gyerekeket a homokozótól, és kerüljék a bőrrel való érintkezést a talajjal.
Becquerel asztalok és a politika show
A nyarat a Becquerel asztalok jellemzik; A radioaktív sugárzás mértékegysége ugyanúgy jelen van az újságokban és hírekben, mint a hőmérséklet az időjárás-előrejelzésben. A salátát alászántják, a szennyezett tejet tejporrá dolgozzák fel, anélkül, hogy lenne terv, mi lesz vele később.
A politika műsorrá fajul: a katasztrófa utáni évben Alfred Dick bajor környezetvédelmi miniszter a kamera előtt beledugja az ujját a szennyezett tejsavóporba, megnyalja, és azt mondja: „Nem fog fájni.”
Ennek ellenére a szülők aggódnak gyermekeikért, mióta megérkezett a sugárzás. Manapság még lehet szoptatni a babákat? Vagy érdemesebb olyan tartós tejet használni, amelyet még azelőtt palackoztak, hogy a felhő átvonult az ország felett? Sok sürgető kérdés.
Természetesen az atombalesetnek a szövetségi politikára is vannak következményei. Mivel a korábban illetékes Belügyminisztérium teljesen le volt borulva, a Helmut Kohl vezette szövetségi kormány június elején megalapította a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztériumot. Walter Wallmann lesz az első miniszter.
A levegő sugárzási szintje normalizálódott
Augusztusban az SPD úgy döntött, hogy támogatja az atomenergiából tíz éven belüli kilépést, miközben Heinz Riesenhuber szövetségi kutatási miniszter jelentősen megemelte a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások költségvetését. Ezután megkérdezi a napelemes kutatókat, hogy vannak-e izgalmas projektjeik – van-e pénzük szétosztani. Nagyon szokatlan helyzet.
Ugyanakkor a lakosság megtanulja, mi a radioaktív izotóp és a felezési idő. A jód-131, amely Németországba került, gyorsan tönkremegy; mennyisége nyolcnaponta felére csökken, és mára gyakorlatilag nem létezik.
Ez a szöveg először a hétköznaphetilapunk balról!
A wochentaz minden héten arról a világról szól, amilyen – és ahogy lehetne. Baloldali hetilap hanggal, attitűddel és a világ különleges taz-szemléletével. Minden szombaton új a kioszkban és természetesen előfizetéssel.
A szovjet atomerőműből származó, 30 éves felezési idejű cézium-137 jó része azonban még mindig megvan: az akkor Németországba érkezett mennyiség mintegy 40 százaléka ma is valahol a talajban van. 1986 júniusának elején legalább a levegő sugárzási szintje normalizálódott.
