PokerStop

Az év elején Oscar-díjat nyert a stop-motion rövidfilmért A lány, aki gyöngyöt sírtA Kanadai Nemzeti Filmtestület egy újabb, egyedülállóan személyes animációs történettel tér vissza az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválra. A kanadai stúdió azonban ezúttal heavy metalra cserélte a meseesztétikát.

Írta, rendezte és animálta: Catherine LePage, Ultra erős A fiatal szerelem univerzális csúcsait és mélypontjait szürreális, vizuálisan ötletes, felnőttkorú utazássá alakítja. A LePage saját tapasztalatai által ihletett és képregénye világából merített rövidfilm egy fiatal nőt követ, aki rossz helyen keresi a magabiztosságot, mielőtt felfedezné, hogy az igazi erő belülről fakad. Útközben LePage szeszélyes vizuális metaforákkal tölti meg a filmet, a flexibilitás szigetétől a Kind Heart kivezetéséig, és egy ingatag Jell-O halom, amely a rugalmasság valószínűtlen szimbólumává válik.

Újabb váratlan réteget ad hozzá az Iron Maiden frontembere, Bruce Dickinson, aki hangját kölcsönzi a filmnek, miután LePage és Christine Noel producer sikeresen meggyőzte a rockikont, hogy csatlakozzanak egy szenvedélyprojekthez. Dickinson korántsem egy híresség jelképe, hanem az életnél nagyobb kalauz, akinek fertőző energiája segíti a hősnőt, és tükrözi azt a magabiztosságot, amelyet maga LePage remélt megragadni a történetben.

Itt a Deadline LePage-gel és Noellel beszélget a személyes élmények animációvá alakításáról, a sebezhetőség megtalálásáról a vizuális metaforákon keresztül, Dickinson gondozásáról, és miért. Ultra erősAz önértékelésről és a felhatalmazásról szóló üzenete különösen időszerűnek tűnik.

Catherine LePage, rendező

Határidő: Hogyan jutott eszedbe ez az ötlet?

Catherine LePage: Leginkább a saját tapasztalataimra épül, de kiegészítettem, és nagyobbá tettem a dolgokat. Mindez személyes tapasztalatokon alapul.

Határidő: Milyen hangot vagy üzenetet próbált átadni ebben a röviden? Imádom ennek a térképnek az ötletét a rugalmasság szigetével, az idegesítő srácokkal és minden mással. Aztán figyelmen kívül hagyja a Kind Heart kimenetet.

LEPAGE: Eleinte sok mindenem volt, amit bele akartam tenni a filmbe, és nehéz volt találnom egy kifejezést vagy mondatot a magyarázatra, mert annyi volt. Még mindig nehezen viselem ezt. Szerintem a kulcs az, hogy próbáld megtalálni a belső erődet, ahelyett, hogy másokban keresnéd. Próbálj másokra hagyatkozni a biztonságod érdekében, mind fizikai, mind érzelmi szempontból. Találd meg önmagad, mielőtt találsz valaki mást.

Határidő: Nehéz volt ezeket az ötleteket kibányászni és az oldalra helyezni?

LEPAGE: Ez a projekt azért különleges, mert két könyvre épül. Az első 2020-ban jelent meg, és a másodikon dolgoztam, amikor elkezdtem gondolkodni a filmen. Tudtam, hogy mindkét könyvből szeretnék anyagot venni, de túl sok volt az anyag. Nehéz volt megtalálni a film gerincét. Sokáig tartott, hogy beszéljek az érzéseimről. Tudtam, hogy szeretnék néhány jelenetet és anekdotát, de nem tudtam, miért. Összeraktam a darabokat, és próbáltam kitalálni, miről is szól valójában a film. A munkafolyamat során jött.

Határidő: Néhány motívumról szeretnék beszélni. Megvan ez az ételtorony. Ez egy fagylalt vagy egy tál Jell-O?

LEPAGE: Ez Jell-O.

Határidő: Tudsz erről beszélni és az élelmiszertorony építéséről?

LEPAGE: Szeretek vizuális metaforákat találni az érzések kifejezésére. Próbáltam erős módot találni annak bemutatására, hogy amit csinálsz, az nem jó neked, vagy ellenkezik a saját természeteddel. Eszembe jutott egy édes desszert ötlete, sóval, ecettel és mustárral megszórva – ami nyilvánvalóan rossz. Számomra ez egy hatékony módja annak, hogy megmutassam, hogy esetleg rossz úton jársz. Nyilvánvalóan nem a megfelelő választás, de mégis megteszed. Eleinte a Jell-O a gyengeség, a határozatlanság és a habozás kifejezésének egyik módja volt. Az az érdekes, hogy amikor minden összeomlik, a gél a legerősebb, mert bírja a földrengést. Megrendült, de ép. Nem hiszem, hogy az emberek feltétlenül rájönnek, amikor látják a filmet, de számomra ez azt mondta: „Nézd, az igazi természeted működik. Nem dőlsz össze.”

Határidő: Az élet kicsit felráz, de túl leszel rajta.

LEPAGE: pontosan

Határidő: Van utalás az Iron Maidenre, amely ennek a rövidfilmnek a hátterében áll. Aztán megtudja, hogy Bruce Dickinson van. Beszélj erről.

LEPAGE: Tinédzser koromban átestem egy heavy metal szakaszon. 15 évesen láttam élőben az Iron Maident, és az energia teljesen elképesztő volt. Néhány éve néztem egy dokumentumfilmet a heavy metalról, és Bruce Dickinson azt mondta, hogy amikor fellép, azt akarja, hogy a teremben mindenki úgy érezze, személyesen beszél hozzájuk. Azt gondoltam: „Hú, micsoda előadó.” Olyan, mint egy szuperhős, még harisnyával meg mindennel.

Amikor megpróbáltam kitalálni a filmet, tudtam, hogy szükségem van valamire, ami kimozdítja Catherine-t a komfortzónájából. Olyan kiváltó okokat kerestem, amelyek túllépnék a szokásos határain. Az ötlet, miközben futottam és egy Iron Maiden dalt hallgattam, akkor jutott eszembe. Mindig azt mondtam, hogy „Bruce-erőre” van szükségem. Olyan, mint egy edző. Amikor színpadon van, minden rajongót el akar érni. Azt is tudtam, hogy Christine (Noel) tinédzserként átesett egy Iron Maiden epizódon, ezért úgy gondoltam, hogy szeretné, ha nem lenne nyilvánvaló. Sok producer azt mondaná: „Nem, túl bonyolult.” De tökéletes partner volt ehhez.

Határidő: Mit szeretnél, ha a közönség elvenne ebből a kisfilmből?

LEPAGE: Fogadd el a gyengeségeidet. Számomra fontos koncepció, hogy az erő és a gyengeség kéz a kézben járhat. Nem az egyik vagy a másik. A gyengeség nem gyengeség. Egyszerre lehetsz erős és gyenge. Vicces, mert nem ez volt a fő téma, amikor elindítottam a projektet, de most, amikor az interneten sok hiperférfiasság van, és az emberek azt mondják, hogy a férfiaknak erősnek kell lenniük, a nőknek pedig otthon kell maradniuk, ez sokkal relevánsabbnak tűnik. Ez erős feminista aspektust adott a filmhez. Azt hiszem, mindig is így volt, de most minden eddiginél fontosabb elmondani a lányoknak, hogy számíthatnak szerelemre az életükben, és párt találhatnak. De nem szabad elvárniuk attól, hogy a partner mindent megoldjon, vagy mindent biztosítson. Először találd meg a saját erődet. Akkor szerethetsz és azzal lehetsz, akivel akarsz, miközben tiszteled magad.

Christine Noela producer

Határidő: Hogyan került hozzád az Ultra Strong?

NOËL: Catherine-t sok éve ismerem. Ismertem a munkásságát, mert grafikus regényíró. A Nemzeti Filmtestület korábban filmet is készített róla A nagy rosszullét. Akkoriban az animációra szakosodott marketing osztály vezetője voltam, és nagyon tetszett a jellegzetes stílusa. Catherine-nek módja van személyes élményeket átvenni, és egyetemes kérdéseket fogalmazni meg az emberi létről, önmagunk fejlesztéséről, önmagunk létéről és élete irányításának átvételéről. Két képregényt készített. Valójában ugyanabban a korszakban nőttünk fel, ezért kapcsolódom a ruhákhoz, a kérdésekhez és a tinédzserkori viselkedésünkhöz.

Amikor Catherine eljött hozzánk egy másik projekttel, azt mondtam neki: „Meg kell keltened ezt a történetet.” Úgy döntött, hogy nem adaptálja közvetlenül a könyveket, hanem mindkét mű univerzumából merített ihletet. A film valójában arról szól, hogy a nőket gyakran megtanítják arra, hogy valaki másra – egy hercegre, egy férfira – hagyatkozzanak problémáik megoldásában, holott a valóságban saját kezükbe vehetik a dolgokat. Néha egy gyengeség lehet a legnagyobb erősséged. Úgy gondoltam, hogy ez pozitív üzenet a fiatal nőknek, de a fiatal férfiaknak is.

Határidő: Hogyan vetted rá Bruce Dickinsont?

NOËL: Catherine és én mindketten Iron Maiden rajongók vagyunk. Ő Quebec Cityben nőtt fel, én Montrealban nőttem fel, és mindketten Iron Maiden koncertekre jártunk tinédzserként. Olyan karakterre volt szüksége, aki képes inspirálni hősét, és segíteni tudja őt. Úgy gondolta, Bruce Dickinson tökéletes lesz. Tudtuk, hogy tud franciául és angolul is, és azt mondtam neki: „Te vagy Catherine LePage, mi NFB vagyunk, azt hiszem, igent fog mondani.” Bruce nagyon kíváncsi művész. Alkotói pályafutása során ezt láthatja. Éreztem, hogy érdekelné Catherine művészi hangja.

Több kapcsolaton keresztül végül elértem az ügynökét, Dave Shacket. Kreatív csomagot küldtünk, benne Catherine személyes levelével. Elmesélte neki, hogy részt vett egy Iron Maiden koncerten Quebec Cityben, és megemlítette, amit egy dokumentumfilmben mondott: Amikor a színpadon van, el akarja érni a félénk embert egészen a stadion hátsó részéig. Azt írta, hogy ő az a személy, és hogy ő lenne a tökéletes karakter, aki segít animált társának az önbizalom fejlesztésében.

Ez szenvedélyes projektté vált számára. Az Iron Maiden csapata hihetetlen volt. Bár ez egy kis projekt volt számukra, rendkívül hasznosak voltak. Bruce két éve Kanadában turnézott, és felvehettük a hangját Quebec Cityben. Szólókarrierje is van, és motivációs könyveket írt. Tudtam, hogy a film témája összecseng majd az érdeklődési körével.

Határidő: Mióta tart a kapcsolat az NFB-vel és Annecyvel?

NOËL: Az NFB szinte a fesztivál kezdete óta vesz részt Annecyben. 25 éve dolgozom az NFB-nél, és amikor a Norman McLaren dobozkészletén dolgoztam, az archív anyagok kutatásával töltöttem az időt. Fényképeket találtam Norman McLarenről, Robert Verrallról és más nemzetközi filmesekről, akik az 1950-es években Annecyben jártak. Az NFB és Annecy valóban együtt fejlődött az évtizedek során.

Határidő: Mi következik az NFB-nél?

NOËL: Annecyben bemutatunk egy folyamatban lévő funkciót, az úgynevezett A Shiatsu projektKoprodukció a montreali székhelyű Embuscade céggel. Két fiatal női filmes debütáló filmje, és egy képregényen alapul. Ez a projekt valami újat jelent az NFB számára. Hagyományosan az animált rövidfilmek készítésére és terjesztésére összpontosítottunk, mivel azon kevés kulturális intézmények közé tartozunk Kanadában, amelyek támogatják ezt a formátumot. Mivel a közönség továbbra is több animációt kért, elkezdtük terjeszkedni a hosszabb formátumok felé, beleértve a játékfilmeket is.

Készítünk egy 30 perces karácsonyi különlegességet is a kétszeres Oscar-jelölt Cordell Barkerrel, akiről a legismertebb. A macska visszajött. Van egy kanadai műsorszolgáltatónk, és jelenleg további terjesztési lehetőségeket keresünk, Annecy továbbra is az animációs világ központi központja. Itt lépünk kapcsolatba producerekkel, művészekkel és filmesekkel a világ minden tájáról. Az animációs közösség hihetetlenül összetartó, és mindig inspiráló, ha újra kapcsolatba lépünk a kollégákkal, és új munkákat fedezünk fel.