Új tanulmány: az antibiotikumok évekig megváltoztathatják mikrobiotánkat
Amikor antibiotikumot szedünk, tudjuk, hogy kiküszöböljük a betegségeket okozó „rossz” baktériumokat. Erre használjuk őket, fertőző betegségek gyógyítására, amelyek akár végzetesek is lehetnek. Amit gyakran elfelejtünk, az az, hogy a beleinkben élő „jó” baktériumokat is alaposan megváltoztatjuk: a több ezer különböző fajból álló összetett ökoszisztémát, a bélmikrobiótát.
A bőséges és változatos mikrobióta összefügg a jó egészséggel. Ezzel szemben az antibiotikumok ismétlődő és hosszan tartó alkalmazása az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a vastagbélrák fokozott kockázatával jár.
Tudjuk, hogy néhány nappal az orális antibiotikum kúra után drasztikus változás következik be a bél mikrobiomában: csökken a baktériumfajok sokfélesége és a mikrobiális gének gazdagsága. Például a potenciális kórokozók nagyobb jelenléte, mint pl Escherichia coli és alacsonyabb a műfaji bőség, mint pl Dialister, Veillonella y Eubacteriumaz antimikrobiális rezisztencia gének feldúsulását és a fertőzés fokozott kockázatát Clostridioides difficile.
Mennyi ideig tartanak az antibiotikumok a bél mikrobiómában?
Bár a rövid távú antimikrobiális hatások jól ismertek, nem történtek olyan nagyszabású populációs vizsgálatok, amelyek hosszabb távon vizsgálták volna ezek következményeit. A nagy kérdés az, hogy meddig tartanak az antibiotikum-fogyasztásnak a bél mikrobiomára gyakorolt hatásai? Egy nemrégiben megjelent tanulmány Természetgyógyászat meglepő választ ad: a hatás akár 8 évig is eltarthat.
A kutatók nagy tanulmányt végeztek: 14 979 svédországi felnőtt székletmintáinak bélmikrobiómáját elemezték, és ezeket az adatokat a National Medicines Registry adataival – amely az adott országban járóbetegek számára felírt összes antibiotikumot és egyéb gyógyszert gyűjtik – összevetve megnézték, mi történt a bélmikrobiomban 8 év alatt.
Az alkalmazott mély szekvenálási metagenomikai technika lehetővé teszi a baktériumok fajszintű azonosítását. Ez fontos: nem arról van szó, hogy több vagy kevesebb baktérium van-e, hanem hogy pontosan ki van ott. Így körülbelül 1340 különböző baktériumfajt lehetett elemezni.
Az elemzés kimutatta, hogy az antibiotikumok csökkentik a baktériumok sokféleségét. A legdrasztikusabb hatás a gyógyszerek szedését követő első évben jelentkezett, de a hatás a szedés után 4-8 évig is kimutatható volt, a baktériumfajok 10-15%-ánál.
Nem minden antibiotikum hat egyformán
A tanulmány egyik legérdekesebb pontja, hogy nem minden antibiotikum hat egyformán a mikrobiotára. A legagresszívebbek a klindamicin, a fluorokinolonok és a flucloxacillin voltak. Például egyetlen klindamicin kezelés akár 47 baktériumfaj elvesztésével járt.
A klindamicin gátolja a fehérjeszintézist azáltal, hogy kötődik a bakteriális riboszómához. Különösen az anaerob és Gram-pozitív baktériumok által okozott súlyos fertőzések kezelésére használják. Másodszor, a fluorokinolonok széles spektrumú antibiotikumok, amelyek a bakteriális DNS-giráz enzim blokkolásával gátolják a DNS-replikációt. Súlyos húgyúti és légúti fertőzések kezelésére használják. És végül, a flucloxacillin egy szűk spektrumú penicillin, amely bizonyos Gram-pozitív baktériumok ellen hat.
Ezzel szemben más gyakoribb baktericidek (például néhány széles spektrumú penicillinek és nitrofurantoin) sokkal enyhébb hatást fejtettek ki. A legtöbb antibiotikum csökkentette a baktériumok számát, míg néhányuk elősegítette az opportunista kórokozók megjelenését. Ebben az esetben a több kevesebb: minél több az antibiotikum-kezelés, annál kisebb a baktériumok sokfélesége.
A teljes felépülés évekig tarthat
Egy másik érdekes felfedezés az volt, hogy megfigyelték, hogy a mikrobióta nem tér vissza teljesen. Eddig úgy gondolták, hogy a mikrobiális közösség az antibiotikum-kezelés után „normál” lesz. Ez a tanulmány azonban feltárja, hogy bár a felépülés az első hónapokban gyors volt, utána lassú és hiányos, és nem mindig áll helyre a pontos eredeti állapot.
A teljes gyógyulás az antibiotikum típusától függően évekig is eltarthat. Minél nagyobb a negatív hatás a baktériumok biológiai sokféleségére, annál hosszabb ideig tart a korábbi mikrobióta helyreállítása. Egyes esetekben az eredetitől eltérő egyensúlyban lévő új ökoszisztémát is elérünk.
Másrészt nem kell sok antibiotikumot szedni: egyetlen kúra évekkel később is kimutatható hatásokkal járhat. Ez nagymértékben megváltoztatja a klasszikus narratívát: „Egyszer nem történik semmi”. Ezen gyógyszerek némelyike nagyobb hatással van a nőkre, talán hormonális tényezők miatt.
A megváltozott baktériumok közül sok az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel vagy a gyulladásos bélbetegséggel kapcsolatos. Legyen óvatos: ez nem azt jelenti, hogy az antibiotikumok közvetlenül okozzák ezeket a betegségeket, de azt igen, hogy befolyásolhatják az őket moduláló mikrobiális ökoszisztémát.
Szóval… hagyjuk abba az antibiotikumok használatát?
Nem. És ez kulcsfontosságú: az antibiotikumok életeket mentenek, és elengedhetetlenek a bakteriális fertőzésekben. Bár ezt a vizsgálatot csak Svédországban végezték, ahol ezeknek a gyógyszereknek a használata nagyon korlátozott, és a baktériumok alacsony rezisztenciájúak a hatásukkal szemben, az eredmények megerősítenek valamit, ami nagyon fontos: jobban kell őket használni, nem többet. Kerülni kell a felesleges beadást, meg kell választani a megfelelő gyógyszert, és nem szabad ok nélkül elhúzni a kezeléseket.
Az antibiotikumok pontos felírása már nem csak az antimikrobiális rezisztencia leküzdését szolgálja, hanem a beteg bélrendszerének biodiverzitásának megőrzését és annak a hosszú távú anyagcsere- és gasztrointesztinális egészségre gyakorolt következményeit.
Ignatius Lopez-Goni a cmikrobiológia professzor. A Navarrai Egyetem Spanyol Mikrobiológiai Társaságának (SEM) tagja
Ez a cikk eredetileg a The Conversation oldalon jelent meg. Olvasd el az eredetit.
A cikk egy változata megjelent a microBIO blog a szerzőtől.
