Energiaellátás: mely uniós országok fogyasztják és termelik a legtöbb gázt?
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben 2,5 százalékkal nőtt a hazai földgázigény az EU-ban 2024-hez képest.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legnagyobb fogyasztásnövekedést az egész blokkon Horvátországban (11,3%), Portugáliában (11,2%) és Szlovéniában (10,3%) regisztrálták.
Ezzel szemben a legnagyobb visszaesés Finnországban (17,7%), Svédországban (9,7%) és Észtországban (9,6%) következett be.
Tavaly Németországban, Olaszországban és Franciaországban volt a legnagyobb hazai földgázigény.
A gázt elsősorban villamosenergia-termelésre, lakossági fűtésre és ipari folyamatokra használják.
Például az uniós háztartások körülbelül 30%-át gázzal fűtik.
Termelési egyensúlyhiány
Románia a vezető földgáztermelő a 27 tagállam közül. Az ország termelése azonban 0,8%-kal csökkent.
Ez a szám azonban változhat a román fekete-tengeri új gázvezetékkel, amelynek első gázszállítását 2027-re tervezik.
A Tuzla-Podișor gázvezeték, 308 km hosszú, része a Neptun Deep projekt(forrás angolul), egy nagy tengeri földgázüzem a romániai Fekete-tengeren, amely alternatívát kínálhat az orosz gáz helyett olyan országok számára, mint Magyarország és Szlovákia.
Románia következik Hollandiaamelynek gáztermelése 3,5%-kal, Németországé pedig 2,3%-kal esett vissza.
Ezenkívül az EU nagymértékben támaszkodik a gázimportra: 2025-ben az ellátás 89%-a a blokkon kívülről származott.
A blokk elsősorban gázvezetéken importál gázt Norvégia, Algéria, Oroszország, Egyesült Királyság, Azerbajdzsán és Líbia, amely a Strategic Perspectives páneurópai agytröszt szerint a teljes gázimport 59%-át teszi ki.
2027 végére az Európai Unió azt tervezi, hogy beszünteti az orosz gáz importját. Ennek a történelmi döntésnek az a célja, hogy végérvényesen felfordítsa a lapot az évtizedes energiafüggőségről. Elkötelezett az ukrajnai háború nyomán, ez a stratégia jelentős geopolitikai fordulópontot jelent az európai blokk számára, amely elhatározta, hogy a továbbiakban, még közvetetten sem, nem finanszírozza Moszkva háborús erőfeszítéseit.
Ennek a teljes embargónak a végrehajtása azonban jelentős logisztikai korlátokkal néz szembe. A tengerparttal nem rendelkező és a tengerhez való közvetlen hozzáféréstől megfosztott Magyarország és Szlovákia nem rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LNG) könnyű importjához szükséges infrastruktúrával. A két ország ezért ideiglenes mentességet kapott, így több idejük maradt beszállítói hálózataik átalakítására és beszállítóik diverzifikálására anélkül, hogy gazdaságuk gyengülne.
