Egy nemzetközi kutatócsoport új genetikai tanulmánya átalakítja a finn, észt és magyar nyelvek eredetéről szóló jelenlegi elméleteket. A folyóiratban közzétett tanulmány szerint TermészetEzen nyelvek ősi szülőföldje nem Nyugat -Oroszországban fekszik, amint azt korábban hitték, hanem Szibériában, több ezer mérföldnyire keletre.
A magyar nyelv mély története: a DNS -en keresztüli nyomon követés
A kutatók DNS -mintákat extraháltak Több mint 180 ősi emberi maradvány 17 000 és 3000 évvel ezelőtti rendezés. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai uralikus beszélő populációk-beleértve a magyarokat is- A Lena folyó völgyének ősi populációjához kapcsolódó genetikai vonal összekapcsolódik Közép -Szibériában.
A tanulmány szerint ezek a közösségek évszázadok óta fokozatosan vándoroltak nyugatra, végül elérve a Balti -tengeri régióba. Ez a mozgalom egybeesett a Seima – Turbino kulturális komplexumamelynek régészeti nyomai Szibériától Észak -Európáig terjednek.
„Az ősi DNS -elemzésnél sokkal nagyobb minta méretű, mint korábban, most meg tudjuk határozni az uralikus nyelvek eredetét több ezer kilométerre keletre” – mondta Vagheesh narasimhana Texasi Egyetem professzora és a tanulmány társszerzője.
A Seima – Turbino jelenség és a nyelv szétszóródása
Durván 4200 évvel ezelőtt a fő népesség eltolódása A tanulmány szerint Észak -Eurázsia egész területén történt. Ezek az újonnan érkezett csoportok összekeveredtek a meglévő vadászgyűjtő közösségekkel, új demográfiai és nyelvi egységeket képezve. Ez az átalakulás egybeesett a Seima – Turbino hálózat terjedésévelamely bronzszerszámok és fegyverek gyártására és cseréjére szakosodott. Érdekes, hogy a jelenség a nevét az oroszországi két kulcsfontosságú régészeti lelőhelyből származtatja: a települések Seima és Turbinó– A kutatók úgy vélik, hogy ez a kulturális és technológiai mozgalom valószínűleg elősegítette az uralikus nyelvek nyugati terjedésétbeleértve a magyarot is.
Lehetséges linkek más nyelvi családokhoz?
A tanulmány túlmutat az uralikus nyelveken. Az eredmények is megkülönböztetett genetikai kapcsolatot mutatott ki a jeniseiai nyelv családjával, Most csak Szibéria ket népe beszélt. A kutatók a Baikal -tó és a jeniseiai nyelvek közelében lévő ősi populációk és a jenisei nyelvek közötti kapcsolatokat találtak Természet cikk.
Érdekes módon a tanulmány azonosított távoli genetikai kapcsolatok Néhány ókori szibériai populáció és egyes indián csoportok között – bár nem javasoltak nyelvi kapcsolatokat.
„Nem tudsz„ olvasni ”egy nyelvet közvetlenül a DNS -ből, de mikor Genetikai adatok, régészeti kontextus és nyelvi térképek Az összes pont ugyanabba az irányba, megbízható következtetéseket lehet levonni ” – írta a kutatók.
A kutatási háttér és annak jelentősége
A tanulmány többet képvisel, mint Egy évtizedes nemzetközi együttműködés A régészek és a genetikusok között, akik Észak -Eurázsia különböző régióiban dolgoznak. A kutatást kiemelkedő tudósok vezették, beleértve Tian Chen Zeng, Leonid Vyazov, Alexander Kim, Ron Pinhasi, Vagheesh Narasimhan és David Reich–
Miért számít ez a magyarok számára
Régóta tudományos vita folyik a magyar emberek és a nyelv eredetéről, több versengő elméletről. Ezek közül a finno-szúrós modell a nyelvi körökben a legszélesebb körben elfogadott, bár a történelmi, régészeti és alternatív nézetek az évszázadok során is fennmaradtak. A fő elméletek a következők:
Finno-grikus (uralikus) nyelvcsalád-a hivatalos nyelvi elmélet
Alapvető ötlet:
A magyar nyelv az uralikus nyelvcsaládhoz tartozik, különös tekintettel a finno-szagrikus ágra. Legközelebbi rokonai a finn, észt, mari, udmurt, khanty és mansi.
Fő érvek:
- Megosztott alapvető szókincs (pl. Testrészek, természetes elemek, számok).
- Grammatikai szerkezet: agglutinatív nyelv utótaggal.
- Fonológiai és morfológiai hasonlóságok.
Földrajzi eredet:
Az elmélet szerint az ókori magyarok ősei az Urál -hegységtől keletre éltek, és több hullámban vándoroltak délre és nyugatra, végül a 9. században a Kárpát -medencéhez.
Török származási elmélet – nyelvi és kulturális keverés
Alapvető ötlet:
A magyarok migrációjuk során jelentős török kulturális és nyelvi befolyást gyakoroltak, és néhányan azt sugallják, hogy ez a befolyás alaposabb, mint korábban hitték.
Fő érvek:
- Számos török-eredetű szó magyar nyelven (pl. táltosz, aranyi, gyümögs, koboz).
- Hasonló társadalmi és katonai struktúrák a korai magyarok és a török népek között.
- Török végződések női nevekben (pl. -D, -C, -z).
Tudományos pozíció: Noha a nyelvészek nem osztályozzák a magyarot török nyelvnek, elismerik a török csoportok jelentős történelmi és kapcsolattartási hatásait.
Szkítai – hun – kocsi elméletek – történelmi és ideológiai megközelítések
Alapvető ötlet: Ezek az elméletek részben vagy teljes egészében azonosítják a magyar embereket a Kárpát -medence korábbi népeivel, például a szkíták, hunok vagy avarok.
Ez a tanulmány tudományos bizonyítékokat szolgáltat hogy a magyar nyelv gyökerei sokkal tovább keletre érnek el, mint korábban hitték. A megállapítások egy új fejezetet jelölhetnek be A magyar őskori vizsgálat és hozzájárul a nemzeti identitás mélyebb megértéséhez.
További történetek erről a témáról: Magyar nyelv
Kerülje el a kulturális sokkot: A magyarországi emigránsok tippei a váratlanokkal szemben
5 ok, amiért a magyar a világ egyik legegyedibb nyelve
A cikk magyar nyelven olvasásához vagy megosztásához kattintson ide: Helló Magyar