PokerStop

TEHERÁN – A Hormuzi-szoros lezárása globális energiaválságot vált ki. Szaúd-Arábia Vörös-tengeri vezetéke ugyan előnyös, de nem tudja ellensúlyozni a nagy mennyiségek kiesését, így az ázsiai piacok hiányokkal néznek szembe.

A Wio News szerint a Hormuzi-szoros – egy szűk és fontos pont Irán és az Arab-félsziget között – jelenlegi lezárása globális energiaellátási válságot váltott ki. Mivel Irán az amerikai-izraeli csapások után gyakorlatilag blokkolta az útvonalat, Szaúd-Arábia megpróbálta hatalmas olajexportját egy alternatíván keresztül elterelni: a Vörös-tengeri Janbu kikötőn. Ahogy azonban a régió küzd a csapadékkal, világossá válik, hogy a „B terv” nem elegendő a hatalmas mennyiségű „bejárati ajtó” pótlására.

A Hormuzi-szoros a világ legfontosabb olajszállítási pontja. Februárban, az eszkaláció előtt Szaúd-Arábia mintegy 7,2 millió hordó kőolajat exportált naponta, amelynek nagy része a Ras Tanura és a Juaymah-öböl-menti terminálokon haladt át. Ezek a létesítmények közvetlen, nagy kapacitású hozzáféréssel rendelkeznek az ázsiai piacokat kiszolgáló nagy tartályhajókhoz.

A Vörös-tengeri Yanbu kikötő alternatívája lesz a Hormuzi-szorosnak?

1. 1200 Km cső

Az elzárt szoros megkerülése érdekében Szaúd-Arábia a maga „rövid útjához” fordult: az 1200 kilométeres kelet-nyugati csővezetékhez, amely az Arab-félszigeten keresztül a kőolajat szállítja a Vörös-tengeri Yanbu kikötőjébe. Noha ez az infrastruktúra fontos mentőövet jelent, két fő rendszerszintű akadálytól szenved.

2. Csak napi 5 millió hordó lehet

Bár a csővezeték elméleti kapacitása napi 5 millió hordó, a yanbui kikötő tényleges feldolgozási és rakodási kapacitása jóval alacsonyabb. Ez azonnali számtani problémát okoz: a Vörös-tenger útvonala még ha teljes mértékben ki is aknázzák, nem tudja kezelni azt a napi 7,2 millió hordót, amely általában átfolyik a Perzsa-öbölön.

3. Logisztikai elégtelenségek

A földrajz azt diktálja, hogy a Yanbuból induló tartályhajóknak sokkal hosszabb utat kell megtenniük, hogy elérjék az ázsiai piacokat, mint az Öbölből induló tartályhajóknak. Ez növeli a szállítási időt és a működési költségeket, tovább súlyosbítva a globális ellátási láncokat, amelyek már amúgy is feszültség alatt vannak az ellátási hiány miatt.

4. Globális hatás és politikai manőverek

A logisztikai változás következményei már kezdenek megmutatkozni a piacon. A kínai Sinopec 10 százalékos visszaesésről számolt be a finomítási tevékenységben, Japán pedig megkezdte nemzeti stratégiai tartalékainak kiaknázását a bizonytalanságra számítva. Még az európai finomítók is csökkenő mennyiségekkel néznek szembe, ami azt jelzi, hogy a blokád hatóköre messze túlmutat a közvetlen régión.

A helyzet közepette az Egyesült Államok álláspontja továbbra is instabil. Trump elnök legutóbbi retorikája aközött ingadozott, hogy azt követeli, hogy a regionális szövetségesek vállalják a felelősséget saját vizeik járőrözéséért, és megkérdőjelezi, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán fenn kell-e tartania katonai jelenlétét az Öbölben.