Izrael meghosszabbítja az Al-Aksza mecset bezárását Eid al-Fitr-ig és azon túl
Az Al-Aksza mecset bezárása együtt járt Jeruzsálem óvárosának szinte teljes lezárásával, ahol a mecset és több tucat általában forgalmas palesztin piac található.
Az iráni háború kezdete óta csak az óvárosban élő lakosok léphetnek be a területre. Ennek eredményeként a terület elnéptelenedett.
Eközben az óváros falain kívül is szinte megszakítás nélkül folyik az élet, bár csak néhány méterre van a zárt területtől.
Múlt vasárnap a muszlimok megemlékeztek Laylatul Qadarról, az iszlám naptár legszentebb éjszakájáról. Ebből az alkalomból Izrael több száz rendőrt küldött az Al-Aksza mecsethez vezető út elzárására, így a gyülekezet erőszakkal fenyegetve kénytelen volt az utcán imádkozni.
„Az óváros ilyen módon történő bezárása még soha nem történt meg” – mondta Mustafa Abu Sway, az Al-Aksza mecsetben tanító professzor, a jeruzsálemi Iszlám Waqf Tanács tagja.
Kiemelte továbbá az óvároson belüli és kívüli területek közötti helyzet következetlenségét.
„Elszakad a kapcsolat, ha összehasonlítjuk az óvárosban zajló eseményeket azzal, ami kívül történik, ahol az emberek szabadon mozognak, imádkoznak a mecsetekben, és a városi élet normálisan zajlik” – mondta.
Abu Sway hozzátette, hogy ha a fő gond a lakosok biztonsága lenne, a gyülekezet valójában az Al-Aksza komplexum alatti imateremben tudna menedéket találni, amely több ezer embert képes befogadni.
Eközben Aouni Bazbaz, a Waqf Islam nemzetközi ügyekért felelős igazgatója korábban azt is elmondta a MEE-nek, hogy a bezárás aggodalmakat vet fel a hosszú távú változások miatt.
„Ez aggodalomra ad okot, hogy az úgynevezett ideiglenes intézkedések fokozatosan állandó vagy félig állandó megoldásokká válhatnak, különösen akkor, ha az emberek kezdik megszokni a korlátozásokat, vagy ha megváltoznak a hozzáférési szokások a helyszínekre” – mondta.
Az Al-Aksza mecsetet évtizedek óta a status quo alapján szabályozzák, nevezetesen olyan nemzetközi megállapodások alapján, amelyek fenntartják vallási státuszát kizárólag iszlám helyszínként.
A megállapodás értelmében a helyszín kezelése – beleértve a hozzáférés-ellenőrzést is – a jeruzsálemi Islamic Waqf, a Jordánia által a mecsetkomplexum kezelésére kijelölt vallási waqf intézmény kezében van.
De amióta Izrael 1967-ben elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, a palesztinok szerint ez a berendezkedés fokozatosan erodálódott. Ez a muszlimok hozzáférési korlátozásainak növekedésével történik, miközben a zsidó jelenlét és az izraeli ellenőrzés a térségben tovább bővül.
Kelet-Jeruzsálem izraeli ellenőrzése, beleértve az óváros területét is, a nemzetközi jog számos elvét sérti. Az elv kimondja, hogy a megszálló hatalomnak nincs szuverenitása az általa elfoglalt terület felett, és nem hajthat végre állandó változtatásokat ezen a területen.
