Békekutatás Sipritől: A kutatók az atomhatalmak közötti fegyverkezési versenyre figyelmeztetnek
dpa | Háborúk, konfliktusok és geopolitikai feszültségek világszerte azzal fenyegetnek, hogy a kilenc nukleáris hatalmat a fegyverkezési spirálba taszítják. Ez derül ki a stockholmi békekutató intézet, a Sipri új jelentéséből. „Már egy új nukleáris fegyverkezési verseny kellős közepén vagyunk” – mondta Matt Korda, a Sipri szakértője, a Német Sajtóügynökségtől. „Minden atomállam bővíti nukleáris arzenálját mennyiségileg vagy minőségileg – és néhányan mindkettőt megteszik.”
Az arzenál korszerűsítése, fejlesztése ugyanakkor egyfajta láncreakciót indít el, amelyben az egyik ország intézkedései más atomállamokban is hasonló lépésekhez vezetnek. „Ezt a ciklust rendkívül nehéz megtörni” – mondta Korda.
A békekutatók jelenlegi jelentése szerint az atomhatalmak inkább elrettentésként használják fegyvertárukat. Moszkva például az ukrajnai agressziós háború idején utalt nukleáris potenciáljára, hogy elriassza a nyugati országokat Ukrajna támogatásától.
Szeretnéd jobban megtalálni a taz szövegeket guglizás közben? Ezután használhatja az új „Kedvenc források” funkciót egy Google-fiókkal. A taz hozzáadásához csak meg kell kattintson erre a linkre és tegyen egy pipát.
Kevesebb átláthatóság az USA és Oroszország között
Ráadásul februárban lejárt az Oroszország és az USA között kötött New Start fegyverzet-ellenőrzési szerződés anélkül, hogy utódegyezmény született volna. Ezért a két nagy atomhatalom elméletileg sok száz robbanófejet tölthetne meglévő hordozórendszerére anélkül, hogy egyetlen új hordozót kellene építenie – mondta Korda, a Sipri kutatója. Megfelelő szerződések nélkül az atomfegyverrel rendelkező államok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy nem fednek fel fontos részleteket nukleáris képességeikről – figyelmeztetett a szakértő.
„Egyre több jel mutat arra, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok elhanyagolják vagy akár fel is adják leszerelési kötelezettségeiket, és ehelyett nukleáris erejüket fitogtatják” – mondta Hans Kristensen, a Sipri kutatója. „A nukleáris megoldásokhoz nyúlva az államok új kockázatokat teremtenek, és felpörgetik a fegyverkezési verseny dinamikáját.”
A kutatók szerint Európa egyre aktívabb szerepet vállal ebben a fegyverkezési versenyben. „Csak az elmúlt évben láthattuk a nukleáris tehermegosztási partnerség kiterjesztésének kezdetét Franciaország, az Egyesült Királyság és számos más ország, köztük Németország részvételével” – mondta Korda, a Sipri szakértője. Az egyik ok: kétségek az USA megbízhatóságával kapcsolatban.
A Sipri becslései szerint Oroszország és az USA együttesen rendelkezik a tárolt nukleáris robbanófejek 83 százalékával (Oroszország: 5420, USA: 5042). A hidegháború vége után a két ország kezdetben fokozatosan leszerelte a leszerelt robbanófejeket. Ennek eredményeként a nukleáris fegyverek globális készlete fokozatosan csökkent.
„Ez a tendencia valószínűleg megfordul a következő években, mivel a leszerelés üteme lassul, miközben az új nukleáris fegyverek bevetése növekszik” – jelentette a Sipri Intézet. A kutatók szerint azonban mindkét ország modernizációs programjai tervezési és pénzügyi kihívásokkal néznek szembe.
Kína jelenleg minden más országnál gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját. A 2025-ös katonai parádén az ország számos új nukleáris rendszert mutatott be, és a Sipri becslései szerint mára összesen mintegy 620 nukleáris robbanófejjel rendelkezik.
További nukleáris robbanófejek csúcsműveleti készenlétben
A békekutatók becslései szerint a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező nagyhatalom (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael) 2026 januárjában 12 187 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. A kutatók szerint ezek közül körülbelül 9745 volt katonai készletben potenciális felhasználásra.
A tájékoztatás szerint az előző évinél többet – becslések szerint 4012 darabot – helyeztek el rakétákon és repülőgépeken. 2100 és 2200 között tartottak magas hadműveleti készültséget ballisztikus rakétákon – ezeknek a robbanófejeknek szinte mindegyike Oroszország vagy az USA, illetve kisebb mértékben Nagy-Britannia és Franciaország birtokában volt. Nagy-Britannia kilépése után Franciaország az egyetlen atomhatalom az EU-ban.
