A görög és római korból származó temető felfedezése Észak-Egyiptomban (fotók)
Az új felfedezés a temetkezési rituálék és az élő eszközök elképesztő sokszínűségét tárja fel, hangsúlyozva a helyszín történelmi jelentőségét, mint több ezer éves kulturális rekordot.
Ez a régészeti felfedezés megerősíti a helyszín történelmi jelentőségét, amely egy integrált kulturális feljegyzés, amely az egyiptomi deltában több ezer éven át tartó emberi település történetének több szakaszát dokumentálja.
Az ásatások eredményeként számos temetkezési stílust fedeztek fel, amelyek az adott történelmi időszak különböző gyakorlatait tükrözik.
A felfedezések között szerepeltek egyszerű temetkezési gödrök, amelyekben a halottakat közvetlenül a földbe temették el, az iszaptégla keretekkel körülvett temetkezéseken kívül, valamint színes gipszkoporsókat és hordó alakú kerámiakoporsókat találtak, amelyek a ptolemaioszi korszakban a leggyakoribb koporsótípusok közé tartoztak.
Ezek a felfedezések a halottak előkészítésének és a temetési rituáléknak az egyértelmű változatosságát jelzik, ami tükrözi a régió lakossága közötti társadalmi, kulturális és vallási különbségeket az ókorban.
Sherif Fathi, idegenforgalmi és régiségügyi miniszter megerősítette, hogy az új felfedezés rávilágít a Tel Kum Aziza lelőhely nagy régészeti értékére, amelynek jelentősége nem korlátozódik csupán a régészeti temető szerepére, hanem az életmód, az emberi stabilitás és a környező környezettel való interakciók egymást követő időszakon keresztüli fejlődésének tanúja.
Kifejtette, hogy a lelőhely az egyik legígéretesebb régészeti lelőhely az egyiptomi deltában, mivel hozzájárul ahhoz, hogy világosabb képet adjon az egyiptomi civilizáció fejlődéséről a különböző korszakokon keresztül.
Dr. Hisham Al-Laithi, a Legfelsőbb Régiségek Tanácsának főtitkára a maga részéről kifejtette, hogy az emberi maradványok előzetes tanulmányozása nagy változatosságot tárt fel a temetkezési irányok és a holttestek körülményei között az egyéni és csoportos sírokban.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az észak-déli és kelet-nyugati tengelyek között különbségek vannak a temetkezési irányok között. A kezek helyzete is változott az összekulcsolt vagy a medence vagy a nyak feletti keresztbe helyezés között, a híres Ozirisz-helyzet mellett, amikor a karokat keresztbe teszik a mellkason, ami a halállal és a túlvilággal kapcsolatos hiedelmek és gyakorlatok sokféleségét tükrözi.
A régészeti rétegek tanulmányozása során kiderült, hogy a görög-római temető jóval régebbi településszintek fölé épült, mivel bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy az óbirodalom korától kezdve, az újbirodalom korszakán és a késői időszakon át egészen a görög és római korig emberi tevékenység is jelen volt a helyszínen.
Ez azt jelenti, hogy a helyszínt az egyiptomi történelem hosszú időszakaiban lakták vagy használták, ami kivételes tudományos és régészeti értéket ad neki.
A misszió számos változatos régészeti leletet is talált, köztük edényeket és kőedényeket, kenyérsütő formákat és többcélú kőeszközöket, valamint kemencéket és tárolásra szánt edényeket.
A felfedezések nem álltak meg itt, hiszen az ásatások során nagy mennyiségű hal-, madár- és állatcsont is előkerült, amelyek fontos bizonyítékok, amelyek segítenek a kutatóknak megérteni a lelőhely lakói által a különböző történelmi időszakokban gyakorolt táplálkozást, társadalmi szokásokat és gazdasági tevékenységeket.
Az egyik legfigyelemreméltóbb dolog, amit a helyszínen találtak, egy vaddisznó teljes eltemetése volt, ami ritka jelenség az ókori egyiptomi temetkezési helyeken. A kutatók úgy vélik, hogy ez a felfedezés olyan gazdasági vagy megélhetési tevékenységhez köthető, amely a helyszínen a használat egyik szakaszában folyt.
A Tel Kom Azizában található új régészeti felfedezés megerősíti, hogy Egyiptom még mindig sok történelmi titkot rejt, amelyek felfedésre várnak. A helyszín nem csupán egy görög-római korszakra visszanyúló régészeti temető, hanem egy integrált kulturális emlék, amely az egyiptomi ember fejlődését, mindennapi életét, hiedelmeit és gazdasági tevékenységét dokumentálja több ezer éven keresztül. Az ásatások és a tudományos kutatások folytatódásával a szakértők arra számítanak, hogy a lelőhelyen a következő években több olyan bizonyíték is feltárul majd, amelyek hozzájárulnak a Delta régió történelmének és kulturális fejlődésének korszakokon átívelő sajátosságainak újrarajzolásához.
Forrás: egyiptomi média
