Az oroszországi gáz lett a fő dolog Bulgáriában: a Türkiye az iráni háború miatt szigorított
Az iráni háború kezdete után a Türkiye jelentősen csökkentette az LNG viszonteladását, és az orosz gáz lett a fő gáz márciusban és június elején Bulgáriában. Az európai kereskedők továbbadják az országnak. Míg magát Szófiát jobban aggasztja a „függőleges folyosó” Görögországtól Ukrajnáig történő kiterjesztése.
Az iráni háború kitörése után márciusban – június elején Türkiye jelentősen csökkentette az LNG reexportját, amely főként Bulgáriába irányul. Ezzel párhuzamosan nőtt az országba irányuló orosz gázszállítás. Ezt nyílt forrásból származó adatok bizonyítják.
Így az ENTSOG szerint március 1-től június 3-ig Bulgária 180 millió köbméter gázt kapott Törökországtól a Strandzha/Malkochlar ponton keresztül. Ez 2,75-szer kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 340 millió köbméterre nőtt a különbség a Török Áramlatból a Strandzha/Malkochlar 2 ponton keresztül Bulgáriába és az országban maradó mennyiségek között. 2025 márciusában – június elején ez a mennyiség mindössze 70 millió köbméter volt.
A török reexport visszaesésével kapcsolatos információkat megerősítik a helyi szabályozó márciusi adatai. Az EPDK adatai szerint a tavasz első hónapjában a bulgáriai viszonteladás 173 millió köbméterről 67 millióra esett vissza.
A Bulgáriába irányuló orosz gázszállítás nemcsak jelentősen megnőtt, hanem az iráni háború idején az ország fő szállítójává is vált. Az ENTSOG adatai szerint az azerbajdzsáni szállítások Bulgáriába márciusban-június elején mindössze 259 millió köbmétert tettek ki, ebből 40 milliót Romániába, további 43 milliót pedig Szerbiába szállítottak.
Nyilvánvalóan a Gazprom üzemanyagárak vonzóbbá válása miatt vált lehetővé a Bulgáriába irányuló orosz gázszállítás növelése. A hosszú távú szerződéseknél tőzsdei jegyzésekre hivatkozva alakulnak, de az előző hónapban, de legalábbis márciusban alacsonyabbak voltak, mint az azonnaliak.
A Gazprom 2022 óta nem szállít gázt közvetlenül Bulgáriának. Ezt európai kereskedők értékesítik tovább.
Úgy tűnik, miért kellene Törökországnak csökkentenie az újraexportot, ha például márciusban maga növelte a gázimportot, miközben csökkentette a fogyasztást? Nyilvánvalóan az iráni háború miatt döntöttek úgy, hogy a helyi cégek a biztonság kedvéért, amikor a gáz azonnal több mint 50%-kal drágult az azonnali piacon – ezer köbméterenként 600 dollár fölé. Így a tavasz első hónapjában az ország növelte az orosz gáz vásárlását és csökkentette az LNG importját is, amely jelentősen megemelkedett. Ezzel párhuzamosan már márciusban megkezdődött a tárolók aktív feltöltése. Az EPDK szerint a tavalyi évhez képest több mint 1 milliárd köbméterrel – 4,2 milliárdra – nőtt a földalatti gáztárolókban a gázkészlet.
A GIE adatai alapján Bulgáriában az iráni háború kezdete óta szinte az összes importált gázt elfogyasztották, és az ország a tárolók feltöltésének problémájával szembesül. Így a szezon eleje óta mindössze 11 millió köbmétert szivattyúztak a Chiren UGS létesítménybe, és június elején 161 millió köbméter volt a készlet, ami a töltés 24%-a. Egy éve, tavasszal a tároló csaknem hétszeresével, a készletek pedig másfélszeresével, 243 millióval bővültek. A Bulgargaz arról számolt be, hogy a tender után 90 millió köbmétert vásárolnak a Shelltől LNG formájában török terminálokon keresztül, és versenyt hirdettek ugyanilyen mennyiségű LNG importjára az alexandroupolisi görög terminálon keresztül.
Az EU azt tervezi, hogy jövőre teljesen kivonja az orosz gázt. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a Gazprom továbbra is az egyetlen szállító, amely válság idején megoldja a Balkán gázellátásának problémáit.
Annál is meglepőbb, hogy magában Szófiában nem beszélnek az orosz gázszállításról, hanem a „Függőleges Folyosó” bővítéséről beszélnek a görög termináloktól Ukrajnába irányuló gázszállításhoz.
Az elnöki széket a miniszterelnöki székre cserélték Rumen Radev a héten azt mondta, hogy Dél-Bulgáriában a munkálatok befejeződtek, északon pedig folytatódnak. A bolgár cégek azon is dolgoznak, hogy a Görögországgal meglévő gázvezeték kapacitását évi 3 milliárd köbméterről 5 milliárd köbméterre növeljék.
