Bérlők Egyesülete figyelmeztet: Bérlők milliói vannak túlterhelve a lakhatási költségek miatt
dpa | Németországban bérlők millióit terhelik túl lakhatási költségeik. Körülbelül 3,2 millió bérlő háztartás nettó jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakásra – derül ki az Institute for Housing and Environment (IWU) által a Német Bérlők Szövetsége megbízásából készített tanulmányból. További 3,4 millió bérlő háztartás nettó jövedelmének 30-40 százalékát költi lakbérre és fűtési költségekre.
Összességében az IWU és a Bérlők Egyesülete szemszögéből minden harmadik bérlői háztartás – mintegy 6,6 millió – túlterhelt. A Német Bérlők Szövetségének elnöke, Melanie Weber-Moritz riasztó számokról beszélt. „A szövetségi kormánynak most meg kell védenie a bérlőket a további terhektől.”
A tanulmány szerint Németországban a csaknem 20 millió bérlő háztartás 42 százaléka, vagyis 8,3 millió az alsó jövedelmi harmadba tartozik: átlagos háztartási nettó jövedelmük 1417 euró havonta. Ez a csoport lakhatási költségeivel a „pénzügyi határon” van.
„A jövedelemeloszlás alsó 10 százaléka különösen érintett, náluk átlagosan 60 százalékos a lakhatási költségterh” – áll a tanulmányban, amely a legfrissebb, 2022-es jövedelmekre és lakbérekre vonatkozó mikrocenzus adatain alapul. A számot a Szövetségi Statisztikai Hivatal információi alapján frissítettük a legfrissebb, 2024-es elérhető állapotra.
A bérlők szövetségével ellentétben a Szövetségi Statisztikai Hivatal a lakosságnak csak viszonylag kis részét látja túlterheltnek a lakhatási költségeivel. 2025-ben Németországban az emberek 11,2 százaléka, körülbelül minden kilencedik érintett – számolta ki a hatóság korábbi európai statisztikai adatok alapján. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szigorúbban húzza meg a határt, és csak akkor minősíti túlterheltnek a háztartásokat, ha jövedelmük 40 százalékát költik lakhatásra.
Az új bérlők lényegesen többet fizetnek
A bérlők szövetsége azt írja, hogy a lakbérek emelkedése sok háztartás lakhatási költségeit húzza fel, főleg a nemrég költözötteknél. A 2020-tól kötött szerződésekben a bérleti díjak átlagosan ötödével magasabbak, és a bérbeadó háztartások lakhatási költsége lényegesen magasabb, 33 százalékkal, mint a 2020 előtt beköltözött háztartásoknak.
A nagyvárosok különösen érintettek: Berlinben a 2020 után beköltözött háztartások bérleti díjai átlagosan 29 százalékkal haladják meg az összes bérleti szerződés átlagát. Münchenben 26 százalék, Frankfurtban 25 százalék. Ennek az az oka, hogy sokan, akik megfizethető bérleti szerződéssel rendelkeznek, félnek elköltözni – ez szó szerint lefagy a bérleti piacokon. A nagyvárosokban 30 százalék feletti, az új bérleti szerződéseknél pedig 35 százalék feletti a lakhatási költség a bérlőszövetség szerint.
„Meg kell állítani az egyre növekvő bérleti díjak spirálját. Ehhez a szövetségi kormánynak végre kell hajtania a lakbéres uzsora tervezett szigorúbb büntetését, szigorítania kell a lakbér felső határát, és súlyos pénzbírsággal kell büntetnie a szabálysértéseket, hogy a bérlők végre védve legyenek az illegális lakbéremelésektől” – követeli Weber-Moritz. Állandóvá kell tenni és országosan érvényesíteni kell a szűk lakáspiacokon és 2029-ig érvényes bérleti féket.
A bérlők szövetsége azt is szorgalmazza, hogy 2030-ra 1,1 millióról legalább 2 millióra növeljék a szociális lakások állományát. Több állami lakásra is szükség van ahhoz, hogy a bérlakáspiacon „egy tartósan szabályozott és megfizethető szegmens jöjjön létre”.
