Megszorító program Ausztriában: az oktatást eltemették
Számos fiatal férfi és nő visz egy koporsót egészen a bécsi szövetségi kancelláriáig. A tüntetők tömege megoszlik és átengedi őket, tapsolva, fütyülve. Ez a kutatás, amely szimbolikusan itt van eltemetve. A koporsó körül: transzparensek, sípok, dobok.
Több ezer, többségében fiatalok nem maradtak otthon az év eddigi legmelegebb napján, hanem tiltakoztak a szerdán tervezett tarvágás ellen. A tábláik azt mondják, amit sokan gondolnak: „Ha az oktatás meghal, a jövő meghal” és „A hülyeség drágább, mint az oktatás.”
A konzervatív ÖVP, a szociáldemokrata SPÖ és a liberális Neos koalíciója bő egy évvel ezelőtti kormányra kerülése óta elkötelezett a megszorítások mellett. Az egyetemeken különösen nagy megszorításokat terveznek: a 2028-tól 2030-ig tartó időszakra a költségvetést 1 milliárd euróval, a jelenlegi 16,5 milliárdról 15,5-re csökkentik.
Az egyetemek valójában növekedésre számítottak, hogy legalább az inflációt kompenzálják. Az egyetemi konferencián „szuperkatasztrófáról” beszéltek, amely több ezer munkahely elvesztéséhez és teljes képzési programok megszűnéséhez vezethet.
Újra tárgyalják a tandíjakat
Hirtelen újra szóba kerül a tandíj, amelyet az SPÖ keretében 2008-ban töröltek el. Sok diák számára ez nehéz lenne megbirkózni, tekintettel az amúgy is megnövekedett megélhetési költségekre.
„Biztos vagyok benne, hogy a mi pályánkat az elsők között fogják megszakítani” – mondja Moritz (22) orientális hallgató a bemutatón. És ha? „Akkor csak máshol tanulok. Németországban, Olaszországban, Svájcban. Akkor megvan az az előnyük, hogy ott vagyok.” Ausztria olyan ország szeretne lenni, amely a világ minden tájáról vonzza a ragyogó elméket. De a politika nem megfelelő.
A 32 éves fizikadoktorandusz, Jakob a bécsi egyetemről szerkezetileg látja ezt: „Ha a válság közepén vagy, akkor a jövőbe kell fektetni. De a kormánynak nincs jövőképe.” Bólint a kolléga: Ha négy éve megvolt volna a tervezett költségvetés, ma nem lenne doktori állása.
Noah és Isabella, mindketten 25 évesek, féltik a klasszikus filológiai kurzusukat: „Mastert hallgatóink már most is kevés kilátásban vannak a doktori állásra.” A képzés során felkínált specializáció is valószínűleg megszűnne, ha spórolnának.
Brigitte Hütter, az Osztrák Egyetemi Konferencia elnöke beszél a színpadon. Az új költségvetésben a drasztikus létszámleépítések, a rosszabb tanulmányi körülmények, a kutatási teljesítmény romlása fenyeget – mindez olyan intézményekben, amelyek az állami költségvetés mindössze 4 százalékáért „hatalmas dolgokat” végeznek. Az a tény, hogy most minden alkalommal megtakarításokat hajtanak végre, miközben Európa növeli a kutatási kiadásokat, még egyértelműbbé teszi az egyensúlyhiányt.
A hallgatói képviselők irányváltást szorgalmaznak
Az Osztrák Diákszövetség (ÖH) még élesebben fogalmazott közleményében: ami jelenleg történik, az „egyetemeink, oktatásunk és mindannyiunk jövője elleni közvetlen támadás”. Miközben az egyetemi költségvetést megnyirbálnák, a nagy vagyonok és a milliárdos klímakárosító támogatások érintetlenek maradnának. A hallgatói képviselők irányváltást szorgalmaznak, és bejelentették, hogy szükség esetén fokozzák a nyomást.
Eva-Maria Holzleitner (SPÖ) tudományos miniszter előző nap egy ORF-interjúban próbálta megnyugtatni: 2028-ra 2030-ra költségvetés-emelést tűzött ki célul, a tárgyalások csak ősszel kezdődtek. Az ÖH ezt nem fogadja el: a halasztás nem teremt biztonságot, most kell az egyértelműség.
A mainzi Manuel (25) jelenleg a környezettudományok mesterképzését végzi. Valerie (28) az Ahrtalból jövőre ugyanitt fejezi be doktoriját. Valószínűleg ekkor lépnek életbe a megszorítások. Mindketten hangsúlyozzák, hogy területük jelenleg növekszik, ami különösen ellentmondásossá teszi a fenyegetett megszorításokat. Manuel számára egyértelmű: „Fontos, hogy példát mutassunk.”
Az ÖH később elmondta, hogy összesen 28 ezer diák jött el. További tiltakozást jelentettek be csütörtökre Linz, Klagenfurt, Salzburg és Graz állam fővárosaiban.
