A tűzszünet ellenére: az amerikai hadsereg aknavető hajókat támad Iránban
dpa | A tűzszünet és a háború befejezéséről folyó tárgyalások ellenére az amerikai hadsereg megtámadta az iráni célpontokat. Rakétaállásokat találtak el az ország déli részén, és a Hormuzi-szoros térségében aknák elhelyezésére szánt hajókat támadtak meg – közölte az amerikai hadsereg. Eközben Donald Trump amerikai elnök a tárgyalásokra tekintettel egy lehetséges kompromisszumos megoldást vetett fel az iráni dúsított urán kezelésére. Marco Rubio amerikai külügyminiszter indiai látogatásán kijelentette, hogy az Iránnal kötött megállapodás pontos megfogalmazása valószínűleg még néhány napot vesz igénybe.
Az Egyesült Államok Közel-Kelet Regionális Parancsnokságának (Centcom) szóvivője elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott „önvédelmi támadások” célja az volt, hogy megvédjék a csapatokat az iráni hadsereg fenyegetéseitől. Az amerikai hadsereg a jelenlegi tűzszünet keretein belül önmérsékletet gyakorol, de saját egységeit védi.
Az iráni média arról számolt be, hogy a Hormuzi-szorosban található Larak-sziget környékén többen meghaltak egy amerikai támadást követően. Az amerikai hadsereg kezdetben nem adott tájékoztatást a lehetséges áldozatokról, és nem közölt további részleteket az iráni célpontok elleni támadásokról.
A szoros, mint a vita csontja
Bár az iráni háborúban a tűzszünet nagyrészt kitart, a Hormuzi-szoros környékén több kölcsönös támadás is történt. Május elején például Irán rakétákkal és motorcsónakokkal támadta meg az amerikai katonai hajókat a szorosban, az USA pedig Irán szárazföldi célpontjait.
Miután február végén megkezdődtek az Irán elleni amerikai-izraeli támadások, Teherán támadásokkal és fenyegetésekkel gyakorlatilag leállította a hajózást a Hormuzi-szorosban. Állítólag az irániak is elaknázták a szorost. Az átjárás döntő fontosságú a műtrágya, az olaj és a cseppfolyósított földgáz Perzsa-öböl államaiból történő exportja szempontjából. A blokád hatására a világpiaci árak gyorsan emelkedtek. Az amerikai hadsereg válaszul blokkolta az iráni kikötőket – elsősorban azért, hogy megakadályozza Irán olajexportját.
Az Iránnal folytatott tárgyalások során az amerikai kormány a tengerszoros feltétel nélküli megnyitását követeli a hajózás előtt. Irán ezzel szemben saját magának követeli az átjárás feletti ellenőrzést, és a jövőben díjat akar felszámítani az áthaladásért.
Katar és Trump
A hétvégén Trump bejelentette, hogy „nagyrészt” megtárgyalták egy keretmegállapodást Iránnal. Később azonban újra benyomta a féket. Egy iráni delegáció Katari fővárosába, Dohába utazott megbeszélésekre. Mint az Irib iráni hírügynökség beszámolt róla, Mohammed Bagher Ghalibaf tárgyalófelek és Abbász Aragcsi külügyminiszter tájékoztatni akarják a katari vezetést a tárgyalásokról.
A tűzszünet április eleji életbe lépéséig Irán többször is megtámadta a katari célpontokat az amerikai támadások megtorlásaként.
Rubio: Trump „vagy jó üzletet köt, vagy nem”
Hétfőn az iráni külügyminisztérium szóvivője, Ismail Baghai azt mondta, hogy egy 14 pontot tartalmazó, úgynevezett szándéknyilatkozat megvitatása folyik. Megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint ez egy 60 napos keretmegállapodásról szól a háború befejezésére. Baghai szerint jelenleg nem folyik megbeszélés az atomprogramról. A megbeszélésekre csak a 60 napos időszakon belül kerülhet sor. A hírek szerint az első keretmegállapodás a Hormuzi-szoros megnyitását is szabályozni fogja.
Rubio amerikai külügyminiszter indiai látogatása kapcsán kommentálta a keddi katari tárgyalásokat. Egybehangzó sajtóértesülések szerint továbbra is látni kell, hogy lesz-e előrelépés – mondta. „Jelenleg sok oda-vissza szó esik az eredeti dokumentum bizonyos megfogalmazásairól, így ez néhány napig tart” – idézte a New York Times. Trump elnök „vagy jó üzletet köt, vagy nem”. Rubio Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is.
Milliárdos kifizetések Iránnak aláírásért?
Az iráni jegybank vezetője, Abdolnasszer Hemmati is jelen volt Dohában, hogy megvizsgálja az iráni külföldi eszközök felszabadítását. Az iráni olajüzletág vagyonát évek óta befagyasztották a katari pénzintézetekben. Ezeknek az alapoknak a felszabadítása jelentheti az első lépést a Teherán elleni szankciók feloldása felé, és valószínűleg része lehet a háború befejezéséről szóló megállapodásnak.
Eközben a külügyminisztérium dohai szóvivője ellentmondott azoknak a híreknek, amelyek szerint az Öböl-menti állam 12 milliárd dollárt ajánlott fel Iránnak a megállapodás aláírására. Az ilyen pletykákat azok terjesztették, akik alá akarták ásni a diplomáciai erőfeszítéseket – mondta Katar.
