PokerStop

Két halottja van a határ menti ukrán támadásoknak

A hatóságok tájékoztatása szerint hétfőn ketten meghaltak az orosz határ menti belgorodi és brjanszki ukrán támadásokban. Belgorodban Graivoron városában drón ütött el egy járművet – közölték a regionális hatóságok. Egy civilt megöltek. Jegor Kovalcsuk megbízott kormányzó szerint Brjanszkban egy ember meghalt egy ukrán támadásban Belaja Berezka városában.

A szinte mindennapos orosz támadásokra reagálva Ukrajna rendszeresen támad orosz területre. Az orosz határ menti régiókat érintik leginkább a dróntámadások.

Vasárnap este Oroszország hatalmas rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna, különösen a főváros Kijev ellen. Oroszország a nukleáris képességű Oreshnik közepes hatótávolságú rakétát is bevetette. Ukrán információk szerint legalább négy halott és több mint száz sebesült volt. Moszkva a támadási hullámot az oroszok által megszállt Luhanszk régióban végrehajtott ukrán dróntámadás megtorlásaként jellemezte, amelynek 21 halottja és több mint 40 sebesültje volt. (afp)

Új támadások a határvidéken

A támadások a háború 2022 februári kitörése óta az egyik legsúlyosabb orosz bombázást követték Kijevben. Ukrán információk szerint vasárnap összesen négyen vesztették életüket és több tucatnyian megsebesültek. Az ukrán légierő szerint Oroszország összesen 600 drónt és 90 rakétát lőtt ki. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium szerint négy különböző típusú rakétát használtak, köztük az Oreshnik hiperszonikus közepes hatótávolságú rakétát, valamint az Iskander, Kinschal és Zirkon rendszereket. A támadások katonai célpontok ellen irányultak, és megtorlásul szolgáltak a polgári célpontok elleni ukrán támadásokért.

A harci területekről származó információkat a Reuters hírügynökség kezdetben nem tudta függetlenül ellenőrizni. Oroszország és Ukrajna is elutasítja azt a vádat, hogy kifejezetten polgári tárgyakat céloznak meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást jelentett be az oroszok által megszállt Luhanszk régióban egy diákotthon elleni ukrán dróntámadás miatt. Az ukrán hadsereg visszautasította ezt a beszámolót, és azt mondta, hogy egy orosz drónkommandós egységet vett célba. (rtr)

Oroszország Oreshnik rakétája

Oroszország harmadszor támadta meg Ukrajnát vasárnap este új, nukleáris képességű Oreshnik rakétájával. Az első támadásra 2024 végén, a másodikra ​​2026 elején került sor. Ennek az új, hiperszonikus sebességgel repülni képes rakétának a létezését Oroszország 2024. november 21-én fedte fel, amikor egy fegyvergyár megtámadására használta a kelet-ukrajnai Dnyiproban. Moszkva szerint ez válasz volt az Oroszország elleni ukrán támadásokra annak idején amerikai ATACMS rakétákkal és brit Storm Shadow rakétákkal.

Orosz információk szerint most megkezdődött az Oreshnik rakéta sorozatgyártása. Oroszország több uniós országgal határos szövetségese, Fehéroroszország bejelentette, hogy a rakétát 2025 decemberében telepítették a területén. Vlagyimir Putyin Kreml-főnök szerint az Oresnyik egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely 3-5000 kilométeres távolságra képes célokat találni. Ezért nem tartozik azon interkontinentális ballisztikus rakéták közé, amelyek hatótávolsága meghaladja az 5500 kilométert.

Ha azonban Oroszország távol-keleti felől indítják, elméletileg elérheti az Egyesült Államok nyugati partját. A rakéta pedig „szinte egész Európát fenyegetheti” – mondja Pavel Podvig, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (Unidir) munkatársa.

2019-ig Oroszország és az USA nem helyezhetett hadrendbe ilyen rakétákat az akkor még érvényben lévő, közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló INF-egyezmény miatt. Donald Trump azonban első amerikai elnöki ciklusa alatt 2019-ben felmondta a megállapodást a megállapodás orosz megsértésére hivatkozva.

2024 végén Putyin egy televíziós találkozón biztosította a katonai tisztviselőkkel, hogy Oroszországnak készen áll az Oresnyik rakétakészlete. Az amerikai védelmi minisztérium szerint az Oreshnik az RS-26 Rubesh nevű orosz interkontinentális ballisztikus rakétán alapul. Ez pedig az RS-24 Iars rakétatípusból alakult ki.

Az RS-26 Rubesch-t 2012-ben tesztelték először sikeresen. A Tass orosz hírügynökség szerint azonban a rakétaprogramot 2018-ban leállították. Ekkor Oroszországnak nem volt megfelelő eszköze a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és az új generációs hiperszonikus rendszerek egyidejű fejlesztésére.

Putyin szerint az Oreshnik rakéta másodpercenként 2,5-3 kilométert, azaz körülbelül 12 350 kilométert óránként képes repülni. Szerinte még a modern légvédelmi rendszerek számára is „lehetetlen” elfogni a rakétát. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a területére 2024 novemberében kilőtt rakéta pályája végén még több mint 13 500 kilométer per órás sebességet is elért. Putyin szerint az Oreshnik több robbanófejjel is felszerelhető, amelyek a légkörbe való belépés után önállóan mozoghatnak. Ez még nehezebbé teszi az elfogásukat. (afp)

Oroszország: Rakéták Belgorodon, drónok Jaroszlavlban

Az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régió elleni hatalmas rakétatámadás során megsérült az energetikai infrastruktúra. Az Interfax hírügynökség helyi hatóságokra hivatkozva az azonos nevű várost is érinti. Információk szerint az áram- és vízszolgáltatás akadozik. Drónokkal támadják a Moszkvától északkeletre fekvő orosz Jaroszlavl régiót a helyi kormányzó szerint. Mihail Jevrajev ezt a Telegram rövid üzenetküldő szolgáltatásban jelentette be. (rtr)

Nagy támadás Kijev ellen

Oroszország ismét bevetette az új közepes hatótávolságú Oreshnik ballisztikus rakétát Ukrajna elleni támadásokban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt vasárnap jelentette be. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette a hiperszonikus rakéta alkalmazását, amely Moszkva szerint a hangsebesség tízszeresét éri el. Ukrajna 2022 februári orosz inváziója óta ez a harmadik bevetés a rakétával.

Zelenszkij elmondta, hogy az Oresnikot a Kijev elleni drón- és rakétatámadások során használták, amelyekben legalább két ember meghalt. Az ukrán hatóságok szerint több mint 80 ember megsérült, lakóépületek, iskolák és egy piac pedig megrongálódott. (ap)

Moszkva megtorlásról beszél

Zelenszkij szerint a hagyományos és nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető Oresnyik a kijevi régióban található Bila Cerkva városát csapta le.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a legutóbbi támadások az ukrán katonai parancsnoki és irányító létesítményeket, a légierő bázisait és a védelmi ipari vállalatokat célozták. Ez megtorlás volt az oroszországi polgári célpontok elleni ukrajnai támadásokért. (ap)

Az albán nagykövet rezidenciáját támadás érte Kijev ellen

A Kijev elleni támadásokban albán ukrajnai nagykövet rezidenciája is sújtott. Ferit Hodzsa, Albánia külügyminisztere vasárnap kijelentette, hogy ez elfogadhatatlan és súlyos eszkaláció.

Az ukrán légierő szerint Oroszország 600 harci drónt és 90 rakétát vetett be, amelyeket levegőből, tengerből és földről lőttek ki. Az ukrán légvédelem 549 drónt és 55 rakétát semmisített meg vagy zavart meg. A légierő szerint körülbelül 19 rakéta nem érte el célját. (ap)

Vasárnap reggelig tartottak a tüzek Kijevben

Vasárnap reggelig tomboltak a tüzek az ukrán fővárosban. Több kerületben 50 helyen rögzítettek károkat, köztük lakóházakban, bevásárlóközpontokban és iskolákban – közölte az ukrán polgári védelem a Telegramon. A rendőrség épületei is megrongálódtak.

„Szörnyű éjszaka volt. Ilyen még soha nem volt a háború egész ideje alatt” – mondta az 55 éves Szvitlana Onofricsuk, aki 22 éve dolgozik a támadásban megsérült kijevi piacon. „Hihetetlenül sajnálom, hogy most el kell búcsúznom Kijevtől. Nem maradok ott – nincs többé lehetőség.” (ap)

Ukrajna azonnali ülést kér az ENSZ Biztonsági Tanácsában

A főváros Kijev elleni hatalmas orosz légicsapások után Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította a nemzetközi közösséget, hogy adjanak „erőteljes választ az agresszorra”. Az X platformon közölt közlemény szerint a miniszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülését kérte.

Szibiha azzal vádolta Oroszországot, hogy a tegnap esti „barbár rakétatámadással” próbálja kompenzálni az Ukrajna elleni agressziós háború csatatéren való katonai előrelépésének hiányát. (dpa)

Az ARD és a DW károkról számolt be a kijevi stúdiókban

Az ARD tudósítói és a Deutsche Welle stúdiói is súlyosan megrongálódtak az ukrán főváros Kijevben történt hatalmas orosz támadásokban. A WDR közleménye szerint az orosz támadások nyomási hulláma valószínűleg pusztítást okozott a központi helyen található ARD stúdióban. Az ablakokat összetörték, a szobákat megrongálták, a falak pedig leomlottak. A támadások idején senki nem tartózkodott a stúdióban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a műterem a Nemzeti Művészeti Múzeum épületében található, amely megsérült a támadásokban. „Most ellenőrizni kell az épület statikai biztonságát” – magyarázta WDR. A jelentéstétel „továbbra is mobil technikai megoldásokkal és alternatív lehetőségekkel garantált lesz”.

A közlemény szerint a WDR igazgatója, Katrin Vernau „nagyon megkönnyebbült, hogy alkalmazottaink nem sérültek meg ebben a támadásban”. Még a veszélyes körülmények és a rendkívüli állapot ellenére is folytatódnak a jelentések, „hogy az emberek Németországban első kézből szerezhessék meg a legfontosabb információkat Ukrajnából”.

A Deutsche Welle (DW), a Német Szövetségi Köztársaság külföldi műsorszolgáltatója is bejelentette, hogy az orosz támadást követően károkat okoztak irodáiban. „Szerencsére senki nem tartózkodott a stúdióban a támadás alatt. A nehéz éjszaka ellenére kijevi kollégáink reggel a szokásos módon megkezdték hírműszakukat” – mondta Mikola Berdnyk, a DW kijevi irodájának vezetője.

Az újságírók „minden nap elképzelhetetlen veszélyeknek teszik ki magukat, és továbbra is ezt fogják tenni annak érdekében, hogy Ukrajnában, Oroszországban és szerte a világon független tájékoztatást kapjanak az ukrajnai háborúról” – mondta Barbara Massing, a DW igazgatója a műsorszolgáltató közleménye szerint. (dpa)