WC-tárgyalások a Közlekedési Minisztériumban: A közlekedéspolitika meghúzza a ravaszt
én Volt egy álmom. Nem egy nagy kinyilatkoztatási álom volt à la pünkösd. De valahogy éleslátó. Álmomban a Szövetségi Közlekedési Minisztérium vécéjében voltam. A kabinok mennyezetén széles rés volt, így jól lehetett hallani. Ajtók nyíltak, ruhák suhogtak.
A személy: Hallottad? Nem fektetünk be többet a kerékpárutak bővítésébe a szövetségi autópályákon.
B személy: Ó, most vigyáznunk kell, hogy ne keltsük azt a téves benyomást, hogy nem törődünk a biztonságos kerékpározással.
V: Így van, teljesen veszélyes! Ha egyszer egy ilyen felfogás meghonosodott a lakosság körében, nagyon nehéz ebből kikerülni.
B: Igen, ezért azonnal kezdjünk egy nagyszerű kampányt!
V: Klassz! Mit szólnál a „kölcsönös mérlegeléshez”? Mindenki megy vele!
B: Hát… többször volt már ilyen. Aztán jön néhány teherszállító fanatikus, és azt mondják, hogy „igazságtalan” egy tizenkét éves gyereket az iskolába menet ugyanolyan felelősséggel terhelni, mint egy kéttonnás terepjáró vezetőjét. Nem, valami új kell.
Utána úgy teszünk, mintha csinálnánk valamit azáltal, hogy odaítélünk valakinek egy díjat, és talán még tereppróbákat is tervezünk, amelyeket aztán valamikor később egyszerűen kivonunk.
V: Hmm, mit szólnál valamihez a gyerekekkel? A gyerekek és az állatok mindig mennek.
B: Igen, nagyon jó, gyerekek! Hozzunk létre egy díjat. Olyasmi, ahol a nagyszerű ötleteket díjazzák. A gyerekek biztonságáért a közlekedésben!
V: Remek! Valami olyasmire gondol, mint a 30 km/h-s sebességkorlátozás városi területeken, szuper tömbökben vagy iskolai utcákban?
B: Nem, ezek nem új ötletek. Más országok már évek óta csinálnak ilyesmit. Mindenki tudja, hogy működik. Valami igazán új kell, amit színpadra tehetünk. Valami vicces, közösségi médiabarát…
V: Mit szólnál egy finanszírozási díjhoz, amelyet „Fiatal Generáció – Aktívan Mobil”-nak hívunk? Ezután úgy teszünk, mintha csinálnánk valamit, ha jutalmazunk valakit, és talán még tereppróbákat is tervezünk, amelyeket aztán valamikor egyszerűen kivonunk belőle.
B: Remek, mi így csináljuk!
A WC öblítésének hangjára ébredtem. És először a google-ban kerestem, hogy mit jelentenek a WC-álmok: A pszichológiai megtisztulás szimbólumai, és a negatív érzelmektől való megszabadulás szükségessége jellemzi őket. Nos, negatív érzelmek, ha a közlekedéspolitikáról van szó…? Aztán megnéztem a híreket, és olvastam egy „tragikus közlekedési balesetről”, amelyben egy kerékpáros is érintett. Tehát ismét megnyílt az ég, és bedobott egy kanyarodó teherautót a kereszteződésbe, éppen akkor, amikor egy gyerek átkelt ott. Tragikus, hogy nem tudsz mit tenni.
Oké, csökken a pénz a szövetségi autópályákon a kerékpárútra, Berlinben jelenleg aláássák a kerékpáros törvényt, és a válságot továbbra is csak tankolási kedvezmények követik. De semmi ok a negatív érzelmekre: a BMV kampány remek! Már izgatott vagyok az ötletek miatt.
Jobban szeretnéd megtalálni a taz szövegeket google-zás közben? Ezután használhatja az új „Kedvenc források” funkciót egy Google-fiókkal. A taz hozzáadásához csak meg kell kattintson erre a linkre és tegyen egy pipát.
Esetleg valami mesterséges intelligencia által vezérelt rugók gyerekcipőjében, amelyek egy érzékelőn keresztül aktiválódnak, amikor egy autó közeledik? Vagy csikorgó kanyarodó figyelmeztető hangok, mint a kisteherautó tolató hangjelzése? Kísérő drónok, amelyek veszély esetén védőtáskákat lőnek a kerékpárosokra? Várom a kreatív ötleteket az „így továbbvitelhez”.