London globális élelmiszerválságra figyelmeztet a „Hormuz” bezárásával
Tanulmány: Franciaország és Törökország börtönei a legtúlzsúfoltabbak az Európa Tanács országai közül
Az Agence France-Presse szerint ma, kedden közzétett jelentés szerint Franciaországban és Törökországban volt a legmagasabb a börtönök túlzsúfoltsága az Európa Tanács országai közül, ahol 100 fogvatartott helyre 131 fogoly jutott.
Ezek az adatok 2025 elejére nyúlnak vissza, és a Lausanne-i Egyetem gyűjtötte össze a strasbourgi székhelyű Európa Tanács számára.
Azóta a francia hatóságok újabb és riasztóbb adatokkal szolgáltak, és becslések szerint a börtönök túlzsúfoltsága 2026 áprilisában elérte a 139,1 százalékot.
Az Európa Tanács 46 országot foglal magában, amelyek közül néhány régiónként bontott adatokat ad ki, mint például Spanyolország, Nagy-Britannia és Bosznia.
A kontinensen az emberi jogokat ellenőrző Európa Tanács szerint a foglyok száma meghaladja a 14 büntetés-végrehajtási hivatalban rendelkezésre álló férőhelyek számát, az adatokat szolgáltató 51-ből.
Franciaország és Törökország után Horvátország (100 férőhelyenként 123 fogoly), Olaszország (121), Málta (118), Ciprus (117), Magyarország (115), Belgium (114) és Írország (112) szerepel a legtúlzsúfoltabb börtönök listáján.
Másrészt a legkevésbé túlzsúfolt börtönök Németországban (100 férőhelyenként 80 fogoly), Spanyolországban (77) és Ukrajnában (50) találhatók.
A teljes népességhez viszonyítva a legtöbb embert bebörtönző országok Törökország (100 000 lakosra 458 fogoly), Azerbajdzsán (271), Moldova (245), az Európai Unió országai közül pedig Magyarország (206), Lengyelország (189) és Csehország (178).
A rangsor végén Franciaország (119), Belgium (106) és Svájc (77) áll.
Összességében 2025. január 31-én a fogvatartottak száma a vizsgálatba bevont országok mindegyikében meghaladta az 1,1 milliót, ami egy év alatt 8,5 százalékos növekedést jelent.
A tanulmány azt is jelezte, hogy 2024 januárja és 2025 januárja között 4,8 százalékról 5,2 százalékra nőtt a börtönben lévő nők aránya.
Az Európa Tanács szerint ezek a számok „az ítélethozatali gyakorlatban, a bűncselekmények típusában és a szabadságvesztés alternatíváinak alkalmazásában bekövetkezett változást tükrözik”.
