Orbán pártja az új magyar miniszterelnök köztársasági elnök lemondására irányuló felhívásainak elutasítását kéri
A Fidesz parlamenti tömbjének vezetője, Gergius Goyash elmondta, hogy az újonnan megválasztott kormányfő első nyilvános felszólalása, amely ezen felhívásokat is magában foglalta, „több szempontból is komoly kétségeket ébresztett”.
Goyash Facebook-oldalán azt írta: „A köztársasági elnök elleni személyes és politikai támadások, azok agresszív jellege nem illik egy állam miniszterelnökéhez. A jogállamiság védelme nem valósítható meg az állami intézmények vezetőinek, különösen az államfőnek a támadásával. A köztársasági elnök semmiképpen sem akadálya annak, hogy a kétharmados választói többséggel rendelkező párt végrehajtsa a kétharmados többséget.”
Magyar miniszterelnökké választása utáni parlamenti beiktatási beszédében arra szólította fel a két éve hivatalban lévő Shyuk köztársasági elnököt, hogy május 31-ig mondjon le, és azt állította, hogy a köztársasági elnök – feladatával ellentétben – nem akadályozta az Orbán Viktor vezette kormányt abban, hogy politikai, közéleti és pénzügyi téren túlzásokat kövessen el.
Az új miniszterelnök tervei
Magyar korábban Shoyuk felé fordult ezzel a kéréssel, közvetlenül azután, hogy április 12-én a TISA-pártja megnyerte a parlamenti választásokat. Orbán ekkor megvédte az elnököt, aki most Fidesz-pártjával az ellenzékbe vonult.
Magyar hasonló lemondásra szólította fel más állami intézmények tisztségviselőit, köztük a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint a Felügyeleti és Ellenőrző Hatóság vezetőjét.
A TISA vezetője „Orbán bábjainak” minősítette őket, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem egyeznek bele, a rendelkezésére álló jogosítványokkal és jogi lehetőségekkel élve elmozdítják tisztségükből.
Figyelemre méltó, hogy a TISA párt a 199 parlamenti mandátumból 141-et szerzett, és máris utalt arra, hogy alkotmánymódosítást fog benyújtani.
Szakértők szerint Magyar terveit hátráltathatja a magyar Alkotmánybíróság, hiszen 11 tagját az Országgyűlés választja 12 éves időtartamra, és az Alaptörvény nem rendelkezik az újraválasztásukról, biztosítva ezzel függetlenségüket a többi hatalmi ágtól.
Petíció az elnök védelmére
Április végén aláírásgyűjtésbe kezdett az államfő védelmét szolgáló petícióhoz, amely azt jelezte, hogy a Tisza vezetője ellene irányuló támadások rendkívül veszélyes precedenst teremtenek. A dokumentum leszögezte: „A választások megnyerése egyetlen pártnak sem jogosít fel arra, hogy felügyelet nélkül eltörölje az alkotmányos garanciákat.” A szerzők úgy vélik, Shoyuk maradjon Magyarország elnöke.
A törvény értelmében a Fidesz javaslatára 2024-ben az országgyűlési képviselők többségével az állam legmagasabb tisztségére választották.
A 70 éves Shyuk hivatásos jogász, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Magyarország köztársasági elnöke olyan politikai személyiség, aki állítólag minden magyart összefog, és ez a főszerep, amit az ország polgárai számára látnak. Ugyanakkor jogköre jórészt korlátozott (törvényeket ír alá, kitűzi a választások időpontját, bírákat nevez ki stb.).
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, és a főhatalom a miniszterelnök és a kormány kezében összpontosul.
Forrás: RT
