Világ

+++ Hírek az ukrajnai háborúban +++: Trump háromnapos tűzszünetet hirdet

A Kreml bírálja Zelenszkij „buta tréfáját” a katonai parádéval kapcsolatban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálták a moszkvai Vörös téren megrendezett orosz katonai parádé „jóváhagyásáról” szóló rendeletével. „Nincs szükségünk engedélyre senkitől” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami televíziónak a Szovjetunió második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelme alkalmából rendezett május 9-i felvonulás kezdete előtt. „Jaj annak, aki gúnyolódni próbál a Győzelem Napján, és ilyen hülye vicceket gerjeszt” – mondta. Pénteken Zelenszkij rendeletet adott ki „Moszkvai felvonulás tartásáról” a Vörös tér koordinátáival, amelyet mentesíteni kell az ukrán támadások alól. A rendeletet Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszünet kísérte, amely állítólag május 11-ig tart. Reggelig nem érkeztek hivatalos jelentések ennek a megállapodásnak a megsértéséről – Oroszország már több mint négy éve vívja támadóháborúját Ukrajna ellen.

Peszkov „nagy szerencsétlenségnek” minősítette Zelenszkijt, hogy így viselkedett. A győzelem napját a volt Szovjetunió számos részén a „könnyes szemmel a büszkeség napjaként” ünneplik. Az ország több mint 27 millió embert veszített, amikor Európa felszabadult Adolf Hitler diktatúrája alól. „Nincs szükségünk senki engedélyére, hogy büszkék legyünk a győzelem napjára” – mondta Peskov. Az elmúlt napok és hetek hatalmas ukrán dróntámadásai után az orosz vezetés úgy döntött, hogy idén haditechnika nélkül tartja meg a felvonulást. Putyin, a Kreml vezetője több ezer katonával vesz részt a felvonuláson – és beszédet mond. Moszkvában, csakúgy, mint az ország más városaiban, ahol győzelmi felvonulásokat is tartanak, rendkívül feszült a biztonsági helyzet. Sok helyen le van tiltva a mobilinternet a lakosság előtt. A német Wehrmacht 1945. május 8-i berlini megadására május 9-én a hajnali órákban került sor Moszkvában. Ezért Oroszország mindig ezen a napon ünnepli a győzelem napját. (dpa)

Trump háromnapos tűzszünetet hirdet az ukrajnai háborúban – erősítette meg Kijev és Moszkva

A világháborús emlékezés moszkvai parádéjának napján kezdődik a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett háromnapos tűzszünet az ukrajnai háborúban. Oroszország és Ukrajna megállapodott a szombattól hétfőig tartó tűzszünetben és egyenként ezer hadifogoly cseréjében – közölte Trump pénteken a Truth Social online szolgáltatásában. Kijev és Moszkva megerősítette a tűzszünetet.

Az amerikai elnök azt mondta, reméli, hogy ez „egy nagyon hosszú, halálos és keményen vívott háború végének kezdete”. A tűzszünethez tartozik egyidejűleg 1000 fogoly cseréje is – tette hozzá. „Ezt a kérést közvetlenül én fogalmaztam meg, és nagyon nagyra értékelem, hogy Vlagyimir Putyin elnök és Volodimir Zelenszkij elnök beleegyezett” – hangsúlyozta az amerikai elnök a tűzszünetre utalva. Az elnök egyben reményét fejezte ki az újságíróknak, hogy a tűzszünet meghosszabbítható. (afp)

Trump azt fontolgatja, hogy amerikai csapatokat helyez át Németországból Lengyelországba

Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, hogy a Németországból kivont amerikai csapatokat Lengyelországba helyezi át. A háromnapos tűzszünet meghosszabbítását is támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban. „Szeretném a tűzszünet jelentős kiterjesztését” – mondta Trump. Korábban 9-től tűzszünetet kötött. Május 11-ig hirdetik meg a második világháború befejezésének oroszországi ünnepségei alkalmából. (rtr)

A Kreml beleegyezik Trump tűzszünetébe

A Kreml elfogadja Donald Trump amerikai elnök javaslatát az ukrajnai háborúban szombattól kezdődő háromnapos tűzszünetre és a fogolycserére. Ezt Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov mondta a Tass orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. Szombaton Oroszországban a Szovjetunió második világháborús győzelmére emlékeznek; Katonai felvonulást is tartanak a Vörös téren. „A legfontosabb dolog a tűzszünet betartása volt május 9. és 11. között, beleértve 1000 ember cseréjét mindkét oldalról” – mondta Ushakov. A megállapodás az Egyesült Államok vezetésével a közelmúltban folytatott telefonos kapcsolatfelvétel során született meg. „Az Egyesült Államok képviselői a maguk részéről kapcsolatban álltak Kijevvel.” (dpa)

Tűzszünet az ukrajnai háborúban ezen a hétvégén

Trump azt követően, hogy április 29-én telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt mondta, hogy átmeneti tűzszünet van folyamatban. A moszkvai és a kijevi kormány a múltban többször is vádolta egymást az egyoldalúan meghirdetett tűzszünet megsértésével. Putyin tavaly is hasonló háromnapos tűzszünetet hirdetett, de azt nem egyeztették Kijevvel.

Az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalások megrekedtek az elmúlt hónapokban. Rusztem Umjerov ukrán főtárgyaló csütörtökön érkezett Miamiba, ahol amerikai tisztviselőkkel tárgyalt. A tárgyalások zsákutcába jutottak, különösen a kelet-ukrajnai donyecki régió miatt. Moszkva követeli Kijevtől, hogy vonja ki csapatait a térség azon részeiből, amelyeket Oroszországnak nem sikerült elfoglalnia négyéves inváziója során. Ukrajna azonban nem hajlandó átengedni az általa ellenőrzött területeket. (rtr)

Egy görög halász találhat Ukrajnából származó drónt

A görög védelmi minisztérium vizsgálatot indított egy valószínűleg Ukrajnából származó drón ügyében, amelyet egy halász talált a Jón-tengeren. Az AFP hírügynökség pénteken értesült erről minisztériumi körökből Athénban. A halász értesítése után a parti őr járőr biztosította az ismeretlen eredetű drónt és átadta a Honvédelmi Minisztériumnak – közölte a parti őrség képviselője. A görög média, például a Kathimerini újság szerint a drónt csütörtök reggel találták meg egy barlangban, Lefkada szigetének délnyugati részén. Motorja még járt – jelentette az ERT görög műsorszolgáltató. Szteliosz Fenekosz nyugalmazott görög admirális azt mondta a műsorszolgáltatónak, hogy a repülőgép a „katonai célokra” használt drónok „minden tulajdonságával” rendelkezik, és némi hasonlóságot mutat a Magura típusú ukrán tengeri drónokkal.

Ukrajna decemberben először lőtt drónokat egy feltételezett orosz árnyékflotta tankerre a Földközi-tenger „semleges vizein”, amint az AFP akkor megtudta az SBU ukrán titkosszolgálat egyik forrásától. „Jelentős kár” keletkezett a „Quendil” hajóban. Nem hozták nyilvánosságra, hogy honnan indult a támadás, és mely országok felett repültek el a drónok. A Földközi-tenger körülbelül 2000 kilométerre fekszik az ukrán határtól. Az árnyékflotta azokra a gyakran elavult, külföldi lobogó alatt közlekedő hajókra utal, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború miatti nemzetközi olajembargó megkerülésére használ. Egyes hajókat azzal is gyanúsítják, hogy úgynevezett hibrid támadásokban vettek részt a Nyugat ellen Oroszország nevében, például víz alatti kábeleket rongáltak meg a Balti-tengeren. (afp)

Lengyelország aláírta a vitatott uniós fegyverkölcsön-megállapodást

Lengyelország hosszas belpolitikai vita után szerződést írt alá milliárdos uniós fegyverkölcsön kifizetéséről. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Andrzej Domanski pénzügyminiszter aláírta a papírt, amely csaknem 44 milliárd euró folyósítását irányozza elő a lengyel hadsereg modernizálására. „Ez fordulópont Lengyelország és az EU történetében” – mondta Donald Tusk miniszterelnök Varsóban. Ez biztonságosabbá teszi Lengyelországot ebben a nehéz és kockázatos időszakban.

Andrius Kubilius védelmi uniós biztos hangsúlyozta: Lengyelország úttörő szerepet vállal saját országa, a keleti szárny és egész Európa védelmében. Az EU-nak készen kell állnia a béke védelmére. „Sokkal több védelmi felszerelést kell gyártanunk, el kell riasztanunk Oroszországot – és ezért kell az EU-nak olyan biztonságos kölcsönöket nyújtania, mint a Safe” – mondta Kubilius. A Safe program részeként az EU összesen 150 milliárd eurós olcsó kölcsönt nyújt tagjainak védelmi képességeinek bővítésére. Lengyelország messze a legnagyobb kedvezményezett. A Honvédelmi Minisztérium tervei szerint ebből drónok és rakéták elleni védelmi fegyverek, valamint helikopterek és csónakok beszerzésére lenne szükség. (dpa)

Oroszország megtámadja Ukrajnát a tűzszünet ellenére a második világháború emlékére

A Moszkva által a világháború befejezésének emlékére meghirdetett tűzszünet ellenére pénteken Oroszország és Ukrajna megtámadta egymást. Oroszország „még szimbolikus kísérletet sem tett arra, hogy a fronton tűzszünetet tartson be” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Kijev és Moszkva dróntámadásokról számolt be a másik oldalon. Oroszország egyoldalúan kétnapos tűzszünetet hirdetett a szombati moszkvai katonai parádé alkalmából.

A tűzszünet péntek éjféltől lépett életbe. Ukrajna azonban azzal vádolta a Kreml főnökét, Vlagyimir Putyint, hogy csupán azt akarta biztosítani, hogy a moszkvai Vörös téri felvonulás zavartalanul lezajlott. Kijev nem érezte magát kötve a Moszkva által meghirdetett tűzszünethez. Oroszország a maga részéről figyelmen kívül hagyta Ukrajna ellenjavaslatát az ellenségeskedés leállítására szerdától. Az orosz védelmi minisztérium megtorló támadással fenyegetőzött, ha Ukrajna május 9-én megtámadja a náci Németország felett aratott győzelemről tartott orosz megemlékezéseket. Moszkva felszólította a kijevi lakosokat és a külföldi diplomatákat, hogy „idejében” hagyják el a várost. (afp)

Se tank, se vendég alig: Putyin győzelem napi felvonulása

Visszafogott hangulatban zajlott szombaton Moszkvában a Szovjetunió hitleri Németország felett aratott győzelmének napjára rendezett hagyományos katonai parádé. Katonák és kadétok vonulnak el Vlagyimir Putyin elnök mellett a Vörös téren a Kremlnél. A haditechnika szokásos bemutatását az ukrán dróntámadásoktól való félelem miatt kerülik. Csak néhány külföldi állami vendég lesz jelen; a külföldi újságírókat a Kreml nem hívta meg. Az egyetlen vendég az Európai Unióból Robert Fico szlovák miniszterelnök Moszkvában, de ő nem megy a felvonulásra. Az orosz fővárosban és más városokban le van tiltva a mobilinternet a lakosság számára.

Putyin a győzelem napján kétnapos tűzszünetet hirdetett Ukrajna elleni agressziós háborújában. Ukrajna azonban továbbra is panaszkodik az orosz szárazföldi támadásokra és a levegőből történő ágyúzásra. Nem látja magát Putyin utasításaihoz kötve, és hatalmas drónrajokkal támadja meg az orosz hátországot. A német Wehrmacht 1945. május 8-i berlini megadására május 9-én a hajnali órákban került sor Moszkvában. Ezért Oroszország mindig ezen a napon ünnepli a győzelem napját. (dpa)

Source link

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük