Tanulmány: Bangkok 2050-re az ASEAN legforróbb városa lesz
Az Ázsiai Katasztrófavédelmi Központ igazgatója, Peeranan Towashiraporn elmondta, hogy a szélsőséges hőséget most katasztrófaveszélyként kell kezelni, nem csak szezonális időjárási jelenségként.
„A hűtőközpontok és a hőségjelző rendszerek nagyon fontosak, mert életeket menthetnek meg szélsőséges hőhullámok idején” – mondta.
Az ACE arra figyelmeztet, hogy hasonló tendenciák várhatók más délkelet-ázsiai nagyvárosokban is. A becslések szerint Jakarta, Manila, Ho Si Minh-város és Kuala Lumpur hőmérséklete legalább 4,5 Celsius-fokkal emelkedik 2000-hez képest.
Eközben Szingapúrban az előrejelzések szerint átlagosan 36,1 Celsius-fokos maximumhőmérséklet várható, a szélsőséges hőség napok száma pedig több mint háromszorosára, évi 85 napra nő.
A jelentés megjegyzi, hogy az ASEAN-régióban a hőhullámok a 2000-es évek eleji évi két-háromszorosáról az elmúlt években évi nyolc-tízszeresére nőttek. Minden hőhullám akár négy hétig is eltarthat.
Szakértők úgy értékelik, hogy ez az állapot nagy nyomást gyakorol az egészségügyi rendszerre, az energiaellátásra, a víz-infrastruktúrára és a gazdasági termelékenységre, különösen a veszélyeztetett csoportok, például a szabadtéri dolgozók és az alacsony jövedelműek számára.
Bangkokban a problémát súlyosbítja a városi hősziget-effektus a beton és az aszfalt dominanciája miatt, amelyek nappal elnyelik a hőt, majd éjszaka újra leadják.
Az ADPC adatai azt mutatják, hogy Bangkok központi területein a hőmérséklet akár 3 Celsius-fokkal magasabb, mint a külvárosi területeken. A Samphanthawong, Pom Prap Sattru Phai és Bang Rak kerületek a leginkább érintett területek az épületek sűrűsége és a minimális zöldfelület miatt.
