PokerStop

Moszkva ukrán támadásokról számol be

Két nappal a győzelem napja előtt Oroszország széles körű ukrán dróntámadásokról számolt be, ami kétségeket ébreszt a Kijev és Moszkva által egyoldalúan meghirdetett tűzszünetekkel kapcsolatban. Az orosz védelmi minisztérium Moszkvában közölte, hogy 347 ellenséges drónt fogtak el egyik napról a másikra. Ezeket a katonai adatokat nem lehet függetlenül ellenőrizni; ez azonban az egyik legmagasabb szám, amelyet valaha jelentettek. Oroszország nyugati és középső részének szinte minden régiója érintett. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere a Telegramon arról számolt be, hogy összesen tizenegy drónt lőttek le a főváros térségéhez közeledve. A Baza Telegram csatorna értesülései szerint épületkárokat jelentettek többek között a Moszkvától északnyugatra fekvő Rzsev városában. Két azonosítatlan drón zuhant le Lettországban az orosz határ közelében, az ukrán támadásokkal egy időben.

Ukrajna szerda hajnalban tűzszünetet hirdetett, és nagyrészt be is tartotta magát. Legalábbis nem érkezett orosz jelentés támadásokról. Oroszország viszont folytatta a drón- és rakétatámadásokat, amelyekre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videoüzenetben panaszkodott Kijevből. Bejelentette: „Aszerint fogunk reagálni.” Ugyanakkor úgy tűnt, Zelenszkij egy második esélyt ad a tűzszünetnek. „A ma esti és a holnapi helyzettől függően mi is meghatározzuk a teljesen megfelelő reakciót” – mondta. Oroszország egyértelmű ajánlatot kapott, és tudta, hogyan forduljon Ukrajnához vagy partnereihez részletes kérdésekkel. A kétnapos tűzszünet, amelyet Moszkva egyoldalúan bejelentett, péntek hajnalban lép életbe. Kiterjed a második világháborúban aratott szovjet győzelemre emlékező ünnepségekre a Vörös téren szombaton rendezett katonai parádéval. (dpa)

Az ukrajnai háború és az USA-val fennálló politikai nézeteltérések hátterében a Rheinmetall fegyvergyártó cég továbbra is jelentős nyereségre tehet szert. A korábban meredek növekedési görbe azonban egyre laposabb, amint azt az év első negyedévére vonatkozó vállalati adatok is mutatják. Az idei év első három hónapjában az árbevétel nyolc százalékkal 1,9 milliárd euróra, az üzemi eredmény pedig 17 százalékkal 224 millió euróra nőtt. A növekedés ugyan magas szintű volt, de lényegesen gyengébb volt, mint 2025 első negyedévében. Ekkor a társaság mintegy felére tudta növelni árbevételét és eredményét. Armin Papperger vezérigazgató elégedett volt a fejlesztéssel. „Tovább tudtunk javítani az előző év nagyon sikeres negyedévéhez képest” – mondta. „Különösen 2026 második negyedévében várunk erőteljesebb növekedést az értékesítésben és a rendelésfelvételben, ahol nagy volumenű megrendelésekre számítunk a tengerészeti és járműszektorban.” (dpa)

Drónok zuhantak az orosz határ közelében Lettországban

Több drón zuhant le Lettországban, amelyek a hadsereg közlése szerint Oroszországból repültek a balti EU- és NATO-ország légterébe. A fegyveres erők tájékoztatása szerint csütörtök este két pilóta nélküli légijármű esett le Lettország keleti részén fekvő Latgale régióban. Katonai, rendőri és tűzoltó egységek vannak a helyszínen. Sérülésekről eleinte nem érkezett hír. Kezdetben nem volt világos, hogy a drónok orosz vagy ukrán eredetűek-e. Az incidensek azonban egybeestek az oroszországi célpontok elleni ukrán dróntámadásokkal. Andris Spruds védelmi miniszter a lett televízióban kifejezte a gyanúját, hogy a drónok ukrán eredetűek.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az egyik drón egy olajraktárba csapódott Rezekne városában. Négy üres olajtartály megsérült. A lett televízió jelentése szerint kezdetben nem volt látható nagyobb kár. Lettország keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. A határhoz közeli régiók lakói korábban az éjszaka folyamán mobiltelefonos figyelmeztetést kaptak a légtér esetleges fenyegetettségéről. Néhányukban a hatóságok elővigyázatosságból lemondták az iskolai órákat. A hadsereg tájékoztatása szerint több drón is berepült Lettországba. (dpa)

Területi kormányzó: 13-an megsérültek a brjanszki ukrán támadásban

Orosz információk szerint 13-an megsérültek egy lakóépületek elleni ukrán támadásban a nyugati orosz határ menti Brjanszk városában. Alexander Bogomas regionális kormányzó csütörtökön a Telegram online szolgáltatásában közölte, hogy a sérültek között van egy gyerek is. Az éjszakai támadásban két lakóépület, több mint 20 lakás és mintegy 40 jármű sérült meg. (afp)

Ukrajna: Négyen meghaltak, miután orosz drón csapást mért Szumira

Az északkelet-ukrajnai Szumi régióban a hatóságok négy halálesetről számoltak be az orosz dróncsapások során. Egy óvoda két alkalmazottja volt az áldozatok között. A támadás idején azonban nem tartózkodtak gyerekek az épületben. Egy másik ember meghalt, amikor egy lakóépületet eltalált egy drón. Egy embert megölt egy akna, amelyet állítólag orosz erők dobtak le. Magánépületek és infrastruktúra is megsérült a légitámadások során olyan nagyvárosokban, mint Harkiv, Krivij Rih és Zaporizzsja. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X platformon azt mondta, hogy ez azt mutatja, hogy Oroszország elutasítja a békét. „Putyint csak a katonai felvonulások érdeklik, az emberi életek nem.” (rtr)

Oroszország a külföldi nagykövetségek evakuálását sürgeti Kijevből az esetleges támadás miatt

Oroszország arra kérte a kijevi külföldi nagykövetségeket, hogy helyezzék biztonságba munkatársaikat, ha orosz támadás éri az ukrán fővárost. A nagykövetségeknek biztosítaniuk kell a „diplomáciai és egyéb képviseletek személyzetének, valamint Kijev városának állampolgárainak időben történő evakuálását” – mondta a moszkvai külügyminisztérium szerdán a külföldi nagykövetségeknek küldött jegyzékében. Az orosz „megtorló csapásra” figyelmeztetett, ha Ukrajna megzavarja a május 9-i moszkvai megemlékezést.

Május 9-én Oroszország megemlékezik a Szovjetunió győzelméről a náci Németország felett a második világháborúban. Az ünnepségeken Moszkva egyoldalú tűzszünetet hirdetett Ukrajnával. Az orosz védelmi minisztérium korábban megtorló támadással fenyegette meg Kijev városközpontját, ha Ukrajna megszegi a tűzszünetet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy „nem szabad komolyan venni azt a tűzszünetet, amely lehetővé teszi Moszkvának, hogy az ünnepségeket megünnepelje”. Oroszország attól tart, hogy az ukrán drónok „repülhetnek a Vörös tér felett”. Ukrajna május 6-án jelentette be saját egyoldalú tűzszünetét. (afp)

Witkoff és Umjerow ezen a héten találkozik Miamiban

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különleges megbízottja a héten találkozik Rusztem Umjerov ukrán Biztonsági Tanács főtitkárával amerikai kormányzati források szerint. Umjerownak ehhez Miamiba kellene utaznia – tudta meg a Német Sajtóügynökség a Fehér Háztól. A beszélgetés tervezett tartalmáról vagy a találkozó időpontjáról semmit nem lehetett tudni. Kezdetben Ukrajnából csak utalás érkezett, hogy Umjerov nem vehet részt a kijevi parlament előtti vizsgálóbizottságban, mert külföldi úton van.

Április végén Donald Trump amerikai elnök a Kreml vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal beszélt a május 9-i ünnepségek alkalmával esetleges tűzszünetről. Az orosz védelmi minisztérium később kétnapos tűzszünetet jelentett be, amely péntek este lép életbe. Kijev válaszul a fegyverek elhallgatását javasolta május 6-tól. Moszkva eddig figyelmen kívül hagyta ezt az ajánlatot. (dpa)

Oroszország ismét fenyegetőzik

Ukrán információk szerint Oroszország különböző régiókból légvédelmi rendszereket helyez át Moszkva térségébe, hogy megvédje a január 9-i ottani katonai parádét. Biztosítható. Ez azt mutatja, hogy sok kijelentéssel ellentétben az orosz vezetés nem tűzszünetre készül, hanem jobban aggódik a felvonulás miatt, mint az ország többi része – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Platformon A megfelelő prioritások most kerülnek meghatározásra – teszi hozzá. (rtr)

Az iráni háború milliárdos profitot hoz Oroszországnak

A pénzügyminisztérium szerint Oroszország áprilisban 917 milliárd rubelt (bő tízmilliárd eurót) szedett be adóként nyersanyag-kitermelésre, részben az iráni háborúnak köszönhetően. Ez több mint kétszer annyi, mint márciusban, 443 milliárd rubel (4,9 milliárd euró) a minisztérium által közzétett statisztikák szerint. Ennek nagy része (mintegy 8,5 milliárd eurónak felel meg) az olajüzletágból származó bevételből származott. Azonban az olajipar elleni ukrán támadások is éreztették hatásukat. Április volt az első olyan hónap, amikor teljesen érezhetővé vált az iráni háború miatti világpiaci áremelkedés.

Moszkva Teherán szövetségese, de nem avatkozik be nyíltan katonailag Iránnak az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott konfliktusába. Oroszország a közel-keleti válság egyik fő haszonélvezője. A pénzeső azonban nem jut megkötés nélkül a költségvetésbe. A kormány olajbevételeinek felét visszaadta az orosz kőolajiparnak. A cégeknek egyrészt meg kellett volna fékezniük a benzin és a gázolaj áremelkedését az országban, másrészt korszerűsíteni és megjavítani finomítóikat. Az olajipar fontos bevételi forrás a Kreml számára az Ukrajna elleni háborúban. Kijev dróntámadásaival a katonai létesítmények mellett szándékosan finomítókat, olajtároló létesítményeket és terminálokat vesz célba, hogy csökkentse ezeket a bevételeket. (dpa)

A Femen és a Pussy Riot tiltakozása Oroszország biennálén való részvétele ellen

Nem sokkal a Velencei Biennálé kezdete előtt a Femen feminista szervezet aktivistái és a Pussy Riot orosz tiltakozó csoport tagjai hangosan tiltakoztak az ellen, hogy Oroszország ismét részt vegyen a nemzetközi jelentőségű művészeti kiállításon. Csupasz mellű nők és rózsaszín balaklavát viselő tüntetők szerdán hangosan fejezték ki dühüket az orosz kiállítási épület előtt, és rózsaszín füstbombákat dobtak.

A tiltakozásra egy médiaeseményen került sor három nappal azelőtt, hogy a kiállítás szombaton kezdődött volna az olasz metropoliszban. „Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk arra, hogy ma az egyetlen orosz kultúra, az egyetlen orosz művészet a vér” – mondta Inna Sevcsenko, a Femen aktivistája, utalva az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra. „Ez az épület ukrán tömegsírokon áll.” Elmondásuk szerint ez volt az első alkalom, hogy a két csoport közösen tiltakozott. (afp)

Steinmeier tájékozódik a finnországi polgári védelemről

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök egynapos stockholmi látogatása után Finnországban folytatja skandináviai útját. A fővárosban Helsinkiben politikai tárgyalásokat folytat Petteri Orpo miniszterelnökkel és Alexander Stubb elnökkel. Steinmeier és Stubb később meg akarja látogatni a merihakai polgári védelmi létesítményt. A hatalmas bunker akár 6000 embernek nyújt védelmet vészhelyzetben. Németországgal ellentétben Finnországnak sűrű légitámadási óvóhely-hálózata van. Helsinkiben körülbelül 900 000 embernek van hely – alig 660 000 lakosnak.

A szövetségi elnök kétnapos útja során elsősorban azt szeretné megtudni, hogy Svédország és Finnország hogyan tudja elérni a külső defenzív és a belső kohézió keverékét. Svédországhoz hasonlóan Finnország is az egyik legfiatalabb NATO-partner. Mindkét ország csak azután csatlakozott a nyugati védelmi szövetséghez, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, ami sértette a nemzetközi jogot. (dpa)