Elnökválasztás Franciaországban: ajtónyitó a szélsőjobb számára
A baloldali politikus, Jean-Luc Mélenchon újra meg akar próbálni Franciaország elnöke lenni. Nem tesz szívességet a baloldalnak.
M A francia baloldalnak Mélenchonra kell támaszkodnia az elnökválasztáson (negyedszer)? Ha nem is nyerni, de legalább megállítani a szélsőjobb előretörését? Sokan, akik korábban balra szavaztak, és nem akarták elfogadni a jobbra fordulást Emmanuel Macron vezetésével, buzgón reménykedtek valami másban: abban, hogy egy másik személyiség képviseli majd az egységes baloldalt.
Az egységről és az esetleges baloldali választási győzelemről szóló álom most szertefoszlott Jean-Luc Mélenchon jelöltségével. A 74 éves férfi tudja, hogyan teheti magát nélkülözhetetlenné La France partijában. Az elnökválasztáson való részvétellel kész tény elé állította a többi baloldali pártot (szocialisták, zöldek és kommunisták).
Meggyőző érvei vannak erre: több tapasztalattal rendelkezik, mint a többieknek, van egy szavazógépezetként jól működő pártja, és egyben jól körülhatárolt szavazóbázisa is, különösen a fiatalok és a külvárosi lakosság körében. És kétségtelenül ő a legesélyesebb arra, hogy elég szavazatot szerezzen ahhoz, hogy továbbjusson a második fordulóba.
A közvélemény-kutatók szerint Mélenchon jó helyzetben van az első fordulóban, de rossz választás a döntőre. Súlyosan (a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint 72-28 százalékkal) veszítene a második fordulóban várható ellenfelével, a Rassemblement National jobboldali szélsőségesével, Jordan Bardellával szemben. Mélenchonnak megvannak a rajongói, de mindenekelőtt negatív többségben van az iránta való szilárd ellenszenv.
A jelölése már jobban megoszt, mint egyesít. Lehet gyűlölni vagy imádni, de akárhogy is, dilemmát jelent a baloldal számára: az első forduló favoritjaként, de a második és döntő forduló katasztrófájaként éppen az a jelölt, aki a szélsőjobboldalt akarja megakadályozni jelöltségével, tárva-nyitná a hatalom kapuját.
Együtt a szabad sajtóért
Szövetkezetként olvasóink közé tartozunk. Újságírásunk pedig nemcsak 100%-ban nem vállalati jellegű, hanem ingyenesen is elérhető. Minden cikket ingyenesen elérhetővé teszünk, fizetőfal nélkül. Különösen ezekben az időkben a besorolásoknak és információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Olvasóinknak nem kell fizetniük, de tudják, hogy a kritikus, független újságírás nem a semmiből jön létre. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Ahhoz, hogy holnap folytathassuk újságírásunkat, több támogatásra van szükségünk. Következő célunk: 50.000 – és az Ön részvételével meg is tudjuk valósítani. Mutasson példát a taz számára és újságírásunk jövője számára. Mindössze 5 euróval itt vagy! Támogassa most
