A szakszervezetek tüntetnek Franciaországban május 1-je miatt
Franciaországban május 1-jén tüntetnek a szakszervezetek. Erről a The Irish Times számolt be.
A kiadvány szerint míg a május elsejei tüntetések világszerte magasabb béreket és békét követeltek, Franciaországban politikai vita robbant ki: a kormány javaslatot tett a pékségek és virágüzletek május 1-jei megnyitására, ami kiváltotta a szakszervezetek tiltakozását, akik ezt a napot szentségnek tartják.
Franciaországban a 11 munkaszüneti nap közül május 1-je az egyetlen, amely jogilag „kötelező pihenőnap” (jour férié chômé). A munkáltatóknak tilos a munkavállalókat munkába állásra kötelezni, kivéve azokat a területeket, ahol a tevékenység jellegüknél fogva nem szakítható meg (kórházak, közlekedés).
Miniszterelnök Sebastien Lecornu kezdeményezést indított, amely lehetővé teszi a független pékségek és virágüzletek működését május 1-től, ha két feltétel teljesül:
- a munkavégzés csak önkéntes alapon, a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával történik;
- a béreket dupla összegben fizetik ki.
Uniós reakció és bírósági döntés
A szakszervezetek élesen felléptek ellene, és a kezdeményezést a munkavállalók elnyert jogaira nézve veszélynek nevezték.
Denis Gravouille (CGT szakszervezeti vezető) szerint a május elsejei harc a kormány azon törekvését szimbolizálja, hogy a munkanapokat és órákat a fogyasztás javára bármi áron bővítse. Hangsúlyozta: fontos, hogy az emberek pihenjenek, a családdal töltsenek időt, és ne legyenek állandóan „kapitalista üzemmódban”.
Sophie Binet (CGT) azzal vádolta a kormányt, hogy betartja a törvényt, nem pedig a munkaadókat segíti megszegni.
Marilis Leon (a legnagyobb szakszervezet, a CFDT főtitkára) „politikai teljesítménynek” nevezte a miniszterelnök pékséglátogatását, mondván: „Amit meg kell mutatnunk, az a pékség dolgozóinak valós munkakörülményei.”
A szakszervezetek három sürgősségi fellebbezést nyújtottak be a Conseil d’Etat-hoz, Franciaország legfelsőbb közigazgatási bíróságához a kormány döntésének felfüggesztése érdekében. A meghallgatás előtti napon azonban a kormány visszavonta eredeti, vitatott sajtóközleményét, és új pontosítással helyettesítette azt. A bíróság kimondta, hogy mivel a vitatott dokumentum már nem volt hatályos, nem kell döntést hozni.
Kezdetben a kormány tovább akart lépni, és május 1-jén a vállalkozások sokkal szélesebb köre működni kezdett. A szakszervezetek nyomására Lecorny azonban meghátrált, és beleegyezett egy kompromisszumba, amely csak a pékségek és virágüzletek működését engedélyezte.
A hatóságoknak nem ez az első kísérlete a szabályok enyhítésére. 2024-ben, amikor Gabriel Attal volt a miniszterelnök, már megpróbálta átvinni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az éttermek, mozik és egyéb létesítmények működését az ünnepen, de akkor a kezdeményezés a szakszervezetek ellenállása miatt is meghiúsult.
Tüntetések és összecsapások
A politikai vita mellett május 1-jén hagyományosan tömegtüntetések zajlottak Franciaország-szerte. A rendőrség becslése szerint körülbelül 158 000 ember vett részt, míg a szakszervezetek 300 000-re teszik a számot.
A demonstrálók fő követelései:
- inflációval kiigazított béremelések (a CGT 5%-os minimálbér-emelést írt elő);
- a nyugdíjrendszer védelme;
- május elsejének sérthetetlen szabadnapként való megőrzése.
Lyonban a rendőrség könnygázt vetett be, miután a fekete blokk csoportjai tűzijátékot és lövedékeket indítottak.
Összecsapások történtek Nantes-ban, melynek következtében egy rendőr arcsérüléseket szenvedett.
Párizsban a tüntetők macskaköveket és palackokat használtak a rendőrség ellen, és megrongáltak banképületeket.
