Új jelentés a Sipri békekutatóktól: Trilliók a hidegháborúhoz való visszatérésért
A világ felfegyverkezik, és több mint 2800 milliárd dollárt fektet be a hadseregbe. Az élen: az USA, Kína és Oroszország. És akkor jön Németország.
Fegyveres erők és katonai felszerelések: 2025-ben világszerte ismét növekedni fognak az ezekre fordított kiadások. Az államok összesen mintegy 2,9 billió dollárt fektettek be, ami mintegy 2,9 százalékkal több, mint 2024-ben. A Sipri stockholmi békekutató intézet szerint sorozatban tizenegyedik alkalommal nőttek a nemzetközi katonai kiadások az előző évhez képest.
A legerősebb haderővel rendelkező államokért folyó versenyben az európai országok óriási felzárkózásban vannak. A jelentés szerint az európai NATO-tagok kiadásai 2025-ben a hidegháború vége óta a leggyorsabb ütemben növekedtek.
Az összes európai ország, köztük Oroszország katonai kiadásai 864 milliárd dollárt tettek ki. A 2025-ös adatok szerint a 29 európai NATO-tag egyedül összesen 559 milliárd dollárt költött fegyveres erőire. A csoportban Németország költi el a legtöbbet, 114 milliárd dollárt. Ez körülbelül 24 százalékos növekedésnek felel meg 2024-hez képest. Ez pedig a gazdasági kibocsátás 2,3 százaléka.
Globális összehasonlításban Németország volt a negyedik legmagasabb katonai kiadással rendelkező ország. 2024-ben Németország még az ötödik helyen állt. A szövetségi kormány úgy döntött, hogy fokozatosan hozzáigazítja a katonai kiadásokat a NATO által kitűzött bruttó hazai termék öt százalékára.
Az USA továbbra is az első helyen áll
Az alacsonyabb befektetések ellenére az USA továbbra is az élen jár. Az Egyesült Államok 954 milliárd dollárt biztosított a hadsereg számára. A Sipri szakértői azt gyanítják, hogy a kiadások 7,5 százalék körüli visszaesése elsősorban annak tudható be, hogy Ukrajnának az év során nem hagytak jóvá újabb katonai katonai segélyt. Ez éles kontrasztot jelent az előző három évhez képest, amikor összesen 127 milliárd dollárt hagytak jóvá.
A második helyen Kína következik 336 milliárd dollárral, a harmadik Oroszország pedig 190 milliárddal. A teljes kiadás több-kevesebb fele az USA-ból, Kínából és Oroszországból származik. Németország mellett India, Nagy-Britannia és Ukrajna tartozik a katonai befektetők közé.
A 2022 februárja óta tartó, Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió okozta új fenyegetettség nagymértékben felelős az európai országok növekedéséért. Emellett az USA egyre nagyobb nyomást gyakorol az európai NATO-államokra, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. Mivel a Fehér Házban ingadozó elnök van, az európaiak lassan, de biztosan nagyobb függetlenségre támaszkodnak, amikor biztonsági és védelmi kérdésekről van szó.
Ezek az okok a következő következtetésre vezetik a Sipri szakértőit: A magas katonai kiadások irányába mutató tendencia valószínűleg folytatódni fog a következő években is.
Együtt a szabad sajtóért
Szövetkezetként olvasóink közé tartozunk. Újságírásunk pedig nemcsak 100%-ban nem vállalati jellegű, hanem ingyenesen is elérhető. Minden cikket ingyenesen elérhetővé teszünk, fizetőfal nélkül. Különösen ezekben az időkben a besorolásoknak és információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Olvasóinknak nem kell fizetniük, de tudják, hogy a kritikus, független újságírás nem a semmiből jön létre. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Ahhoz, hogy holnap folytathassuk újságírásunkat, több támogatásra van szükségünk. Következő célunk: 50.000 – és az Ön részvételével meg is tudjuk valósítani. Mutasson példát a taz számára és újságírásunk jövője számára. Mindössze 5 euróval itt vagy! Támogassa most