Német határellenőrzés: Kevesebb mint 1000 menedékkérőt utasítottak el a határokon
afp/dpa | Az egyes határszakaszokon az elmúlt évben nagyon eltérően alakult a Németországba való jogosulatlan belépések száma. Amint a szövetségi kormány baloldali frakció parlamenti kérdésére adott válaszából kiderül, a szövetségi rendőrség lényegesen kevesebb érvényes vízum vagy tartózkodási engedély nélküli emberrel találkozott a lengyelországi és svájci határon 2025-ben, mint az előző évben. A Hollandiából érkezett viszont tavaly 4494 jogosulatlan bejegyzés történt. A tájékoztatás szerint 2024-ben 2863 bejegyzést vettek észre ott engedély nélkül.
Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) és Bart van den Brink holland migrációs miniszter a héten berlini találkozón megállapodott arról, hogy megvizsgálják, miként lehetne erősíteni a határmenti ellenőrzésekkel kapcsolatos együttműködést. A szövetségi rendőrség enyhe növekedést regisztrált a francia határon 2025-ben – mintegy 10 500 belépést az előző évi mintegy 9 600 jogosulatlan behatolás után.
Közvetlenül május 7-i hivatalba lépése után Dobrindt elrendelte a határellenőrzés fokozását. Ezentúl a menedékkérőket a német szárazföldi határokon is vissza kell utasítani. Korábban csak azokat a személyeket küldték vissza, akik nem kértek menedékjogot, illetve azokat a külföldieket, akiknek megtiltották az újbóli belépést az országba. Az új szabályozás alóli kivételek olyan veszélyeztetett csoportokra vonatkoznak, mint a terhes nők, a betegek és a gyermekek.
Amint azt a szövetségi rendőrség az év elején bejelentette, tavaly 62 959 jogosulatlan behatolást észleltek. Ez 2024-hez képest mintegy 25 százalékos csökkenésnek felelt meg. Az illegálisan az országba belépő külföldiek közel kétharmadát elutasították. A szövetségi kormány szerint azonban csak néhányan voltak közöttük, akik védelem iránti kérelmet fogalmaztak meg.
Sok afgán az elutasított menedékkérők között
A szövetségi kormány tájékoztatása szerint májustól december végéig 996 menedékkérőt utasítottak el Németországba, mert „biztonságos harmadik országból” érkeztek, egy másik uniós tagállam felelős a menedékjogi eljárásukért, vagy veszélyt jelentettek a lakosságra. A Német Sajtóügynökség rendelkezésére álló kormány válasza szerint különösen sokan voltak Afganisztánból, Törökországból és Algériából azok között, akiket menedékkérelem benyújtása után a határon visszaállítottak a rendőrök.
A Balpárt menekültpolitikai szóvivőjének, Clara Büngernek van egy elmélete arról, hogy az elutasítottak között alacsony a menekültek aránya. Azt mondja: „Nagyon valószínű, hogy az érintettek közül sokan menekültek voltak, akiknek a menedékkérelmét nem regisztrálta a szövetségi rendőrség.” Azt várja a szövetségi kormánytól, hogy vessen véget a belső határellenőrzésnek.
A Szövetségi Tanács megnyitja az utat a vitatott európai menekültügyi reform előtt
A Szövetségi Tanács megnyitotta az utat a vitatott európai menekültügyi reform előtt. Az állami kamara pénteken jóváhagyta a Bundestag által már elfogadott törvényeket, amelyek a közös európai menekültügyi rendszert (CEAS) hivatottak átültetni a német jogba. A reform célja annak biztosítása, hogy kevesebb menedékkérő érkezzen az EU-ba. Az európai menekültjog eddigi legszélesebb körű reformja június 12-én lép hatályba.
A Bundestag és a Bundesrat által most jóváhagyott törvénytervezetek számos szigorító intézkedést tartalmaznak a menedékkérők számára, többek között Németországban is. Az államoknak jogot kell biztosítani az úgynevezett másodlagos migrációs központok létrehozására. Ott központilag elhelyezhetők azok a kérelmezők, akik már részesülnek nemzetközi védelemben egy másik EU-tagállamban. Innen az eljárás befejezése után azonnal vissza kell juttatni őket a felelős tagállamokba. Emellett ki kell terjeszteni a menekültügyi eljárások lefolytatásának lehetőségét bizonyos embercsoportok számára a repülőtéren.
Az egész EU-ra kiterjedő reform kulcsfontosságú pontja, hogy a menekültügyi eljárások a jövőben az Európai Unió külső határain is lebonyolíthatók a belépés előtt. A menedékjogi döntéseket néhány napon vagy héten belül meg kell hozni. A szövetségi kormány azzal érvel, hogy ez nagyobb egyértelműséget ad a védelmet keresők számára, és könnyíti az adminisztráció terheit.
Menedékkérők őrizetbe vétele az eljárás során
A CEAS előírja az úgynevezett menekültügyi őrizetet is. Ez lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét az eljárás során – például személyazonosságuk tisztázása vagy elrejtőzésük megakadályozása érdekében. A fogva tartás a hazatelepülés meggyorsítását szolgálja, és bizonyos körülmények között a családokat és a gyermekeket is érintheti.
A törvény a menedékkérők számára is tartalmaz fejlesztéseket. Már három hónapos Németországban eltöltött hónap után engedélyezni kellene nekik a munkát. Ez azonban nem vonatkozik azokra az emberekre, akik nem tettek eleget a menekültügyi eljárásban való együttműködési kötelezettségüknek.
A KEMR-rel az Európai Unió a migrációs politika kihívásaira kíván választ adni. Ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk minden uniós tagállamra a menekültügyi eljárások működésére vonatkozóan. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a döntések mindenhol azonos normák szerint születjenek – függetlenül attól, hogy melyik országban nyújtották be a menedékjog iránti kérelmet.
