Magyar-orosz kapcsolatok: egyik kéz mossa a másikat
Lehallgatási botrány rázta meg Magyarországot nem sokkal az április 12-i parlamenti választások előtt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állítólag évek óta „valós időben” tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot a Minisztertanács bizalmas brüsszeli üléseiről. A megfelelő telefonhívások tehát az ülések szüneteiben zajlottak, mint az elsőnél Washington Post jelentették.
A magyar kormány ezt kezdetben „álhírnek” minősítette. Végül kedden Szijjártó nyilvánosan elismerte a kapcsolatokat. „Nemcsak az orosz külügyminiszterrel, hanem amerikai, török, izraeli, szerb és más partnereinkkel is beszélek az EU Tanácsának ülései előtt és után” – mondta egy kampánytüntetés margójára.
Éles bírálatok érkeztek többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől is: „Orbán külügyminisztere megerősítette, hogy szisztematikusan tájékoztatta Moszkvát arról, miről beszéltek az EU állam- és kormányfői zárt ajtók mögött. Milyen kár!” A berlini külügyminisztérium azt is közölte, hogy az uniós külügyminiszterek közötti megbeszélések bizalmasak. Ez nem alku tárgya, és a sérülés nem tolerálható.
Az Európai Bizottság pontosításra szólította fel Budapestet, és „nagyon aggasztónak” minősítette a jelentéseket. Kérésre azonban nem közölt részleteket. Az Európai Unió Tanácsa is vizsgálja az ügyet.
Súlyos vádak
Komoly vádakat emelt a külügyminiszter ellen a Tisza-párti Magyar Péter ellenzéki vezető is. Szijjártó úgy tűnik, „együttműködik Oroszországgal, és ezzel elárulja a magyar és európai érdekeket” – írta Magyar. Ha a vádak beigazolódnak, az hazaárulásnak minősül. Egy leendő Tisza-kormány azonnal kivizsgálná az ügyet.
Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő visszautasította a vádakat. Ezt Brüsszel, az Orbán-kihívó Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „összehangolt kampányának” tartja. A cél „Magyarország szuverenitásának aláásása és az országgyűlési választás befolyásolása”. Erre semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.
Ráadásul egy lehallgatott telefonhívás Szijjártó és Lavrov között 2020 februárjától súlyosan nehezíti a magyar kormányt. Ebben Szijjártó arra kéri Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt, hogy keresse fel Mihail Misustin orosz miniszterelnököt, hogy segítsen az akkori szlovák választási kampányban.
Lavrov nyitott erre, és Pellegrini három nappal a szlovák parlamenti választás előtt valóban Moszkvába utazott. A beszélgetést állítólag egy uniós titkosszolgálat rögzítette, a jegyzőkönyvet pedig most Panyi Szabolcs magyar újságíró tette közzé.
Nincs válasz a kérdésekre
Budapest nem az ügy tisztázásával, inkább rágalmazással válaszolt: Kovács a nyugati hálózatok eszközének minősítette Panyit. A magyar kormány már korábban is folyamodott a nemkívánatos újságírók lejáratásához. Válasz nélkül maradt a taz megkeresése a kormányhivatalhoz és a budapesti külügyminisztériumhoz.
A leleplezések a választási kampány kényes időszakában érkeznek. Az Orbán-féle Fidesz hónapok óta lemarad Magyar Tisza-párti mögött. Március elején azt is bejelentették, hogy a Kreml közösségi média manipulációs szakértőket küldött Budapestre, hogy befolyásolják a parlamenti választást. Valójában az utóbbi időben a közösségi médiát ellepték Európa- és Ukrajna-ellenes dezinformációs bejegyzések.
Legutóbb állítólag Oroszország még azt is fontolgatta, hogy Orbán elleni támadást színlel, hogy javítsa a közvélemény-kutatási értékeléseit. A cél az volt, hogy a kampányt elmozdítsák az érdemi politikai vitáktól. A belső dokumentumot egy európai titkosszolgálat hitelesítette és a Washington Post kiszivárgott.
A kampánysegély nem korlátozódik Moszkvára. Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben fejezte ki „teljes támogatását” Orbánnak. A tervek szerint április elején JD Vance alelnök is Budapestre utazik. Ott a hét elején vezető európai jobboldali politikusok kezdeményeztek, köztük Marine Le Pen francia és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
Két nappal korábban egy hasonló csoport, köztük Alice Weidel, az AfD vezetője is kifejezte szolidaritását Orbánnal a CPAC éves ülésén. A találkozóra ötödik alkalommal került sor Magyarországon, amelyet a nemzetközi jobboldal már régóta egy állam illiberális szerkezetátalakításának tervrajzának tekint.
