Az OECD az iráni háború miatt 2,1%-ra csökkenti Spanyolország növekedését, és 3%-ra emeli az inflációt
A konfliktus a Közel-Keleten azután robbant ki Amerikai és izraeli támadások Irán ellen a perzsa ország válasza pedig idén és jövőre is a tizedét veszi át a spanyol gazdaság növekedésében a tavaly decemberi előrejelzéseit lefelé módosító Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint.
Ily módon a fejlett gazdaságok agytrösztje most azt jósolja, hogy Spanyolország GDP-je 2026-ban 2,1%-kal nő a 2025 decemberében várt 2,2%-hoz képest, jövőre pedig szintén 1,7%-os bővülést prognosztizál tizedével elmarad az előző előrejelzéstől.
Annak ellenére, lefelé revízió, Az OECD által 2026-ra Spanyolországra előrejelzett növekedéscsökkentés a legkevésbé intenzív a főbb európai gazdaságok között, így a spanyol gazdaság az idén is lényegesen nagyobb ütemben fog növekedni, mint az eurózóna becslése, amelynek bővülését 2026-ban 0,8%-ra, 2027-ben pedig 1,2%-ra csökkentették, ami négy, illetve kéttizedes csökkenést jelent.
A fő eurógazdaságok közül Németországban csökkentés tapasztalható az idei évre két tizedes bővülést prognosztizált, 0,8%-ig, míg az OECD a 2027-es rátát változatlanul 1,5%-on tartja; Franciaország idén szintén 0,8%-kal nő, ami két tizeddel kevesebb a decemberben vártnál, a 2027-re tervezett bővülés pedig továbbra is 1% marad.
Az OECD a maga részéről arra számít, hogy az eurózóna harmadik legnagyobb olasz gazdasága 2026-ban 0,4%-kal, 2027-ben pedig 0,6%-kal fog növekedni, ami a 2025. decemberi előrejelzésekhez képest két-, illetve egytizedes csökkenést jelent.
Az Egyesült Államok esetében az OECD 2026-ban három tizedével felfelé módosította növekedési előrejelzését a világ legnagyobb gazdasága számára, 2%-ra, míg a jövő évi rátát két tizeddel, 1,7%-ra csökkentette.
A feltörekvő gazdaságok között változatlanul hagyta a kínai előrejelzést az idei 4,4%-os, a következő évben pedig 4,3%-os bővülésről, miközben a 2026-os indiai előrejelzést egytizedével, 6,1%-ra csökkentette, 2027-re pedig 6,4%-ot tartott.
Így, A globális gazdasági növekedés 2026-ban 2,9%-ra lassul a 2025-ben mért 3,3%-ról, a korábbi prognózisokhoz képest nem változott, míg 2027-ben a fellendülés a korábban vártnál gyengébb lesz, eléri a 3%-ot, tizeddel kevesebbet a decemberi becsültnél.
Az OECD előrejelzési frissítésében rámutat arra, hogy a közel-keleti konfliktus kialakulóban van próbára teszi a globális gazdaság ellenálló képességét, figyelmeztet arra, hogy a magas energiaárak elhúzódó időszaka jelentősen növeli az üzleti költségeket és növeli az inflációt, ami negatív következményekkel jár a növekedésre nézve, ellensúlyozva a technológiai beruházások és a csökkentett tarifák pozitív hatásait.
Hasonlóképpen figyelmeztet arra, hogy előrejelzései azon a technikai feltételezésen alapulnak, hogy az energiapiaci zavar jelenlegi nagyságrendje.idővel mérséklődik„, aminek következtében 2026 közepétől fokozatosan csökkennek az olaj-, gáz- és műtrágyaárak.
Még több infláció
A maga részéről az OECD új inflációs előrejelzései most már a Spanyolországban idén 3%-os, 2,2%-os áremelkedés a következő, a decemberben előre jelzett 2,3% és 1,8% felett.
Az energia- és frissélelmiszer-árak hatását kiszűrő maginfláció esetében az OECD arra számít, hogy idén a Spanyolországnak megfelelő ráta 2,7%-kal, a decemberi vártnál fél százalékponttal nagyobb mértékben emelkedik, míg 2027-re 2,1%-os növekedést jósol, ami három tizeddel több.
Globális szinten a fejlett gazdaságok agytrösztje most 4 százalékos inflációt vár idén, decemberi 2,8%-hoz, 2027-ben pedig 2,7%-hoz képest két tizeddel több. Az eurózónában az OECD 2026-ban 2,6%-os áremelkedéssel, hét tizeddel többel, jövőre pedig 2,1%-kal számol a decemberi 2%-hoz képest. Az USA esetében míg az idei inflációs előrejelzés 4,2%-ra emelkedik a korábbi 3%-ról, az OECD ezt hét tizeddel, 1,6%-ra módosította 2027-re.
„A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyersanyagárak ingadozása növelheti az inflációs várakozásokat és általában az inflációs nyomást” – jegyzi meg jelentésében az OECD, emlékeztetve arra, hogy az árak már a jelenlegi közel-keleti konfliktus előtt is magas szinten voltak az ukrán invázió miatt.
Ebben a forgatókönyvben az OECD azt ajánlja a központi bankoknak, hogy maradjanak éberek és figyeljenek az egyenleg változásaira. a gazdasági és pénzügyi fejleményekhez kapcsolódó kockázatok annak biztosítására, hogy az inflációs nyomást fenntartható módon visszafogják.
Ily módon úgy ítéli meg, hogy a globális energiaárak jelenlegi, kínálat által vezérelt emelkedése „figyelmen kívül hagyható mindaddig, amíg az inflációs várakozások stabilak maradnak”, bár elismeri, hogy a monetáris politika kiigazítására lehet szükség, ha általánosabb inflációs nyomás vagy a munkaerőpiac gyengülésének jelei észlelhetők.
Az eurózónában az OECD a hivatalos kamatlábak szerény emelkedését prognosztizálja az idei év második negyedévében hozzájárul az inflációs várakozásokhoz az energiaárak emelkedése ellenére is stabil marad.
Kockázatok
Másrészt arra figyelmeztet, hogy a hosszan tartó energiaellátási zavarok vagy az MI-be történő nettó befektetések vártnál alacsonyabb hozama, vagy a magántőke-piacok növekvő veszteségei „a pénzügyi piacok kockázatának szélesebb körű újraértékelését válthatják ki, ami kedvezőtlen következményekkel járhat a magánkeresletre nézve”.
Ezzel kapcsolatban ne feledje, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években a mesterséges intelligencia-társaságok a vállalati részvény- és kötvénykibocsátásban egyre nagyobb arányt képviseltek, mivel készpénztartalékaik csökkentek, amellett, hogy a magánadósság-piacokon gyűjtöttek forrást, amelyek kevésbé átlátszóak.
„Ez több hitelterméknél magas korrelációt generálhat a nemteljesítési kockázat között” – állítja az intézmény, amelyre a közelmúltban több magánhitel-alap visszafizetésével és nettó kiáramlásával történtek olyan lehetséges likviditási nyomásra utalnak, amely a hitelkeretek nagyobb igénybevételével, illetve a bankok felé közvetíthető. aggályokat vet fel a pénzügyi stabilitással kapcsolatban.
Ami a kormányok által bevezetett fiskális támogatási intézkedéseket illeti a növekvő energiaköltségekaz OECD azzal érvel, hogy minden új diszkrecionális intézkedésnek a leginkább rászoruló háztartásokat és életképes vállalkozásokat kell megcéloznia, megőrizve az energiafogyasztás csökkentésére irányuló ösztönzőket, és világos lejárati mechanizmusokkal kell rendelkeznie.
Ebben az értelembenfigyelmeztet arra, hogy általános támogatások és transzferekaz adócsökkentéseket és az árplafonokat könnyű időben végrehajtani, „de magasabbak lesznek a fiskális költségekkel”, és gyengítik az energiafogyasztás csökkentésére irányuló ösztönzőket, míg a költségvetési mozgástér szűkössége esetén nagyobb valószínűséggel lesz szükség kompenzációs csökkentésére a kiadások egyéb területein.
„Az emelkedő energiaárak hatását enyhítő új fiskális intézkedések súlyosbítják a legtöbb kormány előtt jelenleg álló költségvetési kihívásokat” – emlékeztet az OECD.
*Kövesse a laSextát a Google-on. Minden hír és a legjobb tartalom itt.
