Világ

A tudósok közel állnak ahhoz, hogy olyan csirkéket fejlesszenek ki, amelyek a tojásban orvosi fehérjéket termelnek

Honnan ered a genetikai instabilitás problémája?

A csirketojás gyógyszerészeti fehérjeforrásként való felhasználásának ötlete sok évre nyúlik vissza. Például csirketojást használnak egyes influenzavakcinák előállításához, ahol a vírust a tojásban növesztik, majd a kapott anyagot extrahálják a vakcina előállításához. Az antitestek tojásból is kinyerhetők, ezek olyan fehérjék, amelyek segítik a szervezetet a fertőzések leküzdésében.

Ám amikor új géneket próbáltak bevinni a csirke DNS-be, a tudósok egy nagy problémával szembesültek: a véletlen beillesztés miatt a gén idővel leállhat, ezt a jelenséget „epigenetikai elnyomásnak” nevezik. Ennek eredményeként a szükséges fehérje vagy nem termelődik, vagy termelése generációkon keresztül fokozatosan csökken, ami akadályozza a stabil és megbízható törzsek fejlődését.

Olvass tovább

Hogyan oldották meg a tudósok ezt a problémát?

A kutatók más megközelítést alkalmaztak: CRISPR génszerkesztő technológiát alkalmaztak a gén beillesztésére a genomon belüli meghatározott helyre, amely egy GAPDH néven ismert génhez kapcsolódik.

Ez a gén alapvető szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, mivel hozzájárul a cukorból történő energiatermeléshez, és tartósan aktív, mert nélküle a sejt nem tud életben maradni. Ennek alapján a kutatók azt feltételezték, hogy az új gén ebbe a helyre történő beillesztésével biztosítható annak további aktivitása.

Kehoe Lee kutató elmagyarázta:
„A GAPDH elengedhetetlen az energiatermelési folyamathoz, ezért folyamatosan aktív. Ezért azt feltételeztük, hogy az új gén ebbe a helyre történő beillesztése mindig aktív marad.”

Ennek ellenőrzésére a tudósok egy fluoreszcens címkét adtak a bejuttatott génhez, így a jel fennmaradása jelzi annak folyamatos aktivitását.

Mit mutattak az eredmények?

A kísérletek biztató eredményeket mutattak, mivel a fluoreszcens jel stabil maradt a hosszú sejttenyésztési és osztódási periódusok után is, ami azt jelzi, hogy a gén nem volt kitéve gátlásnak, amire korábban nem volt lehetőség.

Bár a kísérleteket eddig csak sejtszinten végezték, élő madarakon nem, ez a megközelítés alapvető lépést jelent a csirkék bioreaktorként történő felhasználása felé az orvosi fehérjék stabil és hatékony előállítására.

Forrás: Naukatv.ru

Source link