A magyar autópályák AI-meghajtású megfigyelő rendszerrel lépnek be a digitális korba

A magyar autópályák hivatalosan beléptek a digitális korba. Egy új AI-alapú forgalomfigyelő rendszert indítottak a Budaörs közelében lévő M1-M7 megosztott M1-M7 szakaszon. A projekt célja nem csupán a forgalom nyomon követése, hanem a jövő alapjainak meghatározása, ahol az utak aktív résztvevőkké válnak a szállítási hálózatokban.

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme a 39 különféle érzékelő-radarok, lidars, termikus kamerák és optikai kamerák-telepítése egy 800 méteres autópályán. Ezek az eszközök valós idejű forgalmi adatokat gyűjtenek, és másodpercenként akár 1,5 gigabájtot továbbíthatnak optikai kapcsolatok révén a magyar közúti adatközponttal a budapesti, ahol egy nagy teljesítményű szuperszámítógép elemzése és modellje az információkat.

Szerint Vezess.huA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jármű -technológiai tanszékének szakértői voltak az érzékelők kalibrálásáért és az AI modellek képzéséért. A kezdeményezés az úgynevezett Eureka központi rendszerben egy magyar-ausztrál együttműködés része, amelynek célja a közúti hálózatok átalakítása adatközpontú intelligens rendszerekké-nem csak Budapesten, hanem az egész országban.

Szuperszámítógép az autópályán: nem sci-fi, hanem a valóság

A rendszer szíve a „digitális iker”-valós idejű digitális replika, amely tükrözi az autópálya ezen szakaszán minden jármű- és út menti tárgyat. Ez több, mint egy megjelenítő eszköz; A digitális modell lehetővé teszi az önjáró járművek és a vezető-asszisztens rendszerek szimulálását rendkívül pontos környezetben.

Az alapvető ötlet nemcsak a járművek „látására”, hanem az infrastruktúrával való kommunikációra is szolgál. Ha egy autófék vagy változó sávok, más járművek – és még maga a forgalomkezelő rendszer is – azonnal észlelhetik azt. Ez a forgalmi szabályozás forradalmian új eltolódását jelzi: már nem korlátozódik a jelekre és a jelekre, hanem az adatokkal.

A matrica magyar autópálya szekciók fizetős utakká váltak
Ábra. Fénykép: Fb/núsz

A jelenlegi 800 méteres intelligens közúti szegmens hamarosan 1500 méterre bővül. A cél a tesztelési képességek kibővítése és a jövőbeli forgalommenedzsment technológiai alapjainak megfogalmazása. Hosszú távon a terv egy országos hálózat felépítése, amely drasztikusan csökkentheti a balesetek számát, és gyorsabbá és biztonságosabbá tétele.

Ez a bevezetés egy olyan szabályozási váltással igazodik, amely kötelezi az úgynevezett építési információs modellek (BIM) használatát az összes új útépítési projektben, nemcsak az építkezés, hanem a hosszú távú üzemeltetés, a karbantartás és a jövőbeli frissítések elősegítése érdekében.

Talán a legsürgetőbb kérdés az, hogy mit jelent ez a járművezetők számára? A válasz egyszerű: a biztonság, a hatékonyság és a kiszámíthatóság. Amikor a járművek és az infrastruktúra megosztják a valós idejű adatokat, a válaszidők csökkennek, a balesetek megelőzésének valószínűsége növekszik, és a forgalomkezelés gyorsabban reagálhat a váratlan eseményekre.

Noha az intelligens útszakaszok kidolgozására korábbi kísérletek történtek, ez a rendszer egyedülálló mind a méretarányban, mind a komplexitásban. A cél nem csak az utak „látására” – számukra az, hogy értelmezzék, amit látnak. Ez a különbség alapvetően átalakíthatja a szállítást világszerte.

További információ Utazáshoz kapcsolódó hírek A Daily News Magyarországon!

A cikk magyar nyelven olvasásához vagy megosztásához kattintson ide: Helló Magyar

Olvassa el még:

Source link

Szólj hozzá!